A napokban lehullott, 10–30 centiméter vastagságú hótakaró sok helyen kifejezetten kedvező hatással van a mezőgazdaságra, így van ez Baranyában is – hívta fel a figyelmet Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke. Mint mondta, hosszú idő óta először borítja tartós hótakaró a földeket, pedig a téli csapadék ebben az időszakban kulcsfontosságú az őszi vetések védelme és a talaj vízháztartásának helyreállítása szempontjából.



A következő napokban akár mínusz tíz fok alatti hőmérséklet is előfordulhat, a hó pedig természetes védőrétegként óvja a növényeket a kiszáradást okozó fagyoktól. Emellett a hótakaró lassú olvadása biztosítja, hogy a csapadék fokozatosan szivárogjon le a mélyebb talajrétegekbe, ami különösen fontos a hosszú ideje vízhiánnyal küzdő térségekben.

Baranyában a 2022-es aszály óta folyamatosan kevesebb csapadék hullik az átlagnál. Míg korábban éves szinten 800 milliméter körül mozgott az eső mennyisége, az elmúlt évben Szigetvár térségében még elérte a 700 millimétert, Pécsnél viszont már csak 500-at, a megye keleti részén pedig mindössze 300 milliméter esett – ami messze elmarad az optimálistól.

A talajnedvességi mérések is azt mutatják, hogy míg a felső talajrétegben még kielégítő a nedvességtartalom, 25 centiméter alatt már jelentős hiány tapasztalható. Éppen ezért a mostani hótakaró különösen értékes, hiszen annak lassú olvadása segíthet a mélyebb rétegek nedvességpótlásában, ami a tavaszi vetések sikeressége szempontjából létfontosságú.


szanto

illusztráció – Fotó: Shutterstock


Rittlinger József szerint a mezőgazdaságban a hómennyiség nem lehet „túl sok” – minél vastagabb a hóréteg, annál nagyobb a vízutánpótlás lehetősége. A mostani 10–30 centis hótakaró 10–30 milliméter csapadékot jelent, ami komoly tartalékot ad a talajnak.

A csapadékhiány az elmúlt években már a növénytermesztési szerkezetre is hatással volt. A repce vetésterülete például drasztikusan csökkent: korábban 20 ezer hektáron termesztették, mára ez néhány ezer hektárra esett vissza.

A háttérben nemcsak a csapadékhiány áll, hanem a növényvédő szerek kivonása, a szabályozási környezet változása és az agrártámogatási rendszer átalakulása is.

A gazdálkodók egyre inkább olyan növénykultúrákat választanak, amelyek jobban tűrik a szárazabb körülményeket és a támogatási rendszerben is kedvezőbbek – ilyen például a lucerna vagy a csipkebogyó. Ezzel párhuzamosan nőtt a búza és az árpa vetésterülete, nemcsak Baranyában, hanem uniós szinten is. Az elnök szerint ezek az őszi vetésű növények stabilabb termést ígérnek a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok között.

Forrás: bahir.hu

Indexkép: illusztráció, Shutterstock