Az online eseményt Mátyás-Horváth Janka műsorvezető, az Agroinform social media managere nyitotta meg, az előadók sorában pedig elsőként dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára szólalt fel, részletes és gyakorlatias ismertetést adva az előttünk álló változásokról.
Jogszabályi változások 2026
Dr. Cseh Tibor András, főtitkár, MAGOSZ
Dr. Cseh Tibor András előadásában elhangzott: 2026-tól tovább nő az őstermelői adómentességi értékhatár a minimálbérhez igazodva, míg az alanyi áfamentesség határa 20 millió forint lesz, amely 2028-ra 24 millió forintra emelkedik. A szabályozás kedvezőbbé válik a kisüzemi gazdálkodók számára.
A földforgalmi szabályozás finomhangolása is terítékre került. Továbbra is jellemző a nagy volumenű földértékesítés, amely egyre inkább gyengébb minőségű területeket érint. A jogalkotó reagált a visszaélésekre is: a vetőmagtermesztői elővásárlási jogot csak az gyakorolhatja majd, aki az elmúlt három évben ténylegesen végzett vetőmagelőállítást.
.jpg)
Dr. Cseh Tibor András – Fotó: Agroinform.hu
A zártkertek szerepe nőtt a forgalomban, ezért 2026-tól könnyebbé válik ezek kivonása a mezőgazdasági művelésből – önkormányzati rendelet alapján. A helyi elővásárlási jog szigorodik: csak az a helyi lakos élhet vele, aki legalább 5 éve az adott településen él.
Újdonság, hogy a haszonbérleti szerződések esetében a tulajdonos döntő szava érvényesülhet akkor is, ha más is jelentkezik a bérletre. További könnyítés, hogy a szerződés nem igényel kifüggesztést, ha hozzátartozók vagy azok láncolatának tagjai között jön létre.
Fontos új jogintézményként jelent meg a használati csere: ez lehetővé teszi két bérlő számára, hogy bizonyos feltételek mellett használatot cseréljenek, ha a területeik szomszédosak. Mint elmondta:
A gazdaságátadási pályázatra eddig több mint 2000 jelentkezés érkezett, és a program 2026-ban is folytatódik.
Az eljárások egyszerűsödnek: például a földhasználat ¾-ének meglétét elegendő szerződésben nyilatkozni. Az árbevétel-igazolásnál kistermelők esetében elegendő lesz saját nyilatkozat is.
Pozitívum, hogy az átadó a jövőben a gazdaságátadás után is végezhet bizonyos szolgáltatásokat – például növényorvosi vagy gombavizsgálati tevékenységet.
Dr. Cseh Tibor András előadása arra is felhívta a figyelmet, hogy 2027-től a földforgalmi eljárások teljesen digitalizálódnak: megszűnik a papíralapú kifüggesztés, helyette országos, elektronikusan elérhető rendszer lép életbe, amelyben a rájelentkezést is online kell majd lebonyolítani.
Új rendelkezés szerint a mezőgazdasági komposztálás nem minősül más célú hasznosításnak, ha maximum hat hónapig tart, és bejelentik a talajvédelmi hatóságnak. Szőlőtermesztésnél szigorodnak az előírások: a nem művelt területek tulajdonosait kivágásra kötelezhetik, ha nem tartják be a növényegészségügyi előírásokat.
Dr. Cseh Tibor András prezentációja ITT érhető el.
A Jogszabályváltozások és pályázati lehetőségek 2026 – Agroinform webinárium videója itt tekinthető meg:
Gyakorlati kérdések a gazdaságátadással kapcsolatban
Dr. Gyöpös Gábor, ügyvéd; együttműködő partner, Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda
Dr. Gyöpös Gábor ügyvéd szerint a gazdaságátadás azért különösen időszerű, mert az átadói és átvevői pályázatok futnak. Rámutatott: olyan gazdaságátadási szerződést kell készíteni, amit a kormányhivatal jóváhagy, és a családon belüli viszonyokat is megnyugtatóan rendezi. Az első döntés: kinek adjuk át a gazdaságot, vagyis ki képes és hajlandó az átadó életművét egységként továbbvinni. Egy átvevő lehet, ugyanakkor több átadó is szerepelhet (például a közösen gazdálkodó szülők).
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az örökösök várható helyzetét már a folyamat elején célszerű tisztázni. Termőföldnél lehetséges, hogy a tulajdonjog az átadónál marad, és az átvevő csak földhasználó lesz (szívességi használat vagy haszonbérlet), de kizárólag a földforgalmi szabályok szerint: nem közeli hozzátartozó szívességi földhasználatot nem szerezhet, és az ingyenes jogcímű termőföld-átruházás is korlátozott.
Dr. Gyöpös Gábor – Fotó: Agroinform.hu
Családon kívüli átadásnál szűkebb a kör: az átvevőnek jellemzően legalább 7 év igazolt munkaviszonyt/munkavégzésre irányuló jogviszonyt kell igazolnia. Öröklési kockázatként felmerül az osztályra bocsátás (az életben kapott ingyenes juttatás beszámítása az örökrészbe) és a kötelesrész igénye (szűk jogosulti kör, 10 éven belüli adományok beszámítása, polgári jogi igény, amely 5 év alatt elévül).
A szerződésben kötelezően szerepelnek a termőföldek, emellett a felek döntése szerint a gazdasághoz kapcsolódó egyéb ingatlanok és ingóságok (értékkel; a rendszámos gépeket célszerű egyedileg azonosítani), továbbá támogatások, engedélyek és akár szervezeti részesedések is. Hitelek átadásánál gyakran bank–átadó–átvevő háromoldalú dokumentum kell, ezért a bankot időben be kell vonni a 60 napos beadási határidő miatt.
Termőföldből a gazdaságátadásban csak az szerepeltethető, ami az átadó tulajdonában és használatában van; harmadik személy használatában lévő föld nem vihető át e szerződésben.
Minden, az átadó javára bejegyzett földhasználati jogot rendezni kell; ehhez indokolt a földhasználati lapok teljes körű kikérése. Figyelni kell a 3/4-es, legalább 5 éve fennálló földhasználati arányra, a 300 hektáros tulajdonszerzési és 1200 hektáros birtokmaximumra, valamint arra, hogy szívességi földhasználat csak akkor adható tovább, ha az átvevő is közeli hozzátartozója a tulajdonosnak; különben haszonbérletté kell alakítani. Végül létezik legfeljebb 5 éves együttműködési időszak is, amely próbaként segíthet eldönteni, működőképes-e az átadás. A cél: jogszerűség, működőképesség és családi béke.
Dr. Gyöpös Gábor prezentációja ITT érhető el.
Gazdálkodói kihívások 2026 – eGN könnyítés, várható változások és tapasztalatok
Papp Gergely, szakmai főigazgató-helyettes, NAK
Papp Gergely szerint 2026-ra az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) környezete egyszerűbb lett, mert a jogalkotó az adminisztrációt az EU minimumszintre igyekezett visszavágni. Ennek következményeként a támogatási jogszabályok többségéből kikerült az eGN elektronikus feltöltésének kötelezettsége. Ugyanakkor a gazdálkodási napló vezetése megmarad: a könnyítés főként a feltöltési kényszert és a rögzítési határidőket érinti.
A 2025. október 10-én megjelent, 2025-re is alkalmazható módosítások alapján a műveletek bejegyzésére 15 helyett 30 nap áll rendelkezésre (másodvetésnél 20 nap). Az állatállomány-változást havi, a szervestrágya-mérleget éves szinten kell nyilvántartani.
Több jogcímnél (AKG, ÖKO, TGT) kikerült az előző évre vonatkozó, január 31-i feltöltési kötelezettség, viszont a növényvédelmi adatszolgáltatás nem lazult.
Két, támogatástól független rendelet továbbra is elektronikus feltöltést ír elő: a 43/2013. (FVM) növényvédelmi rendelet szerint a kezeléseket január 31-ig fel kell tölteni, rovarölő szeres kezelésnél pedig 24 órán belül kell rögzíteni; az 59/2008. (FVM) nitrát rendelet a nitrátérzékeny területeken március 31-i határidőt rögzít.
Papp Gergely – Fotó: NAK
Külön figyelmeztetés: ahol nem történt növényvédelmi beavatkozás, ott nemleges nyilatkozatot kell tenni (eGN-ben már most, az EK felületen 2026. január 1-jétől). 2026 januárjától új, egyszerűsített (16 helyett 12 oldalas) formanyomtatvány jön, és ehhez igazodik az eGN struktúrája. A permetezési napló adattartalma bővül: fel kell tüntetni a kultúra fenológiai állapotát és a permetezés kezdő időpontját órára pontosan.
A NAK a közel 700 fős falugazdász-hálózattal térítésmentesen segít; jelenleg 53 712 aktív meghatalmazással dolgoznak a Nébih felületén. Technikai gondnál az eGN ügyében a Nébih, az EK felületnél az Államkincstár az illetékes; szakmai javaslatokat a Kamara vár.
