A beltéri növénytermesztés szerepe egyre nagyobb világszerte, hiszen lehetőséget teremt egész éves, stabil minőségű zöldségtermesztésre. Az ilyen rendszerek legfőbb előnye a termesztési környezet pontos szabályozhatósága, különösen a fény mennyisége és spektruma terén. Míg a hagyományos megközelítések egységes fényviszonyokat alkalmaznak a teljes termesztési ciklusban, egyre több kutatás bizonyítja, hogy a fénykörnyezet dinamikus alakítása hatékonyabb és gazdaságosabb módszer lehet.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet legfrissebb tanulmánya – amely a Journal of Plant Growth Regulation szaklapban jelent meg – megerősíti ezt a megközelítést. A kutatásban a spenót (Spinacia oleracea) leveleinek minőségét vizsgálták célzott fénykezelések hatására, különös tekintettel a betakarítást megelőző egy hétre. A kísérletet Darkó Éva vezette, aki a Fitotron Osztály nagy áteresztőképességű fenotipizáló platformját is irányítja.
Miért kulcsfontosságú a spenót minősége?
A spenót kiemelkedő tápanyagtartalmú levélzöldség, amely gazdag fehérjékben, vitaminokban (különösen C-vitaminban), antioxidánsokban és ásványi anyagokban (például magnézium, kálium, kalcium, vas). Ugyanakkor hajlamos nitrátok felhalmozására, amely különösen kisgyermekek, csecsemők számára jelent élelmiszer-biztonsági kockázatot. Emiatt fontos, hogy a termesztéstechnológia során úgy javítsuk a beltartalmi értékeket, hogy közben a nitrát mennyisége csökkenjen.
illusztráció – Fotó: Pixabay
Egyhetes kezelés, jelentős változások
A kutatók LED-es világítás alatt nevelt spenótnövényeken végezték el a vizsgálatokat.
A betakarítás előtti egy hétben megváltoztatták a fénykörnyezetet: megnövelték az intenzitást és kék fényt alkalmaztak.
Az eredmények szerint ez a beavatkozás jelentősen csökkentette a levelek nitráttartalmát, miközben növelte azok C-vitamin-, fehérje- és antocián-tartalmát is. Ezzel szemben a vörös és távoli vörös fény inkább a levélméretet fokozta, de a beltartalmi javulásban kisebb szerepet játszott.
A háttérben olyan anyagcsere-folyamatok állnak, mint a nitrát-reduktáz és glutamin-szintetáz enzimek fokozott működése, valamint a nitráttranszporter gének (NRT1.4, NRT1.5) aktivitásának növekedése. Ezek mind szoros kapcsolatot mutattak a kék fényt érzékelő fotoreceptorok (CRY1, PHOT2) aktiválódásával. A C-vitamin esetében az emelkedett szintet nem új szintézis, hanem az aszkorbát regeneráló enzimek (DHAR, APX) aktivitásfokozódása eredményezte.
Energiatakarékos, gyakorlatban is alkalmazható módszer
A kutatás egyik legnagyobb gyakorlati előnye, hogy a fénykezelés csupán rövid ideig tart, így nem jelent számottevő többlet energiafelhasználást. Ez különösen előnyös a fenntartható és gazdaságos beltéri termesztési rendszerek kialakításában, ahol a minőségjavulás aránytalanul nagyobb, mint az energiaigény növekedése.
Új irány a beltéri zöldségtermesztésben
A HUN-REN kutatói által bemutatott módszer azt igazolja, hogy:
a növények fejlődési szakaszához igazított fénykörnyezet dinamikus alkalmazása nemcsak a hozamra, hanem a minőségre is komoly pozitív hatással lehet.
A beltéri termesztés jövőjében így egyre nagyobb szerephez juthatnak az ilyen célzott, rövid idejű kezelések, amelyek elősegítik a tápanyagokban gazdag, egészségesebb és biztonságosabb élelmiszerek előállítását.
Forrás: Hun-Ren ATK
Indexkép: Pixabay
