A 2026-os gabonatermés alakulását döntően a csapadékhiány és a rendkívüli nyári hőség befolyásolta. A Dél-Alföldön már tavasszal látható volt, hogy az időjárási körülmények nem kedveznek a kalászosok fejlődésének, mivel márciusban és áprilisban szinte teljesen elmaradt a csapadék.

A kedvezőtlen időjárás következtében az őszi árpa országos átlagtermése hektáronként megközelítőleg 4,3 tonna lett. A búza ennél is gyengébben teljesített, átlagosan mintegy 3 tonnás hektáronkénti hozamot értek el a termelők.

Mindezek eredményeként az országos búzatermés várhatóan nem éri el a 4 millió tonnát, így hozzávetőleg egymillió tonnával kevesebb gabona áll rendelkezésre, mint egy átlagos évben. Ez a mennyiség ugyan elegendő a belföldi felhasználás fedezésére, ugyanakkor az exportlehetőségek szűkülhetnek.

A hőség felgyorsította az érést

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a július elején érkező tartós hőség jelentősen felgyorsította az őszi kalászosok érési folyamatát. A szakember elmondta, hogy a magas hőmérséklet miatt kényszerérés alakult ki, ezért az aratás az őszi árpával már június első napjaiban megkezdődött. Az idő előtt bekövetkező érés következtében a hosszabb tenyészidejű kalászosok fejlődése is felgyorsult, ami kedvezőtlenül hatott a szemképződésre.

Ennek következtében kisebb szemméret alakult ki, nőtt a szempergési veszteség, és a betakarítás is nehezebbé vált. A kedvezőtlen körülmények ellenére az aratás üteme összességében megfelelően haladt.

A vízhiány rontotta a termés mennyiségét és minőségét

A szakember szerint az idei szezonban a termés mennyiségét és minőségét elsősorban a tartós vízhiány és az extrém meleg alakította.

Az elmúlt években a hazai gabonafelhasználás szerkezete is átalakult. Évente mintegy 1,1 millió tonna búza kerül a malomiparba, míg körülbelül 1,4 millió tonnát takarmányozási célra használnak fel. Az exportpiacra várhatóan mintegy 500 ezer tonna juthat, ami jelentősen elmarad a korábbi években megszokott, hozzávetőleg 1,5 millió tonnás exportárualaptól.

Már tavasszal láthatók voltak a kedvezőtlen kilátások

A gazdálkodók már a nyár elején arra számítottak, hogy az idei termés minősége elmarad a korábbi évektől. Előre jelezték, hogy a búza jelentős része várhatóan takarmányminőségű lesz, amit később a betakarítás eredményei is alátámasztottak.

A kedvezőtlen minőség kialakulásában döntő szerepet játszott a csapadékhiány. Bár az árpa még részben hasznosítani tudta a később érkezett esőt, a búza fejlődése szempontjából a csapadék mintegy egy hónappal később érkezett a szükségesnél. Emiatt a kalászok nem tudtak megfelelően kitelni, ami végül a hozamokban is megmutatkozott.

gabonatárolás

Hazánkban jelenleg mintegy 20 millió tonna jó minőségű gabona tárolása oldható meg a rendelkezésre álló infrastruktúrával – Fotó: Shutterstock

A kukorica egyre nehezebb helyzetben van

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei különösen kedvezőtlenül érintették a kukoricatermesztést. Az ismétlődő aszályos időszakok miatt a növény vetésterülete jelentősen visszaesett.

Petőházi Tamás szerint immár több egymást követő év bizonyítja, hogy a kukorica a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese a hazai szántóföldi növénytermesztésben. Míg korábban hosszú időn keresztül mintegy 1,2 millió hektáron termesztették, mára országos vetésterülete 600 ezer hektár alá csökkent.

Az Alföld számos térségében már csak öntözött körülmények között vállalják a kukoricatermesztést, miközben a gazdálkodók egyre nagyobb arányban választják a napraforgót.

Először előzte meg a napraforgó a kukoricát

Az idei év több szempontból is mérföldkőnek számít a hazai növénytermesztésben. A napraforgó vetésterülete országosan elérte a 780 ezer hektárt, amellyel először haladta meg a kukoricáét.

Ez jól mutatja, hogy a termelők alkalmazkodnak a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, és egyre nagyobb területen választanak olyan növénykultúrákat, amelyek jobban viselik a szárazabb időjárási körülményeket.

Kedvezőbb árakban bízhatnak a termelők

A gabonapiaci kilátások kapcsán Petőházi Tamás úgy fogalmazott, hogy a termelők reménykedhetnek a tonnánként 70 ezer forint körüli felvásárlási árak megjelenésében a hazai piacon is.

A szakember szerint a tárolási lehetőségek nem jelentenek szűk keresztmetszetet, mivel Magyarország rendelkezik elegendő kapacitással a betakarított termény biztonságos elhelyezéséhez.

A tárolókapacitás elegendő a minőségi gabonának

Hazánkban jelenleg mintegy 20 millió tonna jó minőségű gabona tárolása oldható meg a rendelkezésre álló infrastruktúrával. Ez megfelelő hátteret biztosíthat a termelők számára ahhoz, hogy ne kényszerüljenek azonnali értékesítésre, hanem kedvezőbb piaci körülmények esetén később hozzák forgalomba terményüket.

A megfelelő tárolókapacitás különösen fontos lehet olyan években, amikor a kisebb termés miatt a piaci árak alakulása jelentősen befolyásolhatja a gazdálkodók jövedelmezőségét.

Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: pexels.com