Gréczi Vivien, az Erdőkerülő – szarvasgombás és más erdei termékek Facebook-oldal működtetője szerint egy jogi kiskapu lehetővé teