A döntés hosszú jogi és társadalmi vita eredménye, amely 2020-ban indult el, amikor az új-zélandi Legfelsőbb Bíróság a ketreces tartást ellentétesnek nyilvánította az állatjóléti törvényekkel.



2035-től teljes tilalom a ketreces rendszerekre

Az új jogszabály értelmében a gazdálkodóknak 2035. december 18-ig kell teljesen átállniuk a ketrecmentes tartásra. A döntés része egy átfogó reformnak, amely:

  • 13,3%-kal növeli a tenyészkocák minimális mozgásterét,
  • 33 napról 7 napra csökkenti a kocák ketrecben töltött idejét (ebből 3 nap a fialás előtt, 4 nap utána),
  • előírja, hogy a fialó kocáknak manipulálható anyagot kell biztosítani (pl. szalma),
  • és drasztikusan korlátozza a párzóállások használatát napi 3 órára, az újra bezárás előtt legalább 3 órás pihenőt biztosítva.


ketrec

illusztráció – Fotó: Facebook

Komoly átállási költségek várnak a gazdákra

A döntést Andrew Hoggard mezőgazdasági miniszterhelyettes terjesztette elő, hangsúlyozva, hogy az átállást egy ötéves társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg. Az NZ Pork, a sertéságazat iparági szervezete vegyes érzelmekkel fogadta a bejelentést. Vezérigazgatójuk, Brent Kleiss szerint a tízéves határidő ad némi időt az alkalmazkodásra, de komoly beruházásokat és jelentős változásokat követel meg a gazdaságoktól.

Állatvédők szerint nem történt érdemi konzultáció

Az SPCA (az Állatkínzás Megelőzéséért Társaság) bírálta a folyamatot, szerintük ugyanis sem velük, sem az állatjóléti tudósokkal nem történt érdemi konzultáció. Ráadásul felhívták a figyelmet arra, hogy az Elsődleges Iparágak Minisztériuma szerint az új-zélandi sertéstelepek közel fele még mindig fialtató ketreces rendszert használ – ez körülbelül 44 gazdaságot jelent.

Állatjóléti és gazdasági szempontok ütköznek

A jogszabály célja az állatjóléti feltételek javítása és a mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóbbá tétele. Ugyanakkor a kritikusok szerint az átmenet komoly gazdasági terheket róhat a gazdálkodókra, főleg a kisebb szereplőkre. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy az iparág milyen támogatást kap az átálláshoz – és hogy valóban létrejön-e egy olyan modell, amely egyszerre állatbarát és gazdaságilag fenntartható.



Itthoni helyzet

Az EU‑szabályozás (pl. 2008/120/EK irányelv) korlátozza a ketreces tartást, és előírja, hogy a kocákat csak a fialás előtti és utáni időre lehessen ilyen rendszerben tartani, ami arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy átálljanak ketrecmentes vagy részben ketrecmentes rendszerekre.

Magyarországon – akárcsak más uniós országokban – tehát szintén jelen vannak a fialtató ketreces rendszerek, de fokozatosan nő az érdeklődés és a törekvés az állatjóléti szempontból kedvezőbb tartási módok iránt.

Forrás: pigprogress.net

Indexkép: Facebook