A magas patogenitású H5N1 madárinfluenza néhány év alatt alapjaiban változtatta meg a járványügyi kockázatokról alkotott képet. A vírus, amely az 1990-es évek végén jelent meg Ázsiában, 2020 után különösen agresszív formában kezdett terjedni világszerte. A szakértők szerint ma már nem csupán mezőgazdasági vagy állategészségügyi problémáról van szó, hanem egy potenciális globális járvány előszobájáról.

A 2.3.4.4b kládba tartozó vírusváltozat az elmúlt években több százmillió baromfit fertőzött meg, miközben egyre gyakrabban jelent meg emlősökben is. Az Egyesült Államokban eddig több mint 180 millió baromfi pusztult el vagy került kényszervágásra, és több mint ezer tejgazdaságban mutatták ki a vírust. A járvány gazdasági hatásai is súlyosak: a tojásárak meredeken emelkedtek, az amerikai kormány pedig már több mint 1,1 milliárd dollárt fordított kártalanításra.

Bár az emberi megbetegedések száma egyelőre alacsony – az Egyesült Államokban eddig 71 igazolt esetet és két halálesetet regisztráltak –, a történelmi adatok aggasztóak. Világszerte az eddig ismert H5N1-fertőzések közel fele halálos kimenetelű volt, ami komoly figyelmeztetés a virológusok szerint.

A legnagyobb meglepetést 2024 elején az okozta, amikor a vírust szarvasmarhákban is kimutatták. Ez új dimenziót nyitott a járvány terjedésében, mivel a tejgazdaságokban dolgozók fokozott kitettségnek vannak kitéve, különösen a nyers tej fogyasztása esetén. Bár a pasztörizálás hatékonyan elpusztítja a vírust, a szakértők szerint a fajok közötti ugrások jelentősen növelik a vírus alkalmazkodási és mutációs lehetőségeit.

A H5N1 nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a vadvilágot is súlyosan érinti. Dél-Amerikában tengeri oroszlánok tömeges pusztulását okozta, az Antarktiszon pedig egy friss kutatás szerint a déli elefántfókák szaporodóképes nőstényeinek közel fele elpusztulhatott. A kutatók hangsúlyozzák: ilyen mértékű, több kontinensre kiterjedő vadvilági pusztulásra korábban nem volt példa.

A járvány elleni védekezést tovább nehezíti, hogy a megfigyelési és jelentési rendszerek nem egységesek. Az Egyesült Államokban államonként eltérő a surveillance gyakorlata, ami megnehezíti a valódi kockázatok felmérését. A szakértők attól tartanak, hogy a hiányos adatmegosztás miatt a korai figyelmeztető jelek akár észrevétlenek is maradhatnak.

Pedig hatékony eszközök már rendelkezésre állnak. Franciaország 2023-ban bevezette a baromfiállomány kötelező oltását, aminek hatására két év alatt 96 százalékkal csökkent a járványkitörések száma. Más országokban azonban – elsősorban kereskedelmi és exportpiaci félelmek miatt – továbbra is erős az ellenállás az oltási programokkal szemben.

A kutatók szerint a jelenlegi helyzet legnagyobb tanulsága, hogy a H5N1 már nem kezelhető kizárólag agrárkérdésként. Összehangolt nemzetközi megfigyelésre, átlátható adatmegosztásra és megelőző intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a világ ne egy újabb, sokkal súlyosabb járvány kitörése után kezdjen kapkodni.

Forrás: Portfolio.hu

Indexkép: Pexels