Hirdetés
Cikkajánló
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
212 hozzászólás
Megjött a szokásos tavaszi agrártörvény módosítási csomag.
Lesz egy pár érdeksség, ha a végén bennemarad. A szokásos, a vadászati törvény átírása nem maradhatott el. Úgy látszik a nemzet fővadásza semmijenzsóti megint elrontotta a gyomrát....
Látom, hogy az ügyvédek - akik mindent is jobban tudnak - elhitetik veletek, hogy egy használati rend kialakításhoz kapcsolódó térképet földmérővel kell elkészíttetni. Ez nem ugat, kivéve az erdőket. Egy sima 30 napnál nem régebbi földhivatali térkép is elegendő.
Gondoltam szólok....
A jelen pillanatban hatályos törvényi rendelkezés szerint:
„20. § * (1) Elővásárlási jog nem áll fenn:
i) az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészlet megszerzése
esetén.
(2) Az (1) bekezdés i) pontja alkalmazásában a szántó, legelő (gyep) illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint az erdőnek minősülő földrészlettel egy tekintet alá esik az a földrészlet is, amely a szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágú, továbbá az erdőnek minősülő alrészlet mellett kizárólag kivett megnevezésű alrészletet tartalmaz.”
Itt két dologra is érdemes figyelni. Egyrészt arra, hogy a felsorolt művelési ágak mellett lehet kivett alrészlet is. Ez szerintem a zártkertek esetében jelent előnyt.
zárójelben. Erdő művelési ágba tartozik a fásított terület is. Továbbá, ha egy zártkert szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágat is tartalmaz, az sem jelent problémát, attól, hogy a törvény ezeket nem sorolja a „kiváltságok” közé. zárójel bezárva
A másik dolog, ha valaki az államtól vesz földet. Véleményem szerintem ez a lehetőség akkor is él. Ha pl. a most futó NFK hirdetményekre valaki ajánlatott tett, és nyert, akkor ha megfelel a törvényi előírásoknak azt jelezze az adásvételt készítő ügyvédi iroda felé. Ebben az esetben nincs elővásárlási jog, így a szerződés kifüggesztés nélkül megköthető.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Használati rend, többlethasználati megállapodás
Az osztatlan közös tulajdonok esetében sokszor jelent gondot, hogy habár van olyan tulajdonostárs, aki szeretné a saját tulajdoni hányadát használni, de nincs lehetősége, mert a földrészleten nincs kialakítva a használati rend. Ez erdők esetében jelent nagyon sok esetben problémát, ha valaki gazdálkodni szeretne, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá.
Nos, van arra törvényi lehetőség, hogy akár egy tulajdonostárs is kezdeményezze a használati megosztást. Ennek kivitelezéséhez elegendő a tulajdonostársak egyszerű többségének a hozzájárulása. Ha azonban a tulajdoni hányad alapján számított 10% nem ért egyet a tervezettel, akkor 2/3 szükséges az elfogadáshoz. Azt viszont tudni kell, hogy a törvényi vélelem szerint annak a tulajdonostársnak is megadottnak kell tekinteni a hozzájárulását, akinek pl. hiányos a címe a tulajdoni lapon, így nem érhető el, akitől a tértivevény úgy jön vissza, hogy „nem kereste”, elköltözött”, az „átvételt megtagadta”, stb., vagy átvette az ajánlatot, de 60 napon belül nem nyilatkozott.
Az erdők esetében annyival bonyolultabb a helyzet, hogy itt még a használati megosztás során sem lehet 1 ha-nál kisebb területet kijelölni egy tulajdonostársnak sem. Vagyis azon tulajdonostársak, akik területi hányada nem éri el az 1 ha-t, azokat egy területbe kell összevonni, vagyis maradnak „osztatlanban”.
A használati megosztásról szóló ajánlat elfogadását egységes szerkezetbe – okiratba – kell foglalni. Ennek mellékletét képezi a térképi kimutatás, amelyen ábrázolni kell, ki melyik területrészhez lett rendelve.
Ha sikerült létrehozni a használati megosztást, onnantól kezdve már miden tulajdonostárs tudja használni a saját tulajdoni hányadát, vagy azt valaki másnak használatba adni.
Ez a használatba adás lehet pl. haszonbérlet. Ebben az esetben azonban, ha valaki korábban egy adásvételnél nyilatkozott a saját használatról, akkor nem tudja bérbe adni a tulajdoni hányadát. Termőföldek esetében ez igaz a többlethasználati megállapodásra is.
Az erdők esetében más a helyzet. Ott ugyanis azon tulajdonostársak is köthetnek többlethasználati megállapodást egy másik tulajdonostárssal, aki így nyilatkoztak. Ugyan így erdőkezelésbe is adhatják tulajdonihányadukat.
Ha szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati megállapodást kötni, keressen.
foldjog@gmail.com
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-01-29 08:06:59
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-01-29 07:56:18
Válasz jogértő erdész #138. hozzászólására
Szia, abban tudnál segíteni, hogy az alhaszonbérlet működik még? Táblásítás szempontjából egy nagy céggel szeretném pár nadrágszíj parcella művelését elcserélni, de egyikőnk sem szeretné felmondani a haszonbérleti szerződését. Ezt meg lehet oldani még valahogy?
Sokadszor szembesülök azzal, időpocsékolás minden fórumon töltött perc.
Aki úgy gondolja, hogy meg kell oldani a problémáit, akár adásvétel, akár haszonbérlet, elfogadó jognyilatkozatok vagy osztatlan közös tulajdonok felszámolása területén, ide értve az erdővel, erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket is, és hajlandó megfizetni a tudásomat, az keressen.
erdoagro58@gmail.com
Válasz beginneragro #153. hozzászólására
Az az adott esettől függ, hogyan kell értelmezni.
De ha nem akarod, hogy más tegye rá a kezét az adott tulajdoni hányadra, akkor ne értelmezz, hanem vedd meg, vagy szüntesd meg az osztatlant.
Válasz Pharus #152. hozzászólására
Nem aktuális még csak a jelenlegi törvényi szabályozás szerint én így értelmezem a dolgot adott esettben.
Válasz beginneragro #151. hozzászólására
Ki van függesztve? Melyik településnél?
Amennyiben egybefoglalt vételárral történik a vásárlás egyik ingatlanban a vevő bérlő 3+ éve 1/1es, másikban nem, a másikban viszont én társtulajdonos vagyok. A törvény szerint ilyenkor elviszi mindkét ingatlant a vevő, mivel az egybefoglalt vételárnál nem nézik a társtulajdonosi előnyt, csak ha minden ingatlanban fenn áll, ill. az ő 3+ év bérlését vonatkoztatja minden ingatlanra. Ilyenkor van lehetőség bíróságra menni, vagy bele kell törődni, hogy simán bevásárolja magát akárki az osztatlanba aki pl. a szomszéd földjét bérli.
Miután alapból nem értek egyet sem az elővásárlási-, sem az előhaszombérleti jog jogintézményével, így azt javasolom a szerződés szerinti vevőknek, illetve haszonbérlőknek, ha a hatóság a szerződést az elfogadó jognyilatkozatot tevővel hagyja jóvá, és az nem igazolta az életvitelszerű helyben lakást a Kúria jogegységi határozatában leírtak szerint - vagyis csak lakcímkártya másolatával igazolta - akkor a döntést támadják meg bíróságon.
Válasz Pharus #148. hozzászólására
Igen, ez is szép halál!
Aki elővásárlási jogát gyakorolva elfogadó jognyilatkozatot tesz, az csatolja mellé a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványt, melyben a jegyző igazolja a 3 éves életvitelszerű tartózkodást. Ha ez lemarad, akkor van rá esély, hogy a földügyi hatóság már eleve nem veszi figyelembe az elővásárlási jogosultságot. Ha mégis, és egy ilyen nyilatkozattal valaki elviszi a földet, akkor ha azt a szerződés szerinti vevő - vagy másik elfogadót tevő - megtámadja a bíróságon, nagy valószínűséggel megnyeri a pert. Igaz, nem minden jegyző állít ki ilyen bizonyítványt, mert erre mincs jogszabályi felhatalmazása, kivéve az állami földek értékesítése esetén.
A szerződés szerinti vevőnek ilyen hatósági bizonyítványt nem kell csatolni. Hogy miért nem, azt a Kúriától kell megkérdezni....
Válasz Ebcsont #146. hozzászólására
Azért azt is tegyük hozzá, néhány ügyvéd eddig hajmeresztő dolgokat foglalt bele az adásvételi szerződésekbe annak érdekében, hogy távol tartsa az eővásárlási jogosultakat. Az egy más kérdés, hogy ez az elővásárlási/előhaszonbérleti jog is egy baromság. Főleg úgy, ahogyan alkalmazva van.
Válasz Pharus #145. hozzászólására
Ezzel csak az a baj, hogy az engedményezést nem tételesen tiltja a földforgalmi törvény, hanem külön feltételként azonosítja. Miközben az engedményezés nem egy külön feltétel, hanem egy elszámolási mód. Túlmozgásos fantáziára vall ezt ilyen formán alkalmazni. Eddig ezzel a megoldással le lehetett szabályozni az előre fizetést, és kellő garanciát kapott a vevő és a tulaj is és az elővásárlásra jogosultat se akadályozta. Most majd milyen jó lesz, ha majd pereskedhet a vevő az előre kifizetett vételár visszaszerzésért. Bár inkább az eladók várhatják majd, hogy bárki is előre fizessen nekik. Hurrá, sikerült egy kicsit bürokratikusabbá tenni a termőföld adásvételt. Már "tényleg" csak ez hiányzott.
Válasz Ebcsont #144. hozzászólására
A földforgalmi törvények a lex specialis derogat legi generali kategória, vagyis lerontják a Ptk. rendelkezéseit.
Válasz Pharus #143. hozzászólására
6:193. § [Engedményezés]
(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
(2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.
(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.
Részlet a PTK-ból. Gyakorlatilag a fődes hivatal szerint ez így jogszabálysértő, ami szerintem barokkos túlzás..
Válasz Ebcsont #142. hozzászólására
Nem sok választásuk lesz. Mert jan. 1-től csak banki átutalással, vagy ügyvédi letéttel lehet fizetni. Egyébként meg nem az eladónak kellene visszacsengetni a pénzt, ha más lesz a vevő?
Válasz Pharus #141. hozzászólására
Sejtettem, hogy ez a rendkezés van a háttérben. Ez már megint egy jogalkalmazói f**zság!
Édes jó Istenem, mire ezt megértik és elfogadják az eladók, addig vajon hány adásvétel fog meghiúsulni? Ez egy egyszerű engedményezés lenne, amivel kihagyható volt egy átutalás. Aki ezt a rendelkezést kitalálta az se volt egy észlény, de akik el is kezdték így alkalmazni..
Válasz Ebcsont #140. hozzászólására
Jan. 1-től, ha egy adásvételi bármilyen rendelkezést tartalamaz az ekfogadó jognyilatkozatot tevővel kapcsolatban, akkor az egész szerződés semmis, és a földügyi hatóság már az első körben visszadobja.
Válasz Pharus #139. hozzászólására
És úgy egyébként ezt így hogy, és mégis mire fel??
Az okiratkészítő ügyvédek szerint a földügyi hatóság már az előzetes vizsgálat során visszadobja azokat az adásvételi szerződéseket, amelyekben olyan kitétel szerepel, miszerint a szerződés szerinti vevő kifizette az eladónak a vételárat, és amenyiben az elfogadót tevővel hagyják jóvá a szerződést, az a vételárat a szerződés szerinti vevőnek köteles kifizetni.
Válasz rongyos #137. hozzászólására
Igen
Válasz jogértő erdész #136. hozzászólására
Magyarul ha pozitív fordulatot vesz az ügy, akkor jogerőre emelkedettnek kell tekinteni, ha kussolunk.
Válasz rongyos #135. hozzászólására
A módosítást, vagy visszavonást közölni kell a felperessel, aki 8 napon belül dönthet, hogy elfogadja-é azt. Ha határidőn belül nem nyilatkozik a felperes arról, hogy nem fogadja el a módosított, vagy a visszavonó döntést, akkor a keresetlevelet nem kell továbbítani a bíróságnak, azt hatálytalannak kell tekinteni.
Válasz jogértő erdész #133. hozzászólására
na most ezt még egyszer!!
1. ha a hatóság a keresetlevél hatására, módosítja, vagy visszavonja a döntést, nem kell bírósági szakaszba lépni. ( magyarul ez olyan mint a fellebbezés, mint jogorvoslati lehetőség) .
2. ha a módosított határozat a felperes számára előnyös, vagy arról nem nyilatkozik...akkor mi van?
Ez a jogszabályi változás jelentős hatással lehet a jogi eljárásokra, különösen a hatékonyság és a gyorsaság tekintetében. A felpereseknek tudatosan kell eldönteniük, hogy elfogadják-e a hatóság módosított döntését, vagy tovább folytatják a jogi eljárást. Mindemellett fontos, hogy a polgárok tisztában legyenek a jogaikkal és lehetőségeikkel ebben a megváltozott jogi környezetben. Ahogy a játékok világában is fontos a megfelelő környezet kialakítása, úgy a jogi eljárásokban is fontos a megfelelő információk birtoklása. További információért látogasson el a Témához Illő Öltözet oldalra
Január 1-től ha valaki egy hatósági határozatot megtámad a bíróságon, és profi keresetlevelet ír, és a hatóság a keresetlevél "hatására" módosítja, vagy visszavonja a döntést, akkor a keresetlevelet nem kell továbbítani az illetékes bíróságra, ha a módosítást, vagy visszavonást a felperes elfogadja, vagy arról határidőn belül nem nyilatkozik.
Válasz csontii #131. hozzászólására
A szántó esetében nem lehet használatba adni azon tulajdoni hányadokat, amelyek tulajdonosa az adásvétel során nyilatkozott a saját használatról. Ha egy ilyen tul. társ van, akkor már használati rendet kell csinálni. Kivéve a Fftv. 13. § (2) bekezdéseben felsorolt eseteket.
Válasz jogértő erdész #130. hozzászólására
Pont erre voltam kíváncsi. Köszi.
Válasz csontii #129. hozzászólására
Annyi változás volt még, hogy egy jogszabályi helyet előrehoztak a 71. §-ból a 70. §-ba.
"(2a) * A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni."
Ennek szerintem az volt az oka, hogy így már egyértelmű, ha minden tul. társ hozzájárul a többlethasználathoz, vagy a bérbeadáshoz, akkor alapból nem kell használati megosztást csinálni.
Válasz jogértő erdész #128. hozzászólására
Köszi. Valaki váltig állítja , hogy változott szántónál. Valamit félre hallhatott.
Válasz csontii #127. hozzászólására
Gyakorlatilag egy módosításra került sor, az az erdőket érinti.
"(2b) * Erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészletet tartalmazó földrészlet esetében a használati rendet úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének. Ha az erdőnek minősülő földrészlet vagy az erdőnek minősülő alrészlet – a földrészleten belül több erdőnek minősülő alrészlet esetében azok egybefüggő területe – nem éri el az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésben meghatározott méretet, úgy annak használata a használati rendben nem osztható meg. Ha azért nem lehet kijelölni valamely tulajdonostárs részére erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészlet esetében a tulajdoni hányadának megfelelő területet, mert az nem felelne meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének, úgy a (2a) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni."
Válasz jogértő erdész #126. hozzászólására
Szia. A decemberi saláta törvényben állítólag változott a használati rend kialakításának módja. Tudsz erről valamit?
Arra leszek kíváncsi, mit lép a földügyi hatóság ezek után, ha egy adásvételi-, vagy bérleti szerződésbe bele lesz foglalva, hogy ha az elfogadót tevő viszi el a cuccost, akkor meg kell téríteni a szerződés szerinti vevőnek minimum az ügyvédi költséget.
Úgy látom kezdenek letelni az földműves-ügyvéd tulajdonostársaknál a 3 éves határidők. A tegnapi napon 8 osztatlan közös felszámolásáról került föl hirdetmény, és ha jól látom két Dr. tulajdonostárs kezdeményezte.
Válasz jogértő erdész #123. hozzászólására
Köszönöm.
Válasz csontii #122. hozzászólására
"A jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján gyakori probléma, hogy a szerződő felek az adásvételi szerződésben az esetlegesen jelentkező elővásárló vonatkozásában speciális szerződéses feltételeket állapítanak meg. Az adásvételi szerződés kétoldalú jogügylet, melyben egyik oldalon a tulajdonos mint eladó, a másik oldalon pedig a vevő található, így az adásvételi szerződés csak kettejük viszonylatában állapíthat meg szerződéses rendelkezést vagy kikötést, rajtuk kívül álló harmadik személyre – így az elővásárlásra jogosultra – nem. Az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést teljes egészében fogadja el magára nézve kötelezőnek. Sikeres elővásárlási joggyakorlás esetén az elővásárlásra jogosult a vevő pozíciójába lép be, vagyis a szerződésben vevői oldalon alanycsere következik be, ami azt eredményezi, hogy az eredeti adásvételi szerződés innentől már az eladó és az elővásárló között létezik. Az elővásárlásra jogosultat tehát a vevőt megillető jogosultságok egésze illeti meg és a vevőt terhelő kötelezettségek teljessége terheli."
