A klímaváltozás egyik legkézzelfoghatóbb következménye a mezőgazdaságban a szélsőséges hőhullámok gyakoribbá válása. Miközben a figyelem többnyire a levegő hőmérsékletére irányul, egy friss kutatás arra világít rá, hogy a talaj felmelegedése önmagában is komoly kérdéseket vet fel – különösen a rizstermesztésben. De vajon tényleg több méreganyag kerül a rizsszemekbe, ha a talaj szinte izzik a növény alatt?

Nem csak a levegő számít

A kutatók egy különleges kísérletbe fogtak Kínában, a 2022-es extrém hőhullámok idején. A cél az volt, hogy szétválasszák a levegő és a talaj hőmérsékletének hatását, mert a korábbi vizsgálatok többsége ezt együtt kezelte. Ezúttal azonban csak a talajt melegítették fel, miközben a rizsnövények feletti levegő hőmérséklete azonos maradt.

Az eredmény meglepő volt: a talaj egyes rétegeiben több mint 5 Celsius-fokos különbséget mértek, miközben a növények „felülről” ugyanazokat a körülményeket kapták.

Arzén a talajban – de nem a szemekben

A forró talaj hatására a talajvízben valóban megnőtt az arzén és más nehézfémek mennyisége. Logikus lenne azt gondolni, hogy ez automatikusan megjelenik a rizsszemekben is. Csakhogy nem ez történt.

A vizsgálatok szerint a betakarított rizs arzéntartalma nem nőtt számottevően, még akkor sem, amikor a talajban kimutathatóan több volt a felvehető nehézfém. A rizsnövény mintha „szűrőként” működött volna, és nem engedte, hogy a megnövekedett talajterhelés teljes mértékben megjelenjen a termésben.

rizs

 A betakarított rizs arzéntartalma a forróságban nem nőtt számottevően – Fotó: Agroinform.hu

Mi védi a rizst?

A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetnek. Az elárasztott rizsföldek vizes közege csillapítja a hőhatást, így a gyökerek nem közvetlenül találkoznak a szélsőséges hőmérséklettel. Emellett maga a rizs élettani folyamata is szerepet játszhat: a növény képes szabályozni, hogy a felvett anyagok közül mi jut el a szemekig. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hőstressz ártalmatlan lenne.

A túl meleg környezet továbbra is hatással lehet a növekedésre, a hozamra és a minőségre – de az arzénszennyezés kérdésében a kép árnyaltabb, mint eddig hittük.

Mit üzen ez a termelőknek?

A tanulmány fontos üzenetet hordoz: a klímaváltozás hatásait nem lehet egyetlen tényezőre leegyszerűsíteni. A forró talaj önmagában nem feltétlenül jelent nagyobb élelmiszer-biztonsági kockázatot a rizs esetében, ugyanakkor a komplex környezeti hatások továbbra is fokozott figyelmet igényelnek.

A jövő rizstermesztése szempontjából kulcskérdés lesz, hogyan lehet alkalmazkodni a hőhullámokhoz úgy, hogy közben a termés mennyisége és minősége is megmaradjon. Ez a kutatás egy apró, de megnyugtató mozaikdarab ebben az egyre bonyolultabb képben.

Forrás: earth.com