Az elmúlt évek számai különösen beszédesek, erre hívja fel a figyelmet a MAGOSZ: míg korábban jóval gyakoribb volt a tartós hótakaró, 2020-ban mindössze 8 havas napot jegyeztek fel, tavalyelőtt 9-et, tavaly pedig 11-et.



Az adatsor szerint a havas napok országos átlaga jelenleg 21 nap, ugyanakkor a szélsőértékek jól jelzik a változékonyságot: a legtöbb, 38 havas napot 1996-ban mérték.

A trend azonban összességében lefelé mutat, ami nemcsak közlekedési és turisztikai kérdés, hanem a mezőgazdaság számára is egyre fontosabb alkalmazkodási kényszert jelent.

Miért számít a hótakaró a gazdálkodásban?

A hó a köznyelvben „téli csapadék”, agrárszempontból viszont többet jelent egyszerű fehér takarónál. Tartós jelenléte több szempontból is kedvező:

  • Vízutánpótlás: a lassú olvadás egyenletesebben tölti a talaj nedvességkészletét, szemben a hirtelen, nagy intenzitású téli esőkkel, amelyek gyakran lefolynak vagy eróziót okoznak.
  • Hőszigetelés: a hótakaró védi az őszi vetéseket és a talajéletet a szélsőséges fagyoktól. Hó nélkül egy-egy hidegbetörés nagyobb kockázatot jelenthet a kifagyásra érzékeny állományokban.
  • Talajélet és szerkezet: a fagy–olvadás ciklusok, valamint a hőmérsékleti szélsőségek a hó hiányában intenzívebben terhelhetik a talajt, különösen a sekélyebb termőrétegű területeken.


havas napok

illusztráció – Fotó: Agroinform

Kevesebb hó, több szélsőség

A havas napok csökkenése jellemzően együtt jár azzal, hogy a téli csapadék egy része eső formájában érkezik, illetve gyakoribbak lehetnek a gyors váltások (enyhe idő – hirtelen fagy). Ez több kockázatot is hozhat:

  • Belvíz és lefolyás: ha a talaj telített, a téli esők könnyebben okoznak vízállásokat, majd később – amikor igazán kellene – már hiányozhat a talajból a nedvesség.
  • Tavaszi indulás: a hóolvadékból származó víz sok térségben hagyományosan fontos „indítótőke” volt a vegetáció kezdetén. Ennek hiányában gyorsabban kialakulhat a tavaszi vízhiány.
  • Kártevők és kórokozók áttelelése: a enyhébb telek – hóval vagy anélkül – kedvezhetnek bizonyos kártevők és betegségek áttelelésének, ami a növényvédelmi nyomást is növelheti.

Mire érdemes készülni?

A hótakarós napok számának csökkenése nem önmagában, hanem a csapadékeloszlás átalakulásával együtt értelmezhető. Gazdálkodói oldalról felértékelődhet:

  • a talaj vízmegtartó képességének javítása (szervesanyag-visszapótlás, takarónövények, kímélő művelés),
  • a téli-tavaszi vízlefolyás mérséklése (művelési irány, erózióvédelem, táblaszintű vízvisszatartás),
  • és az őszi vetések kockázatkezelése (fajta- és technológiaválasztás, tápanyag- és állományerő szabályozása).


A HungaroMet adatai alapján kirajzolódó trend világos: Magyarországon a havas napok ritkulnak. A mezőgazdaság számára ez nem csupán időjárási érdekesség, hanem olyan jelzés, amelyhez a talajgazdálkodásban és a termesztéstechnológiában is egyre tudatosabban kell alkalmazkodni.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: Agroinform.