Télen minden vágyunk, hogy újra tavasz legyen. Hogy a szürkeséget felváltsák a színek, illatok, virágok és a kellemes időjárás. Májusban már feléled a természet, és csodás virágok vannak körülöttünk, így sokak által kedvelt hónap. Május hónap Maia görög istennő római alakjáról kapta a nevét. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. A május mindig is nagyon fontos hónap volt, hiszen ekkor már igencsak izgultak, hogy milyen lesz az idei termés. Ebben a hónapban minden a jövendő termés féltése körül forgott, így nagyon sok engesztelő és tisztító szertartást tartottak ilyenkor.
Rómában szomorú hónap volt ez, hiszen amellett, hogy tilos volt új ruhát ölteni, még házasságot kötni, és házaséletet élni sem volt szabad. Viszont, mivel így elég sok szabadidejük maradt, volt idejük takarítani. Ebben az időszakban sok helyen tisztították meg a templomokat és a szobrokat. De nem csak régen, manapság is nagyon sok jeles nap és ünnep kötődik ehhez a hónaphoz.
Május 1. Nem csak a munka ünnepe
Bár május elsejét elsősorban a munka ünnepeként ismerjük, ezen a napon virradó éjszaka állítják fel a májusfát, melyet a legtöbb helyen pünkösdkor bontanak le. A májusfa a természet megújulásának szimbóluma, mely egyben szerelmi ajándékként is funkcionált.
Május elsején állítják a májusfákat. Fotó: Pixabay
A májusfa-állításnak két formája is ismert. Az egyik, amikor a lányos házakhoz viszik a májusfát, míg a másik, amikor valamilyen középület előtt kerül felállításra. A májusfa felállítása mindig a legények feladata volt. Általában egy kivágott, a kérgétől megtisztított fa volt a májusfa, melynek a tetején meghagyták a lomb egy részét, bár az Alföldön általában egy kisebb méretű, egész fát díszítettek fel. A fa általában nyárfa, nyírfa, fenyőfa, fűzfa, virágzó cseresznyeág, meggyág vagy orgona, melyekre virágok, szalagok, gyümölcsök, italok kerülnek.
A lányok számára állított májusfát általában titokban állították fel a lányos ház előtt. Amelyik lánynak már volt udvarlója, az egészen biztosan kapott májusfát. Néhol még szerenádot is adtak a májusfa mellé, amelyet a lánynak egy szál gyufa meggyújtásával illet fogadni, majd meg kellett kínálni borral a szerenádot adó legényt. A legények pedig versengtek, hogy ki tud szebb májusfát állítani.
Kalotaszeg környékén szokás volt a zöldellés vagy zöldágazás, amelyet szintén ezen az éjszakán tűztek a lányok kapujára, minden díszítés nélkül. A májusfa a komoly udvarlási szándék jele volt, így semelyik lány nem akart kimaradni belőle. Manapság a legtöbb esetben közös májusfát állítanak egy mindenki által ismert, közkedvelt hely elé, és ünnepségeket, táncmulatságokat tartanak ezen a napon.
_fill_540x300_0.jpg)
Május elsejéhez azonban ezen kívül még jó néhány időjárás- és terményjósló hagyomány is köthető. Amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz majd a tél időjárása is. A Mura-vidéken ezen a napon nem vetettek borsót, sok helyen pedig az ezen a napon köpült vajat Fülöp-Jakab vajának nevezték, és fülfájás ellen használták. Szeged környékén bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.
Május elseje a munka ünnepe is. melyet hazánkban először 1890-ben ünnepeltek meg, felvonulással. Az egyház meg is szentelte ezt a napot, és XII. Pius pápa Munkás Szent József mellékünnepévé avatta.
Május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat
Május első vasárnapja idén május elsejére esik, így ezen a napon ünnepeljük az édesanyákat. Az ünnep eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol úgynevezett tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának, és vele együtt az összes édesanya tiszteletére.
Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat és a nagymamákat. Fotó: Pixabay
Az ünnep az 1600-as évektől a húsvéti időszakhoz kötődött, amikor is a legtöbb szolgálót elengedték, hogy meglátogathassa az édesanyját. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját. Wilson amerikai elnök minden év májusának második vasárnapját nyilvánította az anyák hivatalos ünnepévé.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első anyák napját. Hazánkban azóta is minden május első vasárnapján köszöntjük fel az édesanyákat és a nagymamákat. Ilyenkor általában virágot ajándékozunk, például az ekkor nyíló orgonát.