Papp Gergely prezentációja ITT elérhető.
Finanszírozási lehetőségek, moratóriumok
Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere
Bognár István eredetileg a finanszírozási lehetőségekre építette a mondandóját, de a múlt héten megjelent agrármoratórium miatt két részre bontotta az előadást.
Rövid bemutatóban hangsúlyozta, hogy az MBH piacvezető a mezőgazdaság és az élelmiszeripar finanszírozásában: az agrobizniszben mintegy 25%-os részesedéssel és 550 milliárd forintot meghaladó hitelállománnyal rendelkezik. A bank a klasszikus hitelezés mellett eszközfinanszírozást és támogatás-előfinanszírozást is kínál.
Bognár István – Fotó: Agroinform.hu
A KAP Stratégiai Terv kapcsán kiemelte: beruházásokra közel 1500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre ami jelentős, több ezermilliárd forintos fejlesztési volument indíthat el. A finanszírozásnál két fő eszközt emelt ki: a kamattámogatott, forint alapú, fix konstrukciót (max. 3,5% felár a kamatbázisra, kötöttebb folyósítással), valamint a rugalmasabb piaci beruházási hiteleket, amelyek akár euró alapon is elérhetők. A banki tapasztalat szerint gyakran a konstrukciók kombinálása adja a legkedvezőbb kamatterhet, ezért a nyertes projekteknél korai banki egyeztetést és kalkulációt javasolt.
A támogatás-előfinanszírozás és a kincstári előleglehívás a likviditás kulcsa lehet, és a beruházás utáni termelésindításhoz szükséges forgóeszközhitelt is érdemes előre betervezni.
A második részben a 393/2025. kormányrendelet szerinti moratóriumot ismertette. A moratórium 2025. december 11-től 2026. november 30-ig tart, és nem automatikus: kérelmezni kell, a jogosultságot igazolásokkal kell alátámasztani. Fagykár vagy aszálykár esetén feltétel a kárenyhítési rendszer tagsága és a kármegállapító határozat; sertéstartóknál 6 hónapnál nem régebbi tenyészetigazoló lap szükséges. Bognár kiemelte: a haladék időt ad, de futamidő-hosszabbodással és kamatfelhalmozódással járhat, és a belépésnek lehet későbbi minősítési hatása is, ezért minden esetben mérlegelést és banki konzultációt javasolt.
Bognár István prezentációja ITT érhető el.
Tendenciák az európai növényvédőszer-engedélyezésben, kihívások 2026-ban
Görög Róbert, ügyvezető, Magyar Növényvédelmi Szövetség
A következő előadásban Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője a növényvédelem legfontosabb tendenciáit és a közeljövő kihívásait vette sorra. Felvezetésként elmondta: míg a „régi” növényvédelmi problémák jellemzően a szántóföldön születnek, az „újkori” kihívások egyre inkább a szabályozási térből, „az íróasztal mellől” érkeznek. Ide sorolta a hatóanyag-kivonásokat, a hamisítás elleni küzdelmet, valamint az EU-s agrár- és zöldpolitikai környezet gyors változásait.
Bemutatta a 2004-ben alapított, jelenleg 15 tagvállalatot tömörítő szövetség célját: az okszerű, szakszerű, előrejelzésen alapuló növényvédőszer-felhasználás elősegítését, és az iparági érdekérvényesítést a döntéshozók felé, partnerszervezetekkel együttműködésben. Kitért az európai ernyőszervezet brüsszeli munkájára is, amely 32 nemzeti szövetséget és 23 tagvállalatot fog össze.
A legnagyobb kockázatként az engedélyezési folyamatok elakadását és a hatóanyagkínálat szűkülését nevezte meg.
Állítása szerint az EU-ban az elmúlt hat évben 83 „hagyományos” hatóanyag tűnt el, miközben új hatóanyag engedélyezése nem történt, a biopeszticideknél pedig a visszavonások és az új engedélyek együtt is nettó veszteséget eredményeztek. Kiemelte: különösen aggasztó, hogy több tucat hatóanyag évek óta „beadhatóság után” vár elbírálásra, ami a termelők hosszú távú eszköztárát veszélyezteti.
A Green Deal, a biodiverzitási és „Termőföldtől az asztalig” stratégiák céljait alapvetően támogathatónak nevezte, ugyanakkor úgy látja, a mezőgazdaság terén a megvalósítás aránytévesztéshez vezethet. A KAP környezeti kötöttségein belül külön szólt az AKG „negatív listájáról”, amelyet a hatóanyag-kivonások miatt újragondolásra érettnek tart, mert bizonyos kultúrákban már a minimális megoldáskészlet is hiányozhat.
