A kereskedelem korlátozásának sajátos eszköze, amikor előírásokat kapcsolnak az importhoz. Európa szívesen él ezzel a nem vámjellegű akadállyal a szabadkereskedelmi alkuk korában. Az Ukrajnából importált szója esetében is fékezőleg hatnak az uniós elvárások, miközben növényi fehérjéből hiány van Európában.
Ukrajna kész még több szóját szállítani
Az európai állattenyésztés tartósan magas keresletet generál a fehérjetakarmányok iránt, bár a sertésállomány csökkenésével némi mérséklődés tapasztalható a szójabab és szójadara iránti igényben. A közösség szójatermelése mintegy 3 millió tonna, miközben a szükségletei meghaladják a 30 millió tonnát. Ukrajna évente 5,5–6 millió tonna szójababot termel, ebből 1–1,5 millió tonna kerül alapanyagként az EU-ba. Mivel a feldolgozás aránya növekszik Ukrajnában, egyre több szójabab dara és olaj formájában lép be az EU területére. Az előbbiből 800 ezer tonna körüli mennyiség, az utóbbiból mintegy 300 ezer tonna. Ukrajna a GMO-mentes bab forrásaként játszik fontos szerepet, mivel az amerikai kontinens elsősorban GM-babot szállít a világpiacra.
Ukrajna kész megfelelni az EU új fenntarthatósági követelményeinek is – hangsúlyozta Tarasz Viszockij, Ukrajna gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági ügyekért felelős miniszterhelyettese az Európai Parlamentben rendezett „Egy európai fehérjestratégia felé: kihívások, kilátások, megoldások” című panelbeszélgetésen.
A szója behozatala egyre nehezebb a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok miatt – Fotó: Shutterstock
Az unió kereskedelmi előírásai korlátozóak
„Az ukrán szójabab képes a szigorú uniós előírások teljesítésére. Mezőgazdasági ágazatunk már most hatékonyan integrálódott az európai rendszerbe. A termelés fókusza is változik: nő a feldolgozás volumene, átláthatóbbá válnak a folyamatok, és javul a minőség” – mondta a szakminiszter. Kiemelte: Ukrajna előnyei a földrajzi közelség, az alacsony logisztikai költségek, a jelentős termelési potenciál és az erős pozíciók a GMO-mentes szegmensben. Hozzátette: jelenleg a GMO-mentesen előállított ukrán szójabab mintegy 25%-a megfelel a tanúsított uniós szabványoknak.
Az EU szabályozási követelményei azonban megnehezítik a kereskedelmet. Különösen igaz ez az EUDR-re, vagyis arra a rendeletre, amely előírja annak igazolását, hogy a termékek nem kapcsolódnak erdőirtáshoz. Az exportőrök számára ez részletes dokumentációt igényel: minden egyes tétel eredetét egészen a konkrét földterületig igazolni kell" – emelte ki Tarasz Viszockij.
A másik példa a RED III irányelv, amely a bioüzemanyagok alapanyagainak felhasználását szabályozza. Fenntarthatósági kritériumokat állapít meg, és korlátozásokat vezet be azon növénykultúrákra, amelyek közvetett földhasználat-változást (ILUC) idézhetnek elő. Várhatóan a szójababot is ebbe a kategóriába sorolják. Ez nagyszámú dokumentációt és ellenőrzést, digitális termékkövetést, valamint további tanúsítási költségeket jelent. A kis- és közepes termelők számára, akik nem rendelkeznek elegendő erőforrással a gyors alkalmazkodáshoz, ennek megvalósítása rendkívül nehéz lesz.
„Az EU-nak most kell cselekednie, és világos stratégiát kell kialakítania a növényi fehérjék területén. Ukrajna készen áll arra, hogy ennek a folyamatnak a része legyen” – hangsúlyozta Viszockij.
Lásd még a témában: Ezért éri meg a szomszédban a szója.
Indexkép: Shutterstock.