Május 4. Tűzoltók napja
Szent Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje, ezért lett ez a nap a tűzoltóké. Nem csupán a tűz, hanem az árvíz ellen is védelmet nyújtott, ezért német és osztrák területeken szokás volt a tiszteletére az elsőszülött fiút Flóriánnak nevezni, így védve az otthonukat. Szent Flórián emellett a a kéményseprők védőszentje is. Hazánkban először 1999-ben ünnepelték ezt a napot.
A Mura-vidéken Flórián napján nem lehetett tüzet rakni. Aki mégis tűzgyújtásra vetemedett, az jó alaposan megmosta előtte a kezét, és szétszórta a vizet, nehogy tüzet okozzon. A göcseji falvakban ezen a napon a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek.
Május 10. A madarak és fák napja
A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, Először a mezőgazdaságra hasznos madarak védelme érdekében hozták létre, majd 1902-ben tartották az első madarak és fák napját. Ezen a napon különféle előadásokkal hívják fel a figyelmet a fák és a madarak jelnetőségére, és az őket megillető védelem fontosságára.
Május 10-én ünnepeljük a madarak és fák napját. Fotó: Pixabay
Május 12-14. Fagyosszentek
A fagyosszentek a magyar hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok, valamint Orbán napjának a közös elnevezése. Habár fagyok egész évben előfordulnak, a májusi fagyok azért kaptak különös figyelmet, mert ezek vannak a legnagyobb hatással az idei termésre.
Éppen ezért a várható májusi fagyok miatt az uborka, a paradicsom és a bab palántáit is csak a fagyosszentek után ültették ki a szabadba. Egy topolyai magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok". Ez az oka annak, hogy harag gerjedt bennük az emberek iránt, így minden évben visszatérnek, és a fagyos idővel bosszantanak bennünket.
Sok helyen úgy tartották, hogy ha a fagyosszentek időszakában hideg van, akkor rossz lesz a termés. Ellenben, ha egy felhő sincs az égen, akkor jó lesz a bortermés. Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot.
Május 15. Nemzetközi klímaváltozási akciónap
A nemzetközi klímaváltozási akciónapot 2007-től fogva minden év május 15-én tartják, mely nap felhívja a figyelmet a globális felmelegedés és a klímaváltozás fenyegető veszélyére. Ezen a napon az egész világon rendezvényeket tartanak, hogy rávilágítsanak a Föld védelmének fontosságára.
Május 16. Nepomuki Szent János napja
Nepomuki Szent János a hajósok, dereglyések, hídvámosok és a vízimolnárok védőszentje. Tiszteletére ezen a napon vízi körmeneteket rendeztek. Baja városában Jánoska-eresztést tartottak a vízimolnárok, akik kihozták a szent szobrát, és zöld ágakkal, templomi zászlókkal és fáklyával együtt dereglyére vagy kompra tették. A dereglyét kivilágított, feldíszített csónakok kísérték, majd a körmenet lakomával és mulatsággal zárult.
Orbán napján reméljük nem fagy le a szőlő. Fotó: Pixabay
Május 25. Orbán napja
Orbán napját a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Úgy tartják, az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a legjobban, így sok helyen állítottak Orbánnak szobrot a szőlőtőkék között, melyet körmenetben kerestek fel ezen a napon. Ha jó idő volt, megkoszorúzták, ellenben ha rossz volt az idő, kővel dobálták meg a szobrot.
Adonyban virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét, mely virágokból hazavittek egy szálat a hívek, mert úgy vélték, az megvédi az otthonukat a villámcsapástól.
Május utolsó vasárnapján ünnepeljük a gyermekeket
A nemzetközi gyermeknapot számos országban június 1-jén tartják, de hazánkban május utolsó vasárnapja szól a gyerekekről. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeiről, és felhívják a figyelmet a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelem fontosságára. Magyarországon 1953-tól minden év május utolsó vasárnapján rendezik a Nemzetközi Gyermeknapot.
