Az európai élelmiszerpiacon jelentős átalakulás zajlik: a kontinens országainak saját termelése visszaszorulóban van, miközben egyre nagyobb mértékben érkezik élelmiszerimport harmadik országokból.

Kiemelten érintett ágazat a zöldség-gyümölcs termelés, ahol az eddig meghatározó szereplő Spanyolország és Hollandia pozícióját fokozatosan átveszik az észak-afrikai és keleti országok.

A MAGOSZ szerint ez a folyamat nem csupán piaci, hanem szabályozási problémákra is visszavezethető: az EU ugyanis nem követeli meg a harmadik országoktól azokat az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi előírásokat, amelyeket saját gazdáival szemben érvényesít.



Paprika: robban a marokkói és török export

A paprika piaca az egyik leglátványosabban átalakuló terület. Míg korábban Spanyolország és Hollandia dominálta az európai kínálatot, mára a Marokkóból és Törökországból érkező szállítmányok vették át a vezető szerepet.

A marokkói paprikaimport az elmúlt tíz évben megkétszereződött, elérve a 150 ezer tonnát, míg Törökország hasonló növekedést produkált. A két ország együtt már az uniós paprikaimport több mint 80 százalékát adja, így Hollandiát is megelőzték.

Marokkóban az üvegházi termelés ma már meghaladja a 33 ezer hektárt, míg hazánkban mindössze 1700 hektáron folyik hasonló termesztés. A szabályozási különbségek azonban tovább mélyítik az egyenlőtlen versenyhelyzetet.


pari

illusztráció – Fotó: Shutterstock

Paradicsom: egyre több a "friss" áru távoli országokból

A marokkói Agadir térsége mára az európai paradicsomellátás egyik kulcsfontosságú központjává vált: innen származik az EU paradicsomimportjának közel háromnegyede. A tendencia egyértelmű: az uniós belső kereskedelem csökken, miközben a harmadik országokból származó behozatal megduplázódott, 487 ezer tonnáról 835 ezer tonnára emelkedve az elmúlt években.

Míg Magyarországon mintegy 2000 hektáron termesztenek paradicsomot, addig Marokkóban ennek sokszorosán zajlik a termelés. Törökország négyszeresére növelte uniós exportját, Albánia pedig paprikából több mint ötvenszeres bővülést ért el az elmúlt évtized során.

Érdekesség, hogy miközben a fejlődő országok erősítik jelenlétüket, az Izraelből származó behozatal drasztikusan visszaesett – noha ott rendkívül fejlett a kertészeti ágazat.

Uborka: török túlsúly és európai visszaszorulás

Az uborkaimport volumene 2014 és 2024 között 40 ezer tonnáról megközelítőleg 110 ezer tonnára emelkedett az EU-ban. Törökország ebből a mennyiségből több mint egyharmadot szállít, így a legmeghatározóbb külső beszállítóvá vált.



Spanyolországban 250 százalékkal nőtt a marokkói eredetű uborkaimport, míg Magyarországon a 2000-es évek elejéhez képest az uborka termőterülete drámaian visszaesett – jelenleg körülbelül 500 hektáron folyik termesztés.

A versenyhátrány mögött nem csupán a dömpingáron beáramló áru, hanem az uniós túlszabályozottság is áll. Miközben az EU az uborka görbületének szabályozásával van elfoglalva, a külső országok gyakorlatilag szabadon juttathatják piacra termékeiket.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: Shutterstock