Magyarország a legfontosabb kapu az EU belseje felé – Fotó: Shutterstock
A magyar határ a legfontosabb átrakópont
Április első felében Ukrajna valamennyi határátkelőhelyen csökkentette a terményszállítmányok vasúti átrakását, kivéve a Romániával közös határt. Erről számolt be az Ukrzaliznytsia, azaz az Ukrán Vasutak. Ez azt jelenti, hogy Románia felé napi 2,2 vagonnal több, azaz átlagosan 4,3 vagont raktak át, ami nagyon kevés a többi határ menti országhoz képest. Lengyelország felé gyakorlatilag megfeleződött a márciusban mért határforgalom: a napi átlag 13 vagonnal 12,5 vagonra csökkent. Szlovákia felé napi 5,3 vagonnal kisebb forgalmat regisztráltak, így a napi átlag 26,2 vagonra mérséklődött.
Magyarország határára érkezik messze a legtöbb gabonavonat, és itt a legkisebb a napi csökkenés mértéke is: 4,1 vagonnal kevesebb vagon érkezett a határunkra, ami még így is átlagban napi 42,9 vagont jelent.
Mit szállítanak vasúton?
A vasút elsősorban az ipari nyersanyagok fontos szállítóeszköze: acél, vas- és mangánérc, fűrészáru, rönkfa és műtrágyák érkeznek ezen a módon az EU-ba. Ami az agrártermékeket illeti, a kukorica és a búza olyan tömegáruk Ukrajnában, amelyek oroszlánrésze hajókon utazik messzi célállomások felé. Ezzel szemben vonaton a közelebbi uniós országok gabonaigényét (kukorica, búza, árpa) szolgálják ki, továbbá napraforgódara, repce, repcedara, szója, szójadara és egyéb termények (borsó, hajdina stb.) érkeznek az EU-ba kötött pályán. Az értékes növényi olajok gyakran közúton szállítva érik el a közvetlen célállomásukat.
Az ukrán vasút az iráni háborúra hivatkozva lényeges tarifaemelésbe kezdett, de sokkal gazdaságosabb alternatívát jelent, mint a közúti fuvarozás.
Indexkép: Shutterstock.
