Aszály, küzdelem, kitartás – nehezített pályán lett az örményesi napraforgóméz az Év Kiváló Magyar Méze

Az örményesi Borhi Családi Méhészet neve az elmúlt években egyre ismertebbé vált a szakmában, 2025-ben pedig országos szinten is reflektorfénybe került: napraforgó krémmézük elnyerte az Év Kiváló Magyar Méze címet a XVI. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon, ráadásul a különleges mézek kategóriájában is első helyezést ért el.

A siker mögött azonban nem egyetlen jó év vagy szerencsés véletlen áll, hanem több mint két és fél évtizedes, következetes munka, rengeteg küzdelem és alkalmazkodás – ahogyan azt Borhi Zsolt és felesége, Borhi Brigitta is hangsúlyozza.

Asztalosműhelytől a főállású méhészetig

Borhi Zsolt elsőgenerációs méhész. Mint mondja, 1999-ben, egy asztalosműhelyben találkozott először közelebbről a méhészettel, ahol kaptárakat és kereteket készítettek – ott ragadta meg igazán ez a világ.

Az Év Kiváló Magyar Krémméze – Fotó: Facebook

– Elsőgenerációs méhész vagyok, 26 éve csinálom. A párom később csatlakozott, mert neki idő kellett, hogy legyőzze a félelmeit. Hét-nyolc éve már főállásban ezzel foglalkozunk – meséli.

A „családi” jelző náluk nem üres frázis: a két, azóta már felnőtt fiúgyermek végig része volt a munkának. Gyerekkorukban cukorlepény-készítéstől a keret-befűzésig mindenben segítettek, később pakoltak, pergettek, kaptárt is cipeltek. Ma már felnőttek, dolgoznak, és bár nem viszik tovább a mesterséget, a méhészet továbbra is családi összefogásra épül.

A napraforgó lett a biztos pont

Az idei év az egyik legnehezebb volt 2010 óta. Az akác – amely Magyarországon hagyományosan a méhészet gerincét adja – szinte teljesen kiesett.

– Vándoroltunk akácra többszáz kilométert és gyakorlatilag semmi nem lett. Hideg volt, tíz fok körül nem gyűjtenek a méhek, de nem is tudtak volna mit, mert a virágzó akác sok helyen elfagyott – mondja Borhi Zsolt.

Brigitta később kapcsolódott be a munkába a méhekkel kapcsolatos félelmei miatt... – Fotó: Facebook

Ebben a helyzetben a napraforgó vált a termelés biztos alapjává. Örményes környékén kiváló minőségű, 40–45 aranykoronás kötött, fekete talajok vannak és a helyi gazdák lelkiismeretesen dolgoznak.

– Nálunk a napraforgó adja a termelés gerincét. Akác nélkül nehéz életben maradni, de szerencsére, a napraforgó minden évben kiszámítható – fogalmaz.

Többszáz méhcsalád, folyamatos döntéskényszer

A Borhi Családi Méhészet közel négyszáz méhcsaláddal dolgozik. Ez már az a méret, ahol egy rossz év hatása hatványozottan jelentkezik.

– Ilyenkor nemcsak a bevétel csökken, hanem a munka is több. Etetni, figyelni kell és bizony, ha arra van szükség, a tartalékokat felélni... Mi mindig sok mézzel teleltetünk, nem hagyjuk a méheket bizonytalanságban – mondja a méhész.

A felvásárlási árak zuhanása különösen fájó: Borhi Zsolt felidézi, hogy 2003-ban, esküvője idején 600 forint volt egy kiló napraforgóméz ára – és tavaly, több mint húsz évvel később ugyanez az ár tért vissza, miközben minden költség a többszörösére nőtt.

...melyek, mint az a képen is látható, bizony, nem voltak teljesen alaptalanok – Fotó: Facebook

Elismerés egy nehéz év végén

Borhi Brigitta szerint a mostani díj elsősorban lelki értelemben jelent hatalmas megerősítést.

– Ez a napraforgóba vetett hitünket adta vissza. Nem a legkeresettebb mézfajta, sokszor ipari mézként kezelik, pedig rengeteg jó tulajdonsága van. Most végre talán nagyobb figyelmet kap – mondja.

Nem először indulnak versenyen: az elmúlt években is értek már el helyezéseket, de ilyen komoly és magasrangú elismerésre egyikük sem számított.

– Egyetlen mézzel neveztünk, csak azért, hogy ott legyen a nevünk. Tavaly már nyertünk vele kategóriát, idén pedig az év méze lett – ez óriási meglepetés volt – teszi hozzá Borhi Zsolt.

A négyszáz méhcsalád folyamatosan ad munkát, nem is keveset – Fotó: Facebook

Időjárás, vegyszerek, összeomló családok

A beszélgetés során szóba kerülnek a méhészet legsúlyosabb problémái is. Az időjárási szélsőségek mellett egyre gyakoribbak a legyengülő, összeomló méhcsaládok.

– Nem mindig pusztulnak el teljesen, hanem annyira legyengülnek, hogy alig marad méh az anyával. Ez összetett hatás: időjárás, növényvédő szerek, gyomirtók, minden együtt – fogalmaz Borhi Zsolt.

A méhek szerinte fontos jelzőrendszert jelentenek: amit ők ma „megmutatnak”, annak az emberi egészségre gyakorolt hatásai csak évek múlva jelentkeznek.

Tudatosság és jövőbe vetett hit

Borhi Brigitta szerint a fogyasztók egyre tudatosabbak: többen keresik a termelői mézet, és nyitottabbak arra, hogy megértsék a különböző fajtamézek hatásait.

– Tanítjuk a vevőket, beszélünk a mézekről, az iskolai mézes reggeliken is ott vagyunk. Ha egy gyereknek jó élmény a méz, később is visszatér – mondja.

Bár volt olyan időszak, amikor komolyan felmerült a feladás gondolata, a Borhi házaspár végül mégis maradt a méhészet mellett.

– Ez az életünk. Kiszámíthatatlan, nehéz, de ha jön egy ilyen visszajelzés, mint ez a díj, az erőt ad a folytatáshoz – foglalja össze Borhi Zsolt.

Indexkép: Facebook/Borhi Családi Méhészet