A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem újabb kutatási eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy hosszabb távra előrevetítve még a gyakorinak mondható fajok is veszélynek vannak kitéve – írja a greenfo.hu.

A klímaváltozás az időjárás számos vetületében megnyilvánul, például a csapadék éven belüli eloszlásában, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások gyakoriságában, de az egyik legszembetűnőbb változás a hőmérséklet emelkedése.

Ismert például, hogy a madaraknál a hőmérséklet-változás és a költéskezdés szoros kapcsolatban van, azonban ha csupán egy-egy időjárási és biológiai változót ragadunk ki, nem feltétlenül észlelhetjük, hogy valójában mennyire súlyosak a klímaváltozás következményei olyan vizsgált fajnál, amely gyakori, és ezért nem tűnik veszélyeztetettnek.

A kutatók 1982 óta figyelik meg a Málnás-hegyen (Szentendrei Erdészet) egy vonuló énekesmadár, az örvös légykapó mesterséges odútelepen költő populációját. Ez a kutatás a világon a legrégebb óta megszakítás nélkül zajló olyan vizsgálatok közé tartozik, amelyeket természetes körülmények között végeznek.


A jelenlegi tanulmány célja egy részletesebb feltárás volt, melyben a madarak költésének több vetületét (költés kezdete, kikelés késése, költési időszak hossza, fészekalj mérete, kirepült fiókák száma, költés és táplálékelérhetőség szinkronja) vizsgálták a lokális időjárási összetevőkkel, tehát a hőmérséklet, a csapadékmennyiség és a szélerősség különféle mércéivel. Az elemzések jelentős összefüggéseket tártak fel, például a költési időszak hossza a napi csapadékmennyiséggel együtt növekedett, a fészekaljak mérete pedig a hűvös napok számával nőtt.

Az is kiderült, hogy ezek a szaporodási jellemzők időbeli változást mutattak a négy évtized alatt, hasonlóan azokhoz az időjárási összetevőkhöz, amelyekkel kapcsolatban álltak.

A kutatók a Science of the Total Environment című folyóiratban számoltak be a kutatási eredményeikről.

Indexkép (illusztráció): Pixabay