A klímaváltozás és az emberi tevékenység hatására világszerte átalakul az ízeltlábú fajok összetétele. Egyes fajok visszaszorulnak, mások pedig kifejezetten sikeressé válnak. Ez utóbbi körbe tartoznak a kabócák is, amelyek terjedése Magyarországon is egyre látványosabb. Ennek egyik legsúlyosabb következménye a fitoplazmás betegségek előretörése – hívta fel a figyelmet prof. dr. Keszthelyi Sándor, a MATE Kaposvári Campusának egyetemi tanára.

A szakember szerint a kabócák közvetlen kártétele – vagyis a szívogatás – sokszor nem látványos, a valódi problémát az általuk terjesztett fitoplazmák jelentik.

Ezek a kórokozók a növényekben klorózist, sárgulást, barnulást, nekrózist, súlyos esetben pedig teljes pusztulást okozhatnak.


Nem csak a szőlő érintett

A közbeszédben leggyakrabban a szőlő fitoplazmás megbetegedése kerül előtérbe, nem véletlenül: Magyarország mintegy 80–90 ezer hektáros szőlőterületének szinte valamennyi borvidéke érintett. A helyzet súlyosságát az adja, hogy állókultúráról van szó, amelynek pusztulása hosszú évekre visszaveti a termelést.

Ugyanakkor a fitoplazma–kabóca kapcsolat messze nem kizárólag a szőlő problémája.

Prof. dr. Keszthelyi Sándor emlékeztetett: korábban napraforgóban és repcében is komoly gondokat okozott az aster yellow fitoplazmás betegség, amely ma is jelen van Magyarország délkeleti és délnyugati térségeiben. Hasonlóan jelentős a kukoricában megjelenő vörösödés, amelyet a Cadidatus fitoplazma solani okoz, és amely szintén délnyugat felől terjed északkelet irányába.

Emellett egyre több adat utal a kabócák által közvetített betegségek megjelenésére gabonafélékben, kalászosokban és pillangós növényekben is. A Candidatus fitoplazma asteris vagy a cukorrépán „low sugar syndrom” mind olyan kórképek, amelyek a jövőben szélesebb körben is megjelenhetnek.


fito

Súlyosan fertőzött mungóbab – Fotó: thebeatsheet.com

Idegenhonos vektor adott lendületet a folyamatnak

A szakértő hangsúlyozta: a fitoplazmák többségét őshonos kabócafajok terjesztik, ugyanakkor az amerikai szőlőkabóca megjelenése jelentős lökést adott a szőlő aranyszínű sárgulása fitoplazma terjedésének. Ez az idegenhonos faj rendkívül hatékony vektornak bizonyult, ami hozzájárult a probléma országos méretűvé válásához.

A folyamat globális, és a klímaváltozás miatt várhatóan tovább erősödik. A délnyugat–északkelet irányú terjedés alapján néhány éven belül az ország egész területe érintetté válhat.


Mit tehetnek a gazdálkodók?

A tél időszakában közvetlen védekezési lehetőség nincs, tavasszal viszont kulcsfontosságú a kabócák megjelenésének korai felismerése. Amennyiben a vektor betelepülése után nem történik védekezés, a fitoplazma-fertőzés következményei már nem fordíthatók vissza.

A tapasztalatok alapján a következő években a gazdálkodóknak egyre tudatosabban kell figyelniük erre a látszólag rejtett, de annál súlyosabb kórokozói veszélyre.

A témát alaposan körüljárják az Ülj le mellénk...! Fitoplazma előretörés a növénytermesztésben - Kételyek és szakmai magyarázatok című agrárszakmai konferencia előadói is, melynek szervezője a Plant-Treat Kft., a házigazda pedig dr. Varga Zsolt PhD. ügyvezető.

2026. február 10-én Zalakaroson találkoznak a jelenség szakértői, ahol prof. dr. Keszthelyi Sándor mellett előad dr. Mergenthaler Emese fitoplazmológus, dr. Oroszi Beatrix orvos, epidemiológus, Gerbovits Bálint entomológus doktorandusz, Labant-Hoffmann Éva gyombiológus, dr. Varga Zsolt fitopatológus, valamint dr. Bussay Dorottya háziorvos, szőlész.

Indexkép: thebeatsheet.com