A biodízelipar növényolajok iránti gyorsan növekvő kereslete, valamint az energia- és klímapolitikai változások hosszabb távon is erős keresletet biztosíthatnak az olajmagvak piacán.
Idei terméskilátások
A repce idén betakarításra váró területe az Európai Unióban becslések szerint megközelíti a 6,5 millió hektárt, és 6 százalékkal haladja meg az előző évit. Ha ez visszaigazolódik, az az EU-27 vonatkozásában történelmi csúcsot jelenthet. Kiugró, jóval 100–100 ezer hektár feletti a területnövekedés Romániában és Franciaországban, illetve jelentős, 50–50 ezer hektár körüli Bulgáriában és Németországban. Magyarországon 150 ezer hektárt meghaladó, az előző évinél 8 százalékkal nagyobb területen kezdődött meg a termény aratása.
Az uniós termésvárakozás 20,4 millió tonna, ami alig marad el az előző év átlagosnál magasabb hektárhozamokkal jellemezhető eredményétől, és a harmadik legnagyobb termés lehet. Az EU importigénye repcemagból ennek ellenére megközelítheti a 6,2 millió tonnát. Az import fő forrásai – akárcsak a korábbi években – Ukrajna, Kanada és Ausztrália.
Ukrajnában egyelőre biztatóak a terméskilátások: a repceállományok állapota zömében kielégítő, a helyi elemzők így összesen mintegy 3,6 millió tonna, az előző évinél 10 százalékkal nagyobb termés betakarításával számolnak. Az ország nyugati határvidékén tonnánként 475 euró körül alakult a repcemag felvásárlási átlagára június végén. Ez nagyságrendileg 35 euróval maradt el a Mosel folyóra szóló FOB-jegyzésektől (európai repcemag-kereskedelmi benchmark), és 30 euróval múlta alul a magyarországi termelői árak átlagát.
Az ukrán repcemag kivitelére továbbra is érvényben van a 2025 októberétől hatályos, az ország több nemzetközi kereskedelmi megállapodásában vállaltakkal ellentétes, a saját feldolgozóiparát közvetetten támogató 10 százalékos exportadó. Az intézkedés ugyanakkor csak azon kereskedőkre vonatkozik, akik a belföldi piacon vásárolják fel a terményt. A mezőgazdasági termelők és szövetkezetek, akik a maguk termesztette terményt értékesítik külföldre, hektáronként legfeljebb 5 tonna repcemag kiviteléig mentesülnek az exportadó megfizetése alól. Kanadában a tavaszi vetési munkák sűrű esőzések miatti elhúzódása ellenére rekordnagyságú területen, mintegy 9,5 millió hektáron vetettek repcét az idén (ennek betakarítására augusztus és október között kerül majd sor).
Ausztráliában az előzetes adatok alapján 3,5 millió hektáron került repcemag a talajba, ami az előző évinél 6 százalékkal kisebb terület. Noha a kikelt állomány állapota eddig messze felülmúlta a várakozásokat, az erősödő El Niño jelentős kockázati tényező (itt a termény betakarítása október és december között folyik majd).
A biodízelipar növényolajok iránti gyorsan növekvő kereslete, valamint az energia- és klímapolitikai változások hosszabb távon is erős keresletet biztosíthatnak az olajmagvak piacán – Fotó: pexels.co
Élénk kereslet
A bőségesnek ígérkező uniós termés ellenére az újtermésű repcemag jegyzése a párizsi MATIF-on mindössze néhány euróval marad el a megelőző 5 év átlagától. Ennek oka a növényolajok iránti kereslet erőssége, nemcsak európai, hanem globális szinten egyaránt. Alapvetően nem a humán célú felhasználás játszik ebben szerepet: az új szezonban a biodízelgyártás bő 7,1 millió tonnát használhat fel repceolajból, ami éves összevetésben 20 százalékos ugrást jelent. Már az idei évtől érdemben növeli a keresletet Németország döntése az úgynevezett fejlett (advanced) bioüzemanyagok – különös tekintettel a használt sütőolajra – üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátáscsökkentési kvótájába történő kétszeres elszámolhatóságának kivezetéséről.
A kereslet hosszabb távon is tartósnak ígérkezik: az Európai Unió összes bioüzemanyag-felhasználása a 2026. évre becsült 36,7 milliárd literről 2030-ig 49 milliárd literre emelkedhet. A változás hajtómotorja a Megújulóenergia-irányelv (RED III), amelynek értelmében 2030-ig a közlekedésben 29 százalékra kell emelni a megújuló energia részarányát, vagy az ÜHG-kibocsátásban legalább 14,5 százalékos csökkenést kell elérni.
