A magyar agrárium a nemzetgazdaság egyik meghatározó, stabil értékteremtő ágazata.
Bár a mezőgazdaság részesedése a hazai GDP-ből csupán 3 százalék, ha ehhez hozzávesszük még az élelmiszeripart és az ún. agribusiness szektort (tehát például a gépforgalmazást vagy a terménykereskedelmet), már bőven 8%-hoz közelít a bruttó kibocsátásból való részesedése, több százezres foglalkoztatotti létszámával pedig meghatározó tényező a vidék életében.
Stratégiai jelentőségét viszont leginkább az szemlélteti, hogy a teljes nemzetgazdasági export közel tizede az agráriumhoz kötődik, így makrogazdasági szinten sem mindegy, hogy miként alakul az agrár-és élelmiszeripari kivitelünk.
Milyen évet zártunk tavaly?
Az agrártermékek kivitele a tavalyi évben is jelentős, több mint 3200 millió eurós többlettel zárt, bár az egyenleg közel húsz százalékkal romlott a megelőző évhez képest.
A visszaesés mögött sajnos a tavaly is pusztító aszály és az exportpiacainkon növekvő arányban megjelenő brazil, ukrán, marokkói vagy éppen a spanyol, lengyel stb. áruk állnak elsősorban.
Exportunkban meglepő módon nem a gabonafélék játsszák a főszerepet, hiszen a legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termék az állateledel és a takarmány volt, de meghatározó még a napraforgómag-olaj és a baromfihús kivitele is.
Importunkat értékben pedig leginkább a csokoládé határozza meg, de jelentős mennyiségben érkezik be kenyér, kalács és egyéb pékáru is.
Kik a legfontosabb kereskedelmi partnereink?
Külkereskedelmi forgalmunk közel 90 százaléka EU-s országokkal bonyolódik, melyből a nyugat-európai tagállamok részesedése két számjeggyel nagyobb, mint a kelet-európaiaké.
Legfontosabb kereskedelmi partnerünk Németország, ahonnan egyébként nagyobb értékben érkezik import, mint amennyit mi oda kiszállítunk (import: 1947 millió euró, export: 1621 millió euró).
Németország után a legnagyobb célpiacaink nagyjából hasonló arányban Olaszország és Románia, míg Ausztriába és Lengyelországba már nagyságrendekkel kisebb volumenben szállítunk.
Behozatali oldalon szintén Németország a legnagyobb partner, melyet a Lengyelországból és Szlovákiából származó áru követ, és a koncentrációt mutatja, hogy az öt legfontosabb partner részesedése meghaladja az 50 százalékot az importunkban.
Húsfélékből a baromfi és a sertés a meghatározó
Húsexportunk döntő többségét két húsféle határozza meg: a baromfi és a sertés.
A magyar sertéshús legfontosabb piaca Románia, amely az árbevétel közel felét adta (és ahová nem csak a hús-, hanem az élőállat-kivitelünk is meghatározó), de fontos célpiac még Olaszország és Horvátország is.
A korábban egyik legnagyobb piacnak számító Japánba évek óta nem került sertéshús Magyarországról és más távoli piacok körében – Kína, Tajvan – is megfigyelhető a sertéshúsexport elmaradása hazánkból, elsősorban az állat-járványügyi korlátozások miatt.
A baromfihús tekintetében szintén az Európai Unió a meghatározó célpiac, viszont - ellentétben a sertéssel - jelentős tételek kerülnek ki az EU-n kívüli piacokra is, főként Vietnamba, de a tengerentúlon például Kanada is a fontos partnerek közé tartozik.
Továbbra is fennáll az egyensúlytalanság a tejnél és a zöldség-gyümölcsnél
Nagyon röviden, nyerstejből nettó exportőrök vagyunk, viszont a nagyobb hozzáadott értékű tejtermékekből (tejszín, joghurt, vaj, sajt) továbbra is importőr Magyarország.
A friss zöldségfélék többségéből – burgonya, paradicsom, hagymafélék, káposztafélék, salátafélék, uborka – mind a volument, mind az értéket tekintve tavaly is nettó importőr volt Magyarország.
A magas fogyasztási arány miatt külön ki kell emelnünk a burgonyát, melynek külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív, a behozatal pedig többszöröse a kivitelnek, forrása pedig elsősorban Franciaország és Hollandia.
Kedvező adatokról számolhatunk be a gyökérzöldségeknél (pl. sárgarépa, cékla, zeller), melynél aktívumot mutatott az egyenleg.
Kiemelkedő még az édes paprika, melynek kivitele volumenben és értékben is meghatározó, legfontosabb célpiaca pedig Németország és a V4-es országok.
A hazai gyümölcstermelés jelentős hányadát az alma adja, amelynek közel háromnegyedét a feldolgozóipar használja fel.
Az almaexport tavaly 11,5 ezer tonnát tett ki (amiben sajnos nagy szerepe volt a kora tavaszi fagynak is), behozott mennyisége pedig 35 ezer tonna volt, így a külkereskedelmi egyenleg ezúttal is negatív volt.
A gabona szempontjából Olaszország a meghatározó
A magyar gabonának közel a fele exportra kerül, így számunkra kulcsfontosságú, hogy mi is történik ezeken a piacokon.
A tavalyi esztendőben közel 4,5 millió tonna gabonát exportáltunk, melynek kétharmada búza volt, azt követte a kukorica és az árpa.
A fő felvevőpiac toronymagasan az az Olaszország, ahová egyre nagyobb mennyiségben érkezik az ukrán és a brazil termény, amely sajnos romboló hatással van az ottani piaci lehetőségeinkre.
A növényi alapú termékeknél meghatározó a napraforgó-olaj, mely az egyik legnagyobb exportbevétellel és külkereskedelmi aktívummal rendelkező hazai élelmiszeripari termékcsoport lett.
A konzerv-csemegekukorica exportja – a kínai dömping miatt – tavaly nem teljesített túl fényesen, de továbbra is szállítunk közel négy országba: Németországba, Franciaországba, Lengyelországba és Olaszországba.
Mindenesetre tehát exportőri szerepünk továbbra is megmaradt az agrár-és élelmiszergazdaság tekintetében, de jelentős piaci konkurenciával kell megküzdenünk a hagyományos EU-s piacainkon, ezek egy része pedig ellenőrizetlen formában érkezik be például Ukrajnából vagy Brazíliából.
Forrás: MAGOSZ/Cseh Tibor András főtitkár
Indexkép: Pexels
