Hazánkban – hasonlóan sok uniós országhoz – a mezőgazdasági termények döntő többségét közúton szállítják. Ez jelentős teher a helyi utakra nézve, különösen betakarítási szezonban, amikor a kamionforgalom intenzívebbé válik. Ezzel párhuzamosan a vasúti fuvarozás szerepe hosszú évtizedek óta stagnál, sőt az EU-ban az áruszállítás vasúti piaci részesedése mindössze 17–18 százalék körüli volt legutóbbi adatok alapján, míg a közúti szállítás több mint 75 százalékot tett ki – vagyis a vasút ma is inkább másodlagos szereplő a kontinentális áruforgalomban.

A vasúti szállítás elméleti előnyei közé tartozik a nagy volumen kezelése, alacsonyabb egységköltség hosszú távon és kedvezőbb környezeti lábnyom. Egyes nemzetközi elemzések szerint vasút esetén a tonna-kilométerenkénti költség akár ötöde lehet a közúti szállításénak, miközben az üvegházhatású-gáz-kibocsátás is jelentősen alacsonyabb. Ezen paraméterek különösen hosszabb távolságok és nagy volumenű szállítmányok esetén teszik vonzóvá a vasutat.

A gyakorlatban azonban több tényező korlátozza a mezőgazdasági termékek vasúti eljuttatását. A vasútnak alapvetően fix infrastruktúrája és menetrendje van, ami kevésbé rugalmas a rövid távú, szezonális termelői igényekhez képest; nem minden település vagy gazdasági központ rendelkezik közvetlen vasúti terminálkapcsolattal. Ez különösen igaz az agrártermékek „első és utolsó mérföldes” szállításánál, ahol a kamionok rugalmasabban jutnak el a betakarítás helyéhez vagy raktárhoz.

Nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy a vasút – különösen intermodális megoldásokkal – hatékonyabban integrálható a logisztikába. Az Egyesült Államokban a vasúti áruszállítás hagyományosan erős, és az agrárszektorban is kiemelt szerepet játszik: a vasút a teljes ellátási lánc mentén szállít alapanyagoktól a feldolgozó üzemekig és kikötőkig. Európában pedig egyes országokban – például Svájcban – magasabb a vasúti részesedés az áruszállításban, részben a hegyvidéki korlátok és a közúti kapacitás szűkössége miatt.

A vasúti fuvarozás ma leginkább akkor lehet versenyképes a közúttal szemben, ha nagy tömegű, hosszú távú szállításról van szó, ahol a volument más módon is össze lehet gyűjteni és vasúti terminálhoz vinni, majd onnan újra kamionnal juttatni el célba (ún. intermodális szállítás). Ez kombinálja a vasút alacsony egységköltségét a közút rugalmasságával.

Összességében tehát – bár technikailag és logisztikailag léteznek lehetőségek a vasúti szállítás visszaerősítésére – több tényezőt mérlegelni kell: a közútihoz képest kevésbé rugalmas szállítási kapacitást, a vasúti hálózat kiépítettségét és a terminál-logisztikai rendszerek fejlesztésének szükségességét. A nemzetközi gyakorlatok azt sugallják, hogy a hosszabb távú és nagy volumenű agráráruk esetén érdemes lehet vasúti-közúti kombinált rendszert kialakítani, így csökkenthető a közúti terhelés, javítható a fenntarthatóság és – adott feltételek mellett – versenyképes maradhat a logisztikai költségstruktúra.

Indexkép: Pexels