November 30. és február 15. között ugyanis több olyan korlátozás lép életbe, amelyet nemcsak a környezetvédelmi előírások, hanem a támogatások szempontjából is komolyan kell venni: a Feltételesség (kondicionalitás) ellenőrzéseinél a szabályszegés szankciót jelenthet, más esetekben pedig nitrátszennyezési bírság is kiszabható.

Az alábbiakban összefoglaljuk, mit nem lehet megtenni a tilalmi időszakban, illetve milyen téli talajállapotok mellett kell különösen óvatosnak lenni.

1. Trágyázási tilalom: általános szabály és kivételek

Nitrátérzékeny területeken november 30. és február 15. között trágyát kijuttatni nem lehet. Kivételt jelent az őszi gabonák fejtrágyázása, amely február 1-től megengedett.

Fontos kitétel, hogy a baktériumtrágya kijuttatására a tilalom nem vonatkozik. Ennek oka, hogy ezeknél a készítményeknél a „trágya” kifejezés félrevezető lehet: nem tápanyagot juttatunk ki, hanem olyan mikroorganizmusokat, amelyek a szerves anyagok bontását, feltáródását segítik. Ettől függetlenül érdemes figyelembe venni, hogy a hatékonyságot erősen befolyásolja a hőmérséklet és a talajélet aktivitása.

Szankciók: a tilalom megszegése a Feltételesség rendszerében jellemzően az érintett támogatások 1–3%-ának megvonásával járhat.

2. Ideiglenes trágyakazal: mikor tilos?

A tilalmi időszakban nitrátérzékeny területeken ideiglenes trágyakazlat létesíteni és fenntartani sem lehet. Ráadásul a tiltás nem ér véget automatikusan február 15-tel: a tilalmi időszakon túl sem lehet ideiglenes kazlat fenntartani, ha a talaj

  • fagyott, vagy
  • vízzel telített, vagy
  • összefüggő hótakaróval borított.

Ennek oka egyszerű: ezekben a körülményekben a legnagyobb a tápanyag kimosódásának és elmosódásának kockázata, ami a termelőnek is veszteség, a környezetnek pedig terhelés.

Szankciók: a Feltételesség ellenőrzése során a kazaltilalom megszegése szintén 1–3% támogatáscsökkentést eredményezhet.

3. Fagyott, vízzel telített vagy havas talajra kijuttatás: súlyosabb megítélés

Különösen fontos szabály, hogy fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított talajra – még a tilalmi időszakon kívül is – trágyát kijuttatni nem szabad.

A Feltételesség szempontjából ez már súlyosabb kategória: ilyen esetben akár 5%-os szankcióval is számolni lehet.

4. Téli legeltetés: csak szigorú feltétellel

Nitrátérzékeny területen november 30. és február 15. között a téli legeltetés főszabály szerint nem lehetséges, kivéve, ha a legeltetett állatok által elhullajtott trágya mennyisége nem haladja meg a 120 kg/ha értéket.

A mennyiség számításához iránymutatást ad az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 1. számú melléklete, amely a fajonkénti és korcsoportonkénti trágya-kibocsátási adatokkal segít.

5. Több kisebb szabályszegés is összeadódhat – de van felső korlát

Nem mellékes, hogy a rendszer a „sok kicsi sokra megy” elv szerint működik. Amennyiben ugyanabban a naptári évben egynél több nem ismétlődő, nem szándékos meg nem felelést tárnak fel, akkor:

  • a támogatáscsökkentést minden meg nem felelésre külön-külön kell megállapítani,
  • majd a százalékokat össze kell adni.

A teljes csökkentés ugyanakkor nem haladhatja meg az érintett támogatási összeg 10%-át, amennyiben a meg nem felelések közül legalább egy

  • súlyos következményekkel jár az előírás céljainak teljesítésére, vagy
  • közvetlen kockázatot jelent a köz- vagy állategészségügyre.

Erre vonatkozóan a hivatkozott jogalap: a Bizottság (EU) 2022/1172 rendelete.

Mire érdemes most figyelni a gyakorlatban?

A tilalmi időszak nemcsak jogszabályi kérdés, hanem kockázatkezelés is. A legnagyobb hibák jellemzően nem a „szándékos szabályszegésből”, hanem a téli talajállapotok félreértéséből adódnak. Éppen ezért célszerű:

  • a február 1-től megengedett fejtrágyázást is talajállapothoz kötötten, óvatosan tervezni,
  • a trágyatárolási gyakorlatot úgy szervezni, hogy ne kényszerítsen ideiglenes kazlazásra,
  • és minden olyan helyzetet kerülni, amikor a kimosódás kockázata magas (fagy, telített talaj, hótakaró).

A Feltételesség miatt ma már egyetlen, rosszul időzített kijuttatás is érezhető támogatáscsökkentést hozhat – a nitrátérzékeny területeken pedig hatósági eljárás is indulhat. Az előírások ismerete ezért nem adminisztrációs teher, hanem közvetlen gazdasági érdek.

Forrás: Facebook/SzSzB vármegyei MAGOSZ