Az elmúlt évtizedben látványos szerkezeti átalakuláson ment keresztül a német spárgatermesztés: csökkent a termőterület, visszaesett a termésmennyiség, és jelentősen megfogyatkozott a termelők száma is. Ezzel párhuzamosan az import szerepe egyre meghatározóbbá válik a piacon.
A Destatis friss adatai szerint 2025-ben Németországban 103,9 ezer tonna spárgát takarítottak be, ami 3,9 százalékkal marad el az előző évi mennyiségtől, és 8,5 százalékos visszaesést jelent a 2015-ös szinthez képest. A termelés csökkenésének egyik fő oka a termőterület zsugorodása: a tíz évvel korábbi 25,7 ezer hektárral szemben 2025-ben már csak 22,5 ezer hektáron termesztettek spárgát, ami 12,5 százalékos csökkenés.
A kisebb gazdaságok tűnnek el
A visszaesés különösen a kisebb termelőket érintette. Míg 2015-ben még mintegy 1900 gazdaság foglalkozott spárgatermesztéssel, addig számuk 2025-re 1350-re csökkent, ami közel 30 százalékos visszaesésnek felel meg. Ez azt jelzi, hogy a termelői kör gyorsabban zsugorodik, mint maga a termőterület vagy a kibocsátás.
A termelés regionálisan továbbra is koncentrált: a legtöbb gazdaság Bajorországban, Észak-Rajna–Vesztfáliában és Baden-Württembergben működik, míg a legnagyobb termőterületek Alsó-Szászországban, Észak-Rajna–Vesztfáliában és Brandenburgban találhatók.
Import nélkül már nem működik a piac
A hazai termelés visszaesésével párhuzamosan az import folyamatosan erősödik. Németország 2025-ben 24,5 ezer tonna spárgát hozott be, ami a belföldi termelés mintegy egynegyedének felel meg. Az import volumene 6,4 százalékkal nőtt egy év alatt, és már a 2015-ös szintet is meghaladja.
A behozatal döntő része a szezon csúcsidőszakára, a márciustól júniusig tartó „Spargelzeit”-re koncentrálódik, amikor az import közel 80 százaléka érkezik az országba.
A legnagyobb beszállító Spanyolország, amely az import közel 27 százalékát adja, ezt Mexikó és Görögország követi közel azonos, 19–20 százalékos részesedéssel.
Mérsékelt export, növekvő függőség
A német export ezzel szemben jóval szerényebb: 2025-ben 4500 tonna spárgát értékesítettek külföldön, ami enyhe csökkenést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor hosszabb távon még így is növekedés látható.
Az adatok összességében egyértelmű trendet rajzolnak ki: a német spárgaágazat egyre inkább az import felé fordul, miközben a hazai termelési bázis szűkül. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a termelők képesek lesznek-e alkalmazkodni a megváltozott piaci és költségkörnyezethez, illetve meg tudják-e őrizni versenyképességüket a nemzetközi kínálattal szemben.
Forrás: FruitVeb
Indexkép: Pexels
