Az Európai Bizottság elnöke eredetileg egy válsághelyzetekre szolgáló tartalékalapot szeretett volna a következő uniós költségvetésben. Ehelyett most a gazdák megnyerésére és az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás megszilárdítására fordítja a forrásokat.
Ursula von der Leyen elképzelése szerint az új költségvetés lehetőséget adott volna arra, hogy az EU gyorsan reagáljon háborúkra, járványokra vagy a globális hatalmi verseny kihívásaira. A tagállami nyomás azonban más irányba terelte a terveket.
45 milliárd euró a gazdáknak – politikai alku a Mercosurért
A nemzeti vezetők – köztük a Mercosur-megállapodással szemben eddig ellenálló Franciaország és Olaszország – sietve követelték, hogy 45 milliárd eurót szabadítsanak fel a közös agrárpolitika (KAP) kiadásaira. Az összeg eredetileg későbbi, időzített felhasználásra volt szánva.
Költségvetési elemzők és diplomaták szerint ez komoly visszalépés Ursula von der Leyen eredeti céljához képest, amely az EU pénzügyi rugalmasságának növelését szolgálta volna a globális bizonytalanság közepette.
A Bizottság nem növeli meg a KAP költségvetését, hanem olyan forrásokhoz nyitna hozzáférést az agrárium számára, amelyek eredetileg:
- infrastruktúrára,
- egészségügyre,
- oktatásra,
- szociális beruházásokra
lettek elkülönítve.
Ez tehát nem valódi ellentételezés a Mercosur-megállapodásból fakadó piaci veszteségekért, hanem egy elméleti lehetőség, amelyből a gyakorlatban nem feltétlenül jut pénz a gazdákhoz.
Gazdák félelmei a latin-amerikai importtól
A lépés célja, hogy elfogadhatóbbá tegye az EU–Mercosur megállapodást az európai gazdák számára, akik attól tartanak, hogy a latin-amerikai mezőgazdasági export aláássa versenyképességüket és jövedelmüket.
A feszültség jól érzékelhető volt azon a rendkívüli miniszteri ülésen is, amelyet Brüsszelben hívtak össze a közelmúltbeli gazdatüntetések nyomán.
Miért veszélyes a Mercosur a gazdák szerint?
A megállapodás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az importtermékek közvetlenül kiszorítják a hazai árut. A valódi veszély inkább abban rejlik, hogy:
- az EU elveszíti hagyományos exportpiacait,
- a hazai termékek „piacról piacra sodródnak”,
- árverseny alakul ki a termelők és feldolgozók között,
- csökken a hozzáadott érték, a foglalkoztatás és a fenntarthatóság.
A fogyasztók rövid távon akár nyertesek is lehetnek az alacsonyabb árak miatt, de hosszú távon a teljes agrár-élelmiszerlánc sérülhet.
.jpg "gazda")
A lépés célja, hogy elfogadhatóbbá tegye az EU–Mercosur megállapodást az európai gazdák számára – Fotó: pexels.com
Rendkívüli ülés, visszatérő ígéretek
A mezőgazdasági miniszterek hóesés és közlekedési fennakadások közepette érkeztek Brüsszelbe. A tanácskozáson ismét elhangzottak a megszokott panelek: a gazdák elismerése, az aggodalmaik meghallgatása, valamint az EU költségvetésébe beépített védelmi és támogatási mechanizmusok hangsúlyozása.
A gazdák első reakciói azonban hűvösek voltak. Az Ír Gazdák Szövetsége szerint von der Leyen javaslata inkább „kétségbeesett lépésnek” tűnik.
Előrehozott pénz, kiürülő válságalap
A Bizottság által felajánlott forrás valójában nem új pénz: a következő, 2028-ban induló uniós költségvetésben szereplő válságtartalék előrehozott felhasználásáról van szó.
A pénzügyi puffer célja az lett volna, hogy az EU rugalmasabban reagálhasson váratlan krízisekre. A gazdák számára történő azonnali mozgósítás azonban jelentősen csökkenti ezt a mozgásteret.
„A gazdák gyakorlatilag elviszik a költségvetés minden fennmaradó rugalmasságát” – fogalmazott Eulalia Rubio, a Jacques Delors Központ vezető kutatója.
A Bizottság egy további, mintegy 48 milliárd eurós, „vidéki célokra” elkülönített keretre is hivatkozott, amelyet elsősorban mezőgazdasági felhasználásra szánnak. A forrás pontos felhasználása azonban továbbra is homályos. Egy uniós diplomata szerint mindez a reform egyik kulcselemének, a költségvetési rugalmasságnak a rovására megy.
Politikai győzelmi jelentések és óvatos szakmai reakciók
Több tagállami vezető saját sikerének állította be az előrelépést. Emmanuel Macron a francia gazdák iránti elkötelezettségéről beszélt, míg Kyriakos Micotákisz szerint a döntés azt bizonyítja, hogy Görögország hangja erősebben hallatszik Európában.
A mezőgazdasági lobbik ugyanakkor óvatosabbak. A Farm Europe főtitkára, Luc Vernet szerint az ajánlat „potenciális javulást” jelent, de nem jelent kötelezettséget a kormányok számára, ami egyenlőtlen végrehajtáshoz vezethet.
A gazdák összességében továbbra sem látják biztosítottnak helyzetük javulását. Új finanszírozási eszközök nélkül az előrehozott források nem jelentenek valódi többlettámogatást.
„A már megígért 45 milliárd euró előrehozása nem ugyanaz, mint egy újabb 45 milliárd euró biztosítása” – hangsúlyozta az Ír Gazdák Szövetsége.
Francia ellenállás és uniós realitások
A francia gazdák jelenleg a legaktívabb ellenzői a megállapodásnak, utcai tiltakozásokkal és jogalkotási kísérletekkel. Franciaország még olyan törvényt is előterjesztett, amely tiltaná bizonyos, eltérő vegyszerhasználattal előállított termékek importját.
Az uniós jog azonban világos: a kereskedelempolitika közös hatáskör, így a tagállami egyoldalú tiltások könnyen kötelezettségszegési eljáráshoz vezethetnek.
Forrás: politico.eu
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
