A Nébih Szupermenta programjának legújabb kísérletében a kertészeti innovációk egyik érdekes képviselője, a magpapír került górcső alá. Ezek a különleges, növényi magvakkal dúsított papírok nemcsak dekoratívak, hanem elméletileg elültetve új életet is adnak a kertnek. A teszt során a szakemberek arra keresték a választ, hogy a különböző otthoni és ipari nyomtatási eljárások mennyire károsítják a papírrostok közé zárt csírákat.
A kísérletet laboratóriumi körülmények között és szabadföldön, a hivatal tordasi állomásán is elvégezték. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a választott technológia sorsdöntő lehet a növények fejlődése szempontjából.
A nyomtatás próbája: a lézer a legnagyobb ellenség
A kutatók kétféle alaptípust vizsgáltak: a gyárilag nyomtatott és a teljesen üres magpapírokat. Utóbbiakat tintasugaras, valamint – kísérleti jelleggel, a gyártói ajánlások ellenére – lézernyomtatóval is ellátták szöveggel. A laboratóriumi mérések alapján a következő megállapítások születtek:
- Nyomtatás nélküli papírok: Itt tapasztalták a kiemelkedően magas számú, ép és egészséges csíranövényt.
- Tintasugaras és gyári nyomtatás: Ezeknél a technológiáknál csupán mérsékelt, megközelítőleg 15%-os csökkenést mértek a csírázóképességben, ami a gyakorlatban még mindig jó eredménynek számít.
- Lézernyomtatás: Ez a módszer bizonyult a legkedvezőtlenebbnek. A hőhatás miatt drasztikus visszaesés következett be: majdnem 50%-kal kevesebb növény fejlődött ki, mint a kezeletlen kontrollcsoportnál.
illusztráció – Fotó: nemzetiparkitermek.hu
Mi rejtőzik a rostok között?
Érdekes tapasztalat volt a tesztelők számára, hogy sem a weboldalakon, sem a csomagoláson nem szerepelt pontos információ arról, milyen növényfajokat tartalmaz a termék. A Nébih genetikai vizsgálatai és laboratóriumi elemzései során többek között bojtocskát, hibrid petúniát, nyári violát, oroszlánszájat, réti margitvirágot és rókafarkú amarántot azonosítottak a papírokban.
A tordasi szabadföldi kísérlet során azonban minden tesztelt típusból skarlátpiros virágú zsálya (Salvia coccinea) kelt ki. Míg a tintasugaras és a gyári papírokból fejlődő tövek elérték az 50-60 centiméteres magasságot és egészen az őszi fagyokig virágoztak, a lézernyomtatóval kezelt papírból mindössze egyetlen növény hajtott ki, amely rövid időn belül el is pusztult.
Konklúzió a hobbikertészeknek
A kísérlet egyértelműen megerősítette a forgalmazók intelmét: a magpapírokhoz ne használjunk lézernyomtatót, mert a technológiával járó magas hőmérséklet szó szerint „megsüti” a magvakat. Ha saját üzenetet szeretnénk a papírra vetni, a tintasugaras nyomtató az egyik legbiztosabb választás, amely mellett a növények nagy eséllyel díszítik majd a kertet vagy a balkonládát.
Forrás: Nébih
Indexkép: illusztráció/nemzetiparkitermek.hu