Így szól a törvényhelyhez fűződő miniszteri indokolás. Vagyis nem lehet olyat szerződésbe foglalni pl., hogy az elfogadót tevő köteles a vételárat ügyvédi letétbe helyezni, vagy bármilyen nyilatkozatot tenni. Nem lehet plusz kötelezettséget róni az elfogadó jognyilatkozatot tevőre. Mondjuk eddig sem lehetett a bírósági ítélkezési gyakorlat szerint, de ezt a földhivatalok nem vizsgálták, de szerintem nem is vizsgálhatták.
Válasz jogértő erdész #121. hozzászólására
Szia!
Ez konkrétan mit jelent?
A termőföldek adásvételénél, illetve haszonbérleténél minden olyan szerződéses kikötés, amely az elővásárlási-. illetve előhaszonbérleti jogosultra bármilyen külön rendelkezést tartalmaz a teljes szerződés semmisségét vonja maga után. Ez a törvényi rendelkezés a 2024. január 1. után benyújtott szerződésekre vonatkozik.
Válasz termelo #119. hozzászólására
Igy telkes:
"(3a) * Rizstelephez tartozó földrészlet eladása esetén az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamit a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – az alábbi sorrendben megelőzi
a) az a földműves, aki a földet a földhasználati nyilvántartás alapján legalább 3 éve használó mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, illetve annak közeli hozzátartozója,
b) az a földműves, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és a legalább egy éve tulajdonában lévő föld ugyanannak a rizstelepnek a része, mint az adásvételi szerződés tárgyát képező földrészlet."
Ebben én semmi kivetnivalót nem látok........
Válasz Rabó001 #117. hozzászólására
Bocs, igazad van megkavart a 2024; úgynézem 04.01-tól lesz hatályos nem január 1 től:
2023.évi XCIV nézd meg 108 §-ust
(2) A Földforgalmi tv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Rizstelephez tartozó földrészlet eladása esetén az (1) bekezdés c)–e) pontjában, valamit a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – az alábbi sorrendben megelőzi
a) az a földműves, aki a földet a földhasználati nyilvántartás alapján legalább 3 éve használó mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, illetve annak közeli hozzátartozója,
Válasz termelo #114. hozzászólására
Meg végülis megveheti ilyen is, de előjoga nincsen a földet művelő KFT tulajdonlásából kifolyólag.
Válasz termelo #114. hozzászólására
Ez nem teljesen így van, szerintem.
A törvényt olvasva nekem is szemet szúrt ez, de elővásárlási joga az nincs.
Szerintem te erre gondolsz.
A 19. §.
(5) * Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt vételáron történő eladásra akkor is sor kerülhet, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója
a) az eladó; vagy
b) * legalább három éve a vevő, vagy a vevő legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a vevő közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet.
És ez 2022.01.01-gyel változott, tehát nem most. Meg ugyanígy benne van az is már régóta, hogy saját használatnak minősül ha olyan cégnek adod bérbe, aminek legalább 25%-ban tulajdonosa vagy. Ennek ott van jelentősége, hogy a vételnél vállalnod kell hogy saját magad műveled, ami így is teljesülhet.
Válasz TeljesenMindegy #115. hozzászólására
Hallottam már másfél-kétszer ekkora hektár árat is amit kifizettek szó nélkül, vélhetően ez az ő életében már nem térül meg, de ez kb olyan mint a 60 milliós G merci, azt sem azért veszed mert közlekedni akarsz. Hanem mert nem tudsz jobb dolgot kitalálni, amire költhetnél.
Válasz Radocz #110. hozzászólására
Nem tudom, aki hét hektárért 37 milliót ad, az meg is érdemli, hogy ötezerért vegyék a földön termelt gabonát.
Válasz TeljesenMindegy #106. hozzászólására
Ez szerintem január 1 től megváltozott de majd a jogászok megszakértik.
Nem a Kft fogja megvenni a földet hanem a 25%--ban tulajdonosa...
Kérjük vigyázni, a kapuk záródnak
Válasz Radocz #110. hozzászólására
Jelen körülmények között jobban is jár, ha ennyiért nem veszi meg.