Ez lehet a magyar termelők ütőkártyája

A szójapiac az utóbbi években hatalmas változásokon ment keresztül – kezdte előadását, mint mondta, immár közel tíz éve foglalkozik a szója- és szójatermékek kereskedelmével, és az elmúlt évtized tapasztalata alapján jól látható: „a globális árakat ma elsősorban a dél-amerikai termelés, azon belül is Brazília határozza meg."

Brazília termelése néhány év alatt 100 millió tonnáról 160–170 millió tonnára nőtt, és a vetésterület további bővülése is várható – hangsúlyozta. Az árakat ugyanakkor nemcsak az időjárás, hanem a politikai és gazdasági viszonyok is befolyásolják: az Egyesült Államok és Kína között évek óta hűvös a viszony, és mivel Kína a világ legnagyobb szójavásárlója.

Stabil amerikai, hullámzó dél-amerikai termelés

Az USA termelése továbbra is stabil, de jövedelmezősége gyengébb a korábbi évekhez képest. Ezzel szemben Argentína 2020–2022 között súlyos aszályt szenvedett el, és emiatt nem tudott exportálni, sőt szóját vásárolt a környező országokból. Mostanra viszont az időjárás kedvezőbb, így a dél-amerikai kínálat újra erősödik – ennek következménye, hogy az árak világszinten stabilizálódtak, igaz, alacsonyabb szinten.

Ahol a termés jó, ott a tőzsdei árak alacsonyak. Az elmúlt másfél évben a szójabab viszonylag olcsó maradt, és ez az európai piacokon is érezteti hatását – fogalmazott a szakember.

Európa szójafüggősége változatlan

Európa szójatermelése messze nem fedezi a felhasználást, így a kontinens hosszú távon importra szorul. Az európai feldolgozók nagy része nem is foglalkozik önállóan szójával, az ellátás évről évre Olaszország és Ukrajna termésétől függ.

Olaszország évente mintegy 1 millió tonnát termel, ami még így is kevés a belső igényekhez képest, Ukrajna pedig „az elmúlt öt évben nagy extra mennyiségeket" exportált nyugat-európai országokba, köztük Magyarországra is. Sebők Dávid hozzátette: „a magyar és környező országok terméshozamai viszonylag stabilak, de Szerbiában az elmúlt két év szélsőséges időjárása miatt a vetésterület is csökken." A szerbek így egyre inkább importra szorulnak, és hamarosan a magyar szója egyik legfontosabb felvevőpiacává válhatnak.

Sebők Dávid, az UBM Grain Zrt. kereskedője – Fotó: Agroinform

Hazai vetésterület, árak és exportlehetőségek

Tavaly a vetésterület egészséges mértékben nőtt, ami jót tett a piacnak. Nagyobb arányban használtuk fel a magyar szóját belföldön, mint amennyit exportáltunk – ez stabil árakat eredményezett – mondta a kereskedő.

Idén azonban az árak meredek csökkenését tapasztalták: Január-februártól folyamatos volt az áresés, ami egészen a nyári hónapokig kitartott. Az új termésű szóját év elején még 180 ezer forint körül is el lehetett adni tonnánként, de a világpiaci túlkínálat és a stabil forintárfolyam miatt az árak azóta visszaestek. A szerb kereslet gyengesége, a környező országokban megmaradt készletek és a Kína–USA kereskedelmi feszültség mind hozzájárultak az alacsony árakhoz. A repce- és a napraforgódara is olcsóbbak lettek, ez pedig a szója árát is lefelé húzta.

Korlátozott export, szűkülő mozgástér

Magyarország fő exportpiacai jelenleg Ausztria, Németország, Olaszország és Szerbia. Ausztria évente 35–55 ezer tonna magyar GMO-mentes szóját vásárol, Németország pedig 20–25 ezret. Olaszország felé viszont egyre kevesebb jut el, mert a közelebbi piacok – például Románia és Horvátország – jobban lekötik a szállítási útvonalakat.

Szerbia ma már nem exportál, hanem a magyar szójára támaszkodva próbál túlélni. A piac szerkezete tehát teljesen megfordult: míg korábban ők adtak el Magyarországra, most ők a fő vevők.

Kilátások

Sebők Dávid szerint a következő szezonban a termelők mérsékelt árakra és fokozott versenyre számíthatnak. A világpiaci egyensúly helyreállni látszik, de ez nem kedvez a magasabb áraknak. A magyar termelők számára a kulcs az, hogy a GMO-mentes szegmensben továbbra is megtartsuk a prémiumot, és erősítsük a régiós együttműködéseket.

Végül így fogalmazott: Ha csökken a vetésterület, kevesebb lesz az exportlehetőség, és a hazai feldolgozók is nehezebb helyzetbe kerülnek. Ezért most nem csak a termelés, hanem a piacépítés és az együttműködés kérdése is kulcsfontosságú.

Szerző: Horváth Attila/Agroinform

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.