Bár a tél még viszonylag kedvező talajnedvességi állapotokat hagyott maga után, néhány hét alatt jelentősen romlott a helyzet: Magyarország több térségében, így a Duna–Tisza közén és Budapesten is kialakulóban van a tavaszi aszály. A szakemberek szerint a következő hetek kulcsfontosságúak lesznek.

Aggasztó fordulatot vett a talajnedvesség alakulása az országban – hívta fel a figyelmet Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Mint közösségi oldalán írta, a tél végén még viszonylag kedvező képet mutattak az adatok: a HungaroMet mérései szerint a talajok víztelítettsége 75 százalék körül alakult a 0–100 centiméteres rétegben.

Ez az érték ugyan nem volt teljesen megnyugtató, de sokak számára még biztató jelnek tűnt a 2025-ös vegetációs időszak súlyos vízhiánya után.

Azóta azonban gyors romlás következett be.

Már most aszályos a felső talajréteg

A jelenlegi állapotok alapján már a tél végén, kora tavasszal megjelent az aszály egy új formája, az úgynevezett „tavaszi-tél végi aszály”. Ez elsősorban a talaj felső rétegeit érinti, ahol sok helyen tényleges vízhiány alakult ki.

A jelenség különösen a Duna–Tisza közén, de Budapest térségében is kimutatható. A legnagyobb probléma a sekély gyökérzetű növényeknél jelentkezik:

  • a lágyszárú növények,
  • a félcserjék fejlődése már most hátrányt szenved.

A szakember arra is figyelmeztet, hogy ha a tavasz nem hoz számottevő csapadékot, a helyzet nyárra tovább romolhat, és már a fák vízellátása is kritikussá válhat.

mulcs

Forrás: HungaroMet

A következő hetek döntőek lehetnek

Bár az előrejelzések szerint a közeljövőben érkezhet némi csapadék, kérdéses, hogy ez elegendő lesz-e a talajok feltöltéséhez. A talaj vízháztartása ugyanis nemcsak az aktuális esőmennyiségtől, hanem annak időbeli eloszlásától és a párolgási viszonyoktól is függ.

A jelenlegi tendencia arra utal, hogy a talajok vízkészlete gyorsabban fogy, mint ahogyan pótlódni tudna.

A megoldás a talaj védelmében rejlik

A szakember szerint a helyzet kezelésében kulcsszerepe van a helyes kertészeti gyakorlatnak. A legfontosabb teendő a talaj nedvességének megőrzése, amelyben a talajtakarás kiemelt szerepet kap.

Erre több módszer is rendelkezésre áll:

  • lehullott lomb visszahagyása,
  • fadarálék, fűrészpor, szalma alkalmazása,
  • komposzt használata,
  • talajtakaró növények telepítése.

Ezek a megoldások csökkentik a párolgást, javítják a talaj szerkezetét, és segítik a nedvesség megtartását.

A „tiszta kert” szemlélet kockázata

A főtájépítész külön kiemelte, hogy a hagyományos tavaszi kertápolási gyakorlat – a gereblyézés, gyomlálás, talajforgatás – ilyen körülmények között kifejezetten káros lehet.

A csupasz talaj ugyanis gyorsabban kiszárad, így ezek a beavatkozások valójában gyorsítják a vízvesztést. A „rendezett” kert tehát nem feltétlenül jelenti a fenntartható megoldást.

Egyre gyakoribb jelenség lehet

A kialakuló helyzet jól illeszkedik a klímaváltozás által jelzett tendenciákhoz: a csapadék egyre szélsőségesebben, időben egyenetlenül érkezik, miközben a párolgás fokozódik.

A tavaszi aszály megjelenése arra utal, hogy a vízgazdálkodási kihívások már nemcsak a nyári hónapokra korlátozódnak, hanem az év korábbi szakaszaiban is egyre hangsúlyosabbá válnak.

A szakemberek szerint a jövőben a talajnedvesség megőrzése és a víz helyben tartása kulcskérdés lesz – nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a városi zöldfelületek kezelésében is.

Forrás: Facebook

Indexkép: Pixabay