Görög Róbert – Fotó: Agroinform.hu
Megoldási oldalon az iparág 2030-ig vállalt irányait emelte ki: precíziós és digitális fejlesztések, biológiai megoldások, valamint a csomagolóeszközök visszagyűjtésének erősítése. Magyarországot példaként említette, ahol a visszagyűjtési arány már magas. Hangsúlyozta: a termelők eszköztárát integrált módon kell bővíteni (biológiai, precíziós, zárt áttöltési rendszerek), miközben a hagyományos készítmények szerepe szerinte még sokáig indokolt.
A hamis és illegális növényvédőszerek terjedését súlyos európai kockázatként írta le: a termékek lehetnek hatástalanok, fitotoxikusak, veszélyesek a felhasználóra és a környezetre, és rombolják a gyártói hitelességet. Zárásként a társadalmi elfogadottság visszaépítését sürgette: szerinte nyílt kommunikációval és a „Ismerd meg a gazdát” jellegű programokkal lehet megfordítani azt a tendenciát, amely a növényvédelmet és a mezőgazdaságot „szégyenpadra” ültetné.
Görög Róbert prezentációja ITT érhető el.
Károk kezelése a klímaváltozás korában
Kettinger Anita, igazgató, Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe
Kettinger Anita pénzügyi nézőpontból, de kifejezetten „gazdabarát” megközelítéssel beszélt a klímaváltozás okozta károk kezeléséről. Bevezetőjében hangsúlyozta: bár pénzügyi intézetet képvisel, a biztosító hosszú távú partnerségben gondolkodik, és minden fórumon keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gazdatársadalom gazdasági és társadalmi jelentősége jobban láthatóvá tehető. Üzenete szerint a klímakockázat ma már minden szabad ég alatt dolgozó termelőt érint, ezért a kockázatkezelés nem „extra”, hanem a versenyképesség része.
Az agrárbiztosító működését a szakosodás felől mutatta be: a cégcsoport Európa egyik vezető mezőgazdasági biztosítója, több országban van jelen, és kizárólag agrárfókuszú. Csoportszinten közel 4,8 millió hektár biztosításáról beszélt, magyarországi jelenlétük 2016 óta tart, céljuk pedig változatlan: fedezetet és gyors, modern kárrendezést adni a magyar gazdáknak.
Kettinger Anita – Fotó: Agroinform.hu
A klímaváltozást a mezőgazdasági termelési feltételek radikális átalakulásaként írta le. Antonio Guterres megfogalmazását idézve arra utalt, hogy a világ egyszerre „ég és fulladozik”, és ma már alig van olyan év, amikor ne tapasztalnánk szélsőségeket. A trendet nemzetközi és hazai adatokkal érzékeltette: a globális átlaghőmérséklet emelkedése egyértelmű, miközben a hőségnapok száma is megugrott; példaként Budapesten az 1981–1990-es átlaghoz képest a 2021–2024 közötti időszakban jóval magasabb értéket említett. A következmény: a kockázatok minden kultúrában jelen vannak – szántóföldön, gyümölcsösben, szőlőben –, és a kárlista évről évre bővül (jég, vihar, felhőszakadás, aszály, tavaszi fagy), ráadásul növekvő intenzitással.
A biztosító válasza szerinte két kulcsszóra épül: szakértelemre és technológiára. Csoportszinten több száz kárszakértővel dolgoznak, Magyarországon is olyan szakértői hálózatra támaszkodnak, amely „érti a föld és a gazda nyelvét”. A károk felmérését 2017 óta műholdas adatokkal is támogatják, európai űrügynökségi együttműködésre hivatkozva.
A gyors kifizetések mögött tőkeerő és kiterjedt viszontbiztosítói háttér áll; céljuk, hogy katasztrofális évben is időben fizethető legyen minden szerződés szerinti kár.
Kiemelt eleme volt a PPP-modell – az állam és a piaci biztosítók együttműködése –, amely a mezőgazdaság stratégiai szerepe miatt kiszámítható kockázatmegosztást teremt. A magyar díjtámogatási rendszert különösen értékesnek nevezte, mert jelentősen csökkenti a kockázatkezelés költségét, akár 70%-os támogatási szinttel is. Zárásként azt üzente: a biztosíthatóság fenntartható, de szélesebb kockázatmegosztást, folyamatos innovációt, erős állami partnerséget és szemléletváltást igényel – talajvédelemmel, kárcsökkentéssel, ESG-szempontokkal. A biztosító pedig nemcsak térít, hanem hosszú távú kísérő, társ kíván lenni a gazdák mellett.
