Az elhúzódó szárazság komoly fenyegetést jelent a takarmánytermelésre még Svájc Neuchâtel kantonjában is. Az illetékes hatóságoktól rendkívüli intézkedések léptettek életbe, amelyek célja, hogy enyhítsék az állattenyésztők helyzetét. Eközben Magyarországon elfogyott a szálastakarmány is. 

A gyepre alapozott marhatartás különleges szabályai

Neuchâtel kantonban 2026. július 9-től legálisan megkezdhető a kaszálás és a legeltetés a réteken, kaszálókon. Ezzel a döntéssel a gazdák hamarabb etethetik az állatokat friss takarmánnyal, így mérsékelhetik a vásárolt vagy külső forrásból beszerzett takarmány iránti igényt. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert a szokásosnál sokkal nehezebb zöldellő réteket találni a környéken.

Ha az így nyert takarmány is kevésnek bizonyul, akkor a tervek szerint a gyepre alapozott tartáshoz kapcsolt támogatás lelőírásaiban is könnyítéseket vezetnek be, így például nagyobb arányban engedik a gazdaságoknak, hogy máshonnan is vásároljanak szálastakarmányt. A magashegyi, nyári legeltetésre alapozott állattartásban is el lehet kezdeni a tömegtakarmányok etetését. Sőt, lehetővé teszik a legelőről való visszahajtást is. Ez egyébként olyan ritkaság Svájcban, amire csak legvégső esetben kerülhet sor.

A 10%-os szabály megmarad

Bár a takarmányhiány enyhítésére több könnyítés is életbe lépett, nem sérül a biodiverzitás: „A vegetációs ciklus is előrébb tart, a szabályozás ezt csak leköveti” – említik a döntéshozók. Normál évben most növekedne a legintenzívebben a fű, erre idén nem érdemes várni. Néhány korlátozás azonban érvényben marad: a területek legalább 10%-án továbbra is tilos kaszálni vagy legeltetni, ezeket a részeket érintetlenül kell hagyni.

Pásztoroló/szakaszos legeltetés Magyarországon

Hazánkban az Agroökológiai Program (AÖP) keretében pályáztak sokan az elérhető plusz támogatásra, amihez azt vállalták, hogy április 24-től október 30-áig folyamatosan pásztoroló, illetve szakaszos legeltetést folytatnak a gazdaság gyepterületének legalább 50%-án, legeltetési terv készítése mellett. A támogatás teljesítéséhez legalább 0,2 ÁE/ha megléte szükséges. A gyakorlatot a Natura 2000 gyepeken is választhatták a gazdálkodók. A kérdés csak, hogy vajon mit legelnek ilyen aszályban az állatok?

A gyepek mostanra teljesen kiszáradtak, csak egy-két kisebb körzet található (például Zalában), ahol megfelelő mennyiségű eső érkezett. A szálastakarmányok első kaszálása – amely normál évben az éves mennyiség jelentős részét adja – több térségben a megszokott termés töredékét hozta, az Alföld egyes részein a szokásos hektáronkénti 8–12 bála helyett sok helyen csak 1–3 bálát tudtak betakarítani. A kínálat visszaesése miatt a bálaárak megugrottak, egy nagybála ára 15–30 ezer forint között mozog, és egyes térségekben még ennyiért sem lehet hozzájutni. Tehát vásárolni is nehéz szálastakarmányt. 

A helyzetről itt írtunk legutóbb: Az agrárállamtitkár szerint nincs országos takarmányhiány.

Indexkép: Shutterstock.