A klímaváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbban jelennek meg a magyar mezőgazdaságban. A szélsőséges időjárás, az aszályos időszakok és a termelési bizonytalanság új megközelítéseket igényelnek. Ezekre a kihívásokra keres gyakorlati válaszokat a Climate Farm Demo (CFD) című Horizon Europe projekt, amelynek magyarországi megvalósításában a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara (SZE AKMK) partnerként vesz részt.

A projekt célja egy élő európai tudás- és bemutatóhálózat kiépítése és működtetése, amely segíti a gazdálkodókat és szaktanácsadókat a klímatudatos gazdálkodási megoldások megismerésében, elterjesztésében és alkalmazásában. A hálózat jelenleg 65 partnert, mintegy 1500 bemutató gazdaságot és évente több száz szakmai eseményt foglal magában. Magyarországon 28 bemutató gazdaság vesz részt aktívan a projektben.

A projekt hazai eredményei és tapasztalatai

A 2025. december 10-én Mosonmagyaróváron megrendezett Nemzeti Éves Találkozón a résztvevők átfogó képet kaptak a projekt hazai és európai eredményeiről. A találkozón Vér András projektvezető (SZE AKMK) ismertette a Climate Farm Demo projekt eddig elért eredményeit és tapasztalatait. A projekt keretében európai szinten eddig több mint 1200 ún. klímaadaptációs audit készült a partnergazdaságokban, amelyek célja, hogy feltárják a gazdálkodás klímaváltozással kapcsolatos kockázatait és környezeti hatásait.

Ezek alapján határozták meg a gazdaságokban alkalmazható alkalmazkodási és mérséklési intézkedéseket (AMP-k). A gyakorlati tapasztalatok és a hazai auditok tanulságainak megosztásában fontos szerepet töltöttek be a projektben résztvevő gazdaságok bemutató rendezvényei.

klímaváltozás

A klímaváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbban jelennek meg a mezőgazdaságban – Fotó: pixabay.com

Gazdálkodói tapasztalatok a klímaváltozás hatásairól

A találkozón Szentirmay Károly CFD Demo Farmer saját gazdaságából hozott példákon keresztül mutatta be a klímaváltozás legjellemzőbb hatásait. Kiemelte a vízhiányt, az egyenetlen csapadékeloszlást, valamint az ezekhez kapcsolódó eróziós károkat. A jelenlévő gazdálkodók visszajelzései is megerősítették ezeket a tapasztalatokat.

A termelők elmondása szerint a jégkárok mértéke nőtt, miközben az extrém csapadék jelentős terméskiesést és számottevő gazdasági veszteséget eredményezett. Más gazdaságokban ezzel szemben a tartós vízhiány vezetett terméscsökkenéshez, sok esetben még az öntözés sem bizonyult elegendőnek a légköri szárazság és az erős UV-sugárzás miatt.

A védekezési lehetőségekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a klímaváltozás hatásaira rendkívül nehéz előre felkészülni. Az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, ezért nem lehet egyetlen megoldásra alapozni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megoldás a tudatosabb gazdálkodásban rejlik. Fontos szerepet kap a vetésszerkezet átalakítása, a szárazságtűrő növényfajok előtérbe helyezése, valamint a biodiverzitás növelése. Felmerült az is, hogy célszerű olyan növénykultúrákat választani, amelyek a legmelegebb nyári időszakra már „lekerülnek” a területről.


Szakmai nézőpontok és nemzetközi tapasztalatok

Juhász Anikó, az SZE AKMK szakértője előadásában az AKIS-rendszer szerepét és várható irányait mutatta be a 2027 utáni Közös Agrárpolitika kapcsán. Kiemelte, hogy a hangsúly továbbra is a tudásmegosztáson, a szaktanácsadáson és az innovációk hatékony eljuttatásán marad, különösen a gyakorlati tapasztalatokra építve.

Jakab Ágnes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zöld Támogató Egységének (NAK KAP Hálózat ZTE) vezető tudásátadási szakértője a klímatudatos jó gyakorlatokra és innovációkra mutatott be gyakorlati példákat, többek között egy spanyolországi tanulmányút tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Rámutatott, hogy a száraz közép-spanyolországi térségekben alkalmazott megoldások közül több Magyarországon is sikeresen adaptálható lenne, mivel a hazai klíma az idő előrehaladtával egyre inkább hasonlít ezekhez a területekhez. Az előadást egy interaktív mini workshop követte, ahol a résztvevők közösen dolgoztak ki olyan ötleteket, amelyek csökkenthetik a klímaváltozás gazdálkodásra gyakorolt hatásait.

A workshop után Déri Hanna, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) kutatási asszisztense az intézet CFD-projektben végzett tevékenységeit ismertette.

Közös tervezés 2026. évre

Az interaktív beszélgetések során a résztvevők közösen gondolkodtak a következő év kihívásairól. A fókusz a klímaváltozással kapcsolatos prioritások kijelölésén és a 2026-os tevékenységek megtervezésén volt. A Climate Farm Demo projekt célja továbbra is az, hogy kézzelfogható segítséget nyújtson a gazdálkodóknak, és támogassa a klímatudatos gazdálkodási megoldások elterjedését Magyarországon.

Forrás: NAK
Indexkép: shutterstock.com