Kettinger Anita prezentációja ITT érhető el.
Ne csak nyerj, valósítsd is meg!
Aktuális pályázati lehetőségek, megvalósítási időszak fontosabb tudnivalói
Dr. Gonda Cecília, területi vezető, Agrárközösség Kft.
Dr. Gonda Cecília előadásában azt hangsúlyozta: aki időt és energiát a mezőgazdaságba kíván fektetni, annak ma már a tőkét is tudatosan kell mozgósítania, ehhez pedig a jelenlegi pályázati környezet kifejezetten kedvező. Tapasztalatai szerint a 2024/2025-ös időszakban benyújtott kérelmekre folyamatosan érkeznek a kincstári döntések, a támogatói okiratok kézhezvétele után pedig sok gazdálkodó – szántóföldi, állattenyésztési, kertészeti és élelmiszeripari területen egyaránt – gyorsan szeretné elindítani a beruházását. Ezt segíti az előleglehívás lehetősége, illetve egy új elemként a kamattámogatott hitel, amelyet külön jogcímen, külön kérelemmel lehet igényelni.
Kiemelte a fagykár-megelőző beruházások támogatását: december 4-től olyan kérelmek is beadhatók, ahol kivételesen magas, 80%-os támogatási intenzitás érhető el. Arra figyelmeztetett, hogy a fagykár ma már nem rendkívüli esemény, hanem állandó kockázat; hiába a korszerű géppark, ha a termés elmarad. Jelezte, hogy 2026. május 14–27. között várhatóan újranyílik ez a lehetőség. A borászatok számára külön eszköz- és gépbeszerzési ablakot említett 2026. március 1–20. között, 40–50%-os intenzitással, a feldolgozási lánc teljes spektrumára.
Dr. Gonda Cecília – Fotó: Agroinform.hu
A generációváltást a hazai agrárium „örökzöld” problémájaként írta le, ugyanakkor szerinte most valós ösztönzők állnak rendelkezésre. A Fiatal Gazda pályázat benyújtását 2026. február 11–24. közé tette (esetleges hosszabbítással március 10-ig), és kiemelte: ez már nem a régi konstrukció, nem követel főállású őstermelői státuszt vagy kötelező foglalkoztatást, viszont üzletileg versenyképes, jövedelmező beruházást vár el. A támogatás két részből áll: egy átalány jellegű elem (kb. 14,6 millió Ft, részletekben), és egy költségalapú beruházási rész 70%-os intenzitással, minimum 15 milliós projektértéktől, legfeljebb 75 millió Ft támogatással. Így összesen közel 90 millió Ft érhető el, és az átalány első fele beforgatható a beruházásba; előleglehívás is lehetséges.
A gazdaságátadásnál őszintén beszélt a „bátorság-faktorról”: szerinte az átadás úgyis bekövetkezik, de nem mindegy, hogy öröklési kényszerben, vagy tudatos, együtt megtervezett átmenettel. Ismertette az átadó és átvevő pályázat kereteit (őstermelő/egyéni vállalkozó kör, üzemméret, életkori és végzettségi feltételek, 10 év korkülönbség), és jelezte: a benyújtási szakaszok időt adnak a felkészülésre. Zárásként a projektmenedzsment szerepét emelte ki: a támogatói okirattól a záró kifizetésig sok változás, jelentéstétel és határidő kezelése szükséges, amit érdemes szakértőre bízni, különösen úgy, hogy a könyvelésnek és az adózási tervezésnek is „pályázati szemlélettel” kell igazodnia a vállalásokhoz.
Dr. Gonda Cecília prezentációja ITT érhető el.
A webinárium végén az évad zárásaként Mátyás-Horváth Janka búcsúzott a nézőktől, megköszönve az egész éves kitartó figyelmet.
A résztvevők által a chat ablakban feltett kérdéseket továbbítjuk a kompetens szakembereknek és várhatóan az ünnepek után jelentkezünk a válaszokkal.
Találkozunk tehát januárban, áldott adventet és boldog új esztendőt kívánunk minden kedves webinárium-résztvevőnek és előadónak!
Indexkép: Agroinform
Támogatók:
Szakmai partnerek:
.jpg){kind=logo}
_fill_540x300_0.png)
_fill_540x300_0.jpg)
