Tavaly összességében erősödött a baromfiszektor Magyarországon. A vágócsirke és a vágópulyka termelői árai emelkedtek, miközben a külkereskedelemben mérsékelt bővülés, a vágások volumenében pedig növekedés volt tapasztalható.
Nőttek a termelői árak Magyarországon
2025-ben a vágócsirke élősúlyos termelői ára átlagosan 447,7 forint/kilogramm volt, ami 7,8 százalékos emelkedést jelent 2024-hez képest. A vágópulyka termelői ára ennél is nagyobb mértékben, 10 százalékkal, 649,2 forint/kilogrammra nőtt.
A feldolgozott termékek áraiban szintén jelentős drágulás volt megfigyelhető. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára meghaladta a 2000 forint/kilogrammot, ami éves összevetésben 14 százalékos növekedést jelentett.

illusztráció – Fotó: Shutterstock
Erősödő vágási volumen
A vágási statisztikák szerint 2025 első tizenegy hónapjában Magyarországon 683,7 ezer tonna élősúlyú baromfit vágtak le, ami 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Ezen belül:
- a vágócsirke mennyisége 535 ezer tonna volt (+8,8%),
- a vágópulykáé pedig 68 ezer tonnát tett ki (+5,1%).
Ez arra utal, hogy a termelők az emelkedő árak ellenére is fenn tudták tartani, sőt növelni tudták kibocsátásukat.
Külkereskedelem: export nőtt, import csökkent
A KSH adatai szerint 2025 januárja és novembere között Magyarország baromfihúsexportja 1 százalékkal, 208 ezer tonnára emelkedett. A csirkehús kivitele különösen jól teljesített, 11 százalékos növekedéssel. A legfontosabb célpiac továbbra is Románia maradt.
Ezzel párhuzamosan az import 16 százalékkal, 46 ezer tonnára csökkent, legnagyobb arányban Lengyelországból érkezett baromfihús.
Nemzetközi kitekintés
Az USDA előrejelzése szerint 2025-ben az Egyesült Államokban a csirkehústermelés nőtt, míg a pulykahús-termelés visszaesett. Az Európai Unióban ugyanakkor az egész csirke átlagára 292 euró/100 kilogramm volt, ami 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ez a nemzetközi drágulási környezet a hazai árakat is felfelé húzta.
Kilátások
A jelentés alapján rövid távon a baromfihús iránti kereslet stabil maradhat, miközben a termelési költségek és a takarmányárak alakulása továbbra is kulcsszerepet játszik az árak formálásában. A piaci szereplők számára 2026 elején is a költséghatékonyság és az exportpiacok megtartása jelenti a legnagyobb kihívást.
Forrás: Agrárközgazdasági Intézet
Indexkép: Shutterstock