Az Európai Bizottság közzétette az Európai Unió első átfogó állattenyésztési stratégiáját, amely a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus agrártámogatásainak és fejlesztési irányainak alapját is meghatározhatja. A dokumentum szakít azzal a szemlélettel, amely elsősorban az állattenyésztés környezeti terheit hangsúlyozta: a Bizottság ezúttal kiemeli az ágazat szerepét az élelmiszerellátásban, a vidéki foglalkoztatásban, a biodiverzitás megőrzésében és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint a stratégia jelentős fordulatot jelent az uniós agrárpolitikában. Úgy véli, a Bizottság végre elismeri, hogy a fenntarthatóság nem valósítható meg a gazdaságok jövedelmezőségének rovására.

Jövedelmező és fenntartható állattenyésztést szeretne az EU

A stratégia szerint 2040-re az Európai Uniónak olyan térséggé kell válnia, ahol a fenntartható állattenyésztés nemcsak fennmarad, hanem fejlődni is képes.

A legfontosabb célok között szerepel:

  • a fenntartható és versenyképes állattenyésztés erősítése;
  • az állatjóléti beruházások támogatása;
  • az állatbetegségek megelőzésének javítása;
  • a gazdálkodók kockázatkezelési lehetőségeinek bővítése;
  • az importtermékekre vonatkozó állatjóléti követelmények szigorítása;
  • az uniós fehérjeimport-függőség csökkentése.

Több támogatás jöhet a legeltető állattartóknak

A dokumentum külön hangsúlyozza az extenzív, legeltetésen alapuló állattartás jelentőségét.

A Bizottság szerint ezek a gazdaságok kulcsszerepet töltenek be a védett élőhelyek fenntartásában, a biodiverzitás megőrzésében és a vidéki táj kezelésében, ugyanakkor gazdaságilag a leginkább sérülékenyek.

Ezért arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a jövőben nagyobb támogatást biztosítsanak a legeltetésre épülő állattartó rendszereknek.

Erősebb védelem a járványok és az időjárási károk ellen

Az Európai Bizottság új pénzügyi kockázatkezelési eszközöket is kidolgozna.

Az Európai Beruházási Bank bevonásával olyan finanszírozási program készülhet, amely támogatná az éghajlatváltozásból, illetve az állatjárványokból eredő károk kezelését és a biztosítási rendszerek fejlesztését.

Emellett felülvizsgálnák az állatbetegségek kategorizálását, az oltási szabályokat és megerősítenék a tagállamok állategészségügyi felügyeleti rendszereit.

Fontosabb szerepet kap az alkalmazkodás

A stratégia kiemelt célja, hogy az állattenyésztés alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz.

Ennek érdekében támogatnák a károsanyag-kibocsátást csökkentő technológiákat, a körforgásos gazdaságot szolgáló fejlesztéseket, valamint az aszály- és hőtűrőbb állatállomány kialakítását célzó tenyésztési programokat.

A Bizottság farmszintű, egységes módszertant dolgozna ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérésére is.

Változhatnak a sertéstartás szabályai

A stratégia foglalkozik az állatjóléti kérdésekkel is.

A Bizottság 2027 júniusáig javaslatot készít a sertések tartására vonatkozó szabályok felülvizsgálatára, amely magában foglalhatja a kötetlen tartási rendszerekre való fokozatos átállást is. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az átálláshoz megfelelő pénzügyi támogatást és elegendő felkészülési időt kell biztosítani a gazdálkodók számára.

Szigorúbb feltételek az importnak

A Bizottság azt is tervezi, hogy az Európai Unióba érkező állati termékeknek is meg kell felelniük az uniós állatjóléti követelményeknek.

A cél, hogy az uniós termelők ne kerüljenek versenyhátrányba olyan importtermékekkel szemben, amelyek lazább előírások mellett készültek.

Ukrán szója válthatja ki a dél-amerikai import egy részét

A stratégia egyik legérdekesebb eleme az uniós fehérjeellátás átalakítása.

Az EU jelenleg jelentős mértékben importra szorul a magas fehérjetartalmú takarmányokból, különösen szójából. A Bizottság célja, hogy az unió fehérje-önellátottságát a jelenlegi 74 százalékról 84 százalékra növelje.

A terv szerint ebben fontos szerepet kaphatna Ukrajna. Jelenleg az EU mintegy 13,4 millió tonna szóját importál évente, ennek 48 százaléka Brazíliából, míg 7,5 százaléka Ukrajnából érkezik. A Bizottság hosszabb távon az ukrán szója arányának jelentős növelésével számol, ami részben kiválthatná a tengerentúli importot.

Dr. Wagenhoffer Zsombor ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez a forgatókönyv több bizonytalanságot is rejt magában. Megjegyzése szerint a terv abból indul ki, hogy a háború rendeződik, és Ukrajna exportja nagyrészt az uniós piacokra irányul majd.

A szakember összegzése szerint az új uniós stratégia szemléletváltást jelez: az állattenyésztést már nem kizárólag környezetterhelő ágazatként kezeli, hanem olyan stratégiai jelentőségű területként, amely egyszerre szolgálja az élelmiszer-biztonságot, a vidéki gazdaságot, a természetvédelmet és az Európai Unió hosszú távú ellenálló képességét.

Forrás: Állattenyésztők.hu

Indexkép: Pixabay