A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével elindított Városierdő-fejlesztési Mintaprogram keretében öt helyszínen folyik egyszerre a munka: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten. Rámutatott, hogy a városi és városközeli erdők ma már nem csupán kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések szerves működésének részei. Jelentős hatással vannak a helyi hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, mindezek mellett pedig közvetlenül befolyásolják a lakosság életminőségét is.
A fejlesztéseket minden helyszínen alapos adatgyűjtések és termőhelyi vizsgálatok előzték meg. Ennek köszönhetően a program a legkorszerűbb, zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.
Kecskeméti mintaprojekt: adatalapú erdőkezelés az Alföld szívében
Mocz András kifejtette, hogy Kecskeméten, a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható. A szakmai munkát a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. végzi. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kihívások, hiszen az Alföldön nem lehet egyszerűen átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. Itt a vízmegtartás, a talajállapot javítása, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kialakításának kérdései teljesen más súllyal bírnak.
Az itt zajló munka azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése a lehető legjobban igazodjon ezekhez a speciális feltételekhez. Ennek érdekében:
- új élőhelyi elemeket alakítanak ki,
- őshonos fajokkal váltják ki az elöregedő, pusztuló fenyveseket,
- a víz visszatartását segítő rönkgátak épülnek,
- és tudatosan növelik a holtfa mennyiségét, amely kulcsfontosságú az ökoszisztéma számára.
Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, a megmaradó, megerősített erdőkre pedig stabilan lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat. A program részeként eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, és felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra hosszú távon is értékes eleme maradhat – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Országos eredmények a zöldvagyon gyarapításában
Mocz András kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködése az elmúlt öt évben kézzelfogható eredményeket hozott. A Mintafásítás és az Újszülöttek Erdeje Programoknak köszönhetően több mint 11 millió facsemetével és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona. Ezzel párhuzamosan klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett pedig hangsúlyosan jelennek meg az erdővel és a környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is.
A Mintafásítás és az Újszülöttek Erdeje programok keretében több millió facsemete elültetésével gyarapszik Magyarország zöldvagyona. - Fotó: Vermes Tibor
A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a komplex szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András.
Indexkép: Vermes Tibor
_fill_540x300_0.jpg)