Lényeges körülmény, hogy az EU 2030-ig kivezeti a pálmaolajból készült biodízel mint magas közvetett földhasználat-változási kockázatú (iLUC) alapanyagra alapozott hajtóanyag elszámolhatóságát. Ezen túlmenően az Európai Bizottság javaslatot terjesztett be a szójaolajból készült biodízel mint szintén magas iLUC-kockázatú alapanyagra alapozott hajtóanyag elszámolhatóságának 2030-ig történő kivezetéséről is, amiről augusztusban várható döntés. Még távolabbra előretekintve: 2030 után Európában is felgyorsul a biokerozin (SAF) gyártása, és a közlekedési szektor alágazatai versenyezni fognak a növényolajokért, miközben a használt sütőolaj és az állati eredetű zsírok begyűjtése eléri a felső határt.
Ez komoly húzóerőt gyakorolhat a növényolajok és olajmagvak árára. E jelentős változások a repce (Európában a biodízel fő nyersanyaga a repceolaj) mellett teret engedhetnek más olajnövények, így elsősorban a napraforgó (döntően áttételesen, a repceolaj kiváltásán keresztül a humán célú felhasználásban) vagy akár egyes takarónövények potenciális felhasználásának is, mint amilyen például az abesszin mustár (*Brassica carinata*) vagy a gomborka (*Camelina sativa*).
A növényolajpiac sérülékenységét a közelmúlt geopolitikai eseményei is jól szemléltették. A Hormuzi-válságot megelőzően a biodízel-bekeverési arányok emelése nagyon drága lett volna, a növényolajok globális mérlege ugyanis egyre szűkült, ami már akkor is a biodízel-felhasználás növekedéséből adódott. Míg a növényolajok humán célú felhasználásának globális növekedése az olajnövények hozamának emelésével megoldható, addig a biodízel iránti kereslet növekedése az olajnövények termőterületének bővítését teszi szükségessé.
A növényolajok árát a Hormuzi-válság rendeződése sem taszítja a mélybe, az elkövetkező egy-másfél év kockázati térképe olyan, hogy az alapján pillanatnyilag inkább a növényolajok további drágulása valószínűsíthető. Ebben közrejátszik a törekvés a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére, valamint a várakozások szerint rendkívül erősnek ígérkező El Niño is.
Stratégiai ágazat
A növényolajipar a fosszilis tüzelőanyagok részleges kiváltásában betöltött, növekvő szerepének köszönhetően mára a nemzetgazdaságok kiemelt jelentőségű ágazatává vált. Az olajmagvak termelése és feldolgozása hozzájárul az energiapiaci sokkokkal szembeni kitettség csökkentéséhez, különösen olyankor, amikor a fosszilis tüzelőanyagok értékláncában az ellátás például kereskedelmi vagy geopolitikai eseményekből fakadóan akadozik. Éppen ezért az olajnövények termesztésének szinten tartása, illetve bővítése stratégiai fontossággal bír, ami egyúttal a termelési – többek között az inputpiacokon (pl. műtrágyapiac) jelentkező zavarokból eredő – kockázatok mérséklését is szükségessé teszi.
Nem meglepő a növényolajgyártók törekvése a termékpálya-koordináció megerősítésére. Ez nem csupán azért indokolt, mert rendelkezésre kell állnia a növényolajok előállításához szükséges nyersanyagoknak, hanem azért is, mert e nyersanyagoknak környezeti fenntarthatósági, egészségügyi és egyéb szabályozási követelményeknek is meg kell felelniük, továbbá alacsony logisztikai kockázat mellett, megfelelő időzítéssel kell eljutniuk a feldolgozóiparhoz.
Az olajmagvak és növényolajok piaca ebben a stratégiai konstellációban nem deglobalizálódik, hanem egyre inkább eredetspecifikussá válik: a beszerzési döntésekben felértékelődik a származás, ugyanis a nyersanyag eredete egyszerre jelezheti az ellátásbiztonság, a szabályozási megfelelés és a logisztikai megbízhatóság szintjét.
A bioüzemanyagok stratégiai szerepének felértékelődése nyomán az Európai Unióban is visszafogottabb az élelmiszer-termelés kontra üzemanyag-előállítás körüli vita. Napjainkban ugyanis a bekeverési kötelezettségek csökkentése az energiabiztonsági kockázatok növekedésével járna, amelynek politikai felvállalása egyre kevésbé reális. Mindez arra utal, hogy a repce és általában az olajnövények piaca egyre kevésbé kizárólag mezőgazdasági kérdés: az energia- és klímapolitika, valamint az ellátásbiztonság szempontjai egyre inkább meghatározzák a termelési és piaci folyamatokat.
Potori Norbert
AKI
A Profin a repceprofitért Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
