Növekedett a várólista
2026 elején ismét erősödő tendencia figyelhető meg a szakemberhiány terén Magyarországon, amely különösen az építőiparban és az ahhoz kapcsolódó beruházási szegmensekben okoz egyre nagyobb feszültséget – ezzel kapcsolatban jelent meg egy érdekes írás a Fatáj oldalán.
A kereslet és kínálat közötti egyensúlytalanságot jól jelzi, hogy a kivitelezők leterheltsége ismét 80% fölé emelkedett, egyes szakterületeken pedig gyakorlatilag teljes kapacitáskihasználtság tapasztalható. A piaci visszajelzések szerint a cégek közel fele számol be arról, hogy nem tud minden megrendelést elvállalni.
A kivitelezői kapacitások szűkössége miatt országos átlagban már 50–60 napba is beletelik, mire a kiválasztott szakember végre a rendelkezésünkre állhat. Ez bő egyhetes növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A háttérben több tényező együttes hatása áll. A beruházási aktivitás élénkülése – beleértve a lakossági felújításokat és támogatott programokat – érezhetően növelte a keresletet, miközben a szakemberállomány bővülése elmaradt ettől. Az ágazatban dolgozók átlagéletkora továbbra is magas, az utánpótlás pedig korlátozott. Egyes becslések szerint a hiányzó szakemberek száma országosan több tízezer főre tehető.
Megyénként változó a szakemberkínálat
A területi különbségek jelentősek. A fejlettebb, beruházásokban aktív térségekben a szakemberre való várakozási idő gyakran meghaladja a 60–70 napot, míg a kevésbé intenzív régiókban ez jellemzően 30–40 nap között alakul – mondta el Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője a cég sajtótájékoztatóján. Az agrárberuházások szempontjából lényeges, hogy a dél-alföldi régióban a legnagyobb mértékű a szakemberhiány, ami átlagosan 65 napra nyújtja a várakozás idejét.
A szakemberhiány regionális alakulása Magyarországon 2026 februárjában (forrás: Mapei Kft./ Fatáj)
Burkolóból kevés van, villanyszerelőből több
Szakmánként továbbra is markáns eltérések mutatkoznak. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). Az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.
A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.
Építőipari szakembert keres? Nem könnyű megtalálni – Fotó: Shutterstock
Nem ott a legdrágább a munka, ahol a legkevesebb a szakember
Az építőipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A regionális adatok jelentős különbségeket mutatnak. A Mapei szerint több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között.
A különbségek hátterében elsősorban a térség gazdasági fejlettsége, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak.
A legdrágább megyék Veszprém és Baranya, 10 ezer forint feletti négyzetméterárral, míg a legolcsóbb Békés megye, ahol nem sokkal 7 ezer forint feletti összegért vállalnak munkát a szakemberek. Az agrárium szempontjából a jelenség különösen érzékeny terület, hiszen a támogatói okiratok már megérkeztek a beruházásokhoz, ami löketszerű keresletnövekedést indít az építőipari termékek és a szakemberek iránt. Nem árt felkészülni rá, hogy hónapokba telik, mire a kiszemelt kőműves vagy ács a rendelkezésünkre állhat.
A szakemberhiány ellenére a Mapei ügyvezetője nem számít lényeges áremelkedésre a szolgáltatások díjában:
A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban” – mondta Markovich Béla.
Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések új kockázatokat hoztak a piacra. Az építőipari anyagok drágulása olyan mértékű is lehet, ami hatással lesz a beruházási döntésekre – vélekednek a szektorban dolgozók. A tervek megvalósulását a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége is befolyásolja. Most egyszerre látszik bizonytalanság a növénytermesztés és az állattartás több ágazatában is, ami a kivitelezés halogatásához, rosszabb esetben az elnyert pályázat visszaadásához is vezethet. (Példaként lásd: Sorsdöntő válaszút előtt a magyar tojástermelés.)
Indexkép: Shutterstock.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
