Fogy a gázolaj, drágul a műtrágya
A közel-keleti háború és annak beláthatatlan vége sok szempontból érinti a gazdákat, de a legszembetűnőbb a gázolaj és a műtrágya árának hirtelen emelkedése. Németországban 2026 áprilisában a műtrágyák ára akár 40%-kal is magasabb, mint a háború kitörése előtt volt, a karbamidot helyenként már 800 euró/tonna áron lehet vásárolni, azaz közel 300 ezer forintért – épp, mint Magyarországon. (Lásd még: 80%-ot ugrott a pétisó ára, idegesek a gazdák.)
Az Agroinform egy márciusi körkérdése nyomán kiderült, hogy nálunk a legtöbb gazdaság néhány hónapra elegendő műtrágyával rendelkezik, gázolajból pedig a tavaszi vetések végéig van tartaléka. Az ársapkának köszönhetően ma nálunk literenként 615 forintba kerül a gázolaj, de épp tegnap írt róla a G7, hogy mélypontra kerültek az ország üzemanyag-tartalékai. Ha nem indul újra a Barátság kőolajvezeték, akkor hamarosan nagy bajba kerülünk. Az ársapka miatt pedig semmi nem korlátozza a fogyasztást.
Ilyen körülmények között jogosan merül fel, hogy egy biogazdálkodónak most biztosan könnyebb a dolga, a konvencionális gazdaságokban pedig a műtrágya elhagyását fontolgatják. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Egyrészt azért, mert a biogazdálkodás egy rendszer, amelyik saját tápanyag-utánpótlási és talajművelési gyakorlatokkal bír. Évek alatt alakul ki az a termőközeg, amelyik nem hagyja cserben a gazdálkodót. Másrészt a biogazdálkodás nemcsak költség-megtakarítással, hanem hozamcsökkenéssel is jár. Az agrarheute.com cikke adta azt az ötletet, hogy magyarországi viszonylatban is átgondoljuk, mit jelent a műtrágyázás elhagyása a bevételekre.
Ellensúlyozni a hozamcsökkenés miatt kieső árbevételt
A hagyományos gazdálkodók főként ásványi műtrágyát használnak, kiegészítve esetleg szerves trágyával, hígtrágyával, néhány esetben szervestrágya-pellettel. Egy 80 mázsás búzaterméshez hektáronként körülbelül 210–260 kg nitrogénre van szükség. Németországban a 27%-os nitrogéntartalmú pétisót tonnánként 155–160 ezer forintnak megfelelő áron vásárolják a gazdák, mi azonban számoljunk a saját, 180 ezer forintos költségünkkel. Ebből 210 kilónyi nitrogén ára nagyjából 38 ezer forintba kerül.
Kapott elég tápanyagot a 7-8 tonnás terméshez? – Fotó: Agroinform
Akár Magyarország, akár Németország a búza ára tonnánként 67 ezer forint körül mozog. Egy jó adottságú termőhelyen 80 mázsa búzával hektáronként 536 ezer forint bevétel érhető el, amihez legalább 38 ezer forintnyi nitrogénműtrágyára van szükség. Körülbelül a bevételek 7 százalékát teszi ki a tápanyag költsége. A fennmaradó mintegy 498 ezer forintból lehet fedezni a többi kiadást és realizálni a profitot. Ha nem tennénk ki semennyi nitrogént, akkor 40 mázsánál nemigen remélhetnénk több termést, azaz 268 ezer forintra csökkenne az a hektáronkénti mozgástér, amiből a termelés egyéb tényezőit fedezni kell – ez szinte lehetetlen küldetés.
Ehhez képest egy biogazdaság szintén 40 mázsa terméssel számolhat, ugyanakkor felárat érvényesít a bio címkéért. Németországban akár 167 ezer forintnak(!) megfelelő összeget is adnak a minősített biogabonáért, ami hazánkban kizártnak tekinthető. Kalkuláljunk az egyszerűség kedvéért kerek 100 ezer forinttal, tehát legyen 400 ezer forint az árbevétel. A szerves trágya sem ingyenes: a tárolás és kijuttatás költségére vegyünk egy átlagos 40 ezer forintot hektáronként. Így a többi költségünkre és a profitra 360 ezer forint marad.
Magyarán biominősítés híján egyáltalán nem éri meg a hozamokat csökkenteni! Bármennyire is magas a műtrágya költsége, magyarországi viszonylatban nem szabad 60 mázsa alá engedni a búza hozamát. 40–50 mázsás termésátlagoknál valójában már biofelárra lenne szükség egy kis nyereség realizálásához.
Az intenzív növénytáplálás minden olyan fajnál megéri – most is! –, amelyik nem nitrogéngyűjtő. Utóbbiak maguk gondoskodnak a táplálásukról, és ezért kecsegtetnek jobb bevétellel olyan időkben, amikor félszívvel végezzük a tápanyag-utánpótlást. Itt az idő végigszámolni a kukorica vs. szója matekját is.
Indexkép: Agroinform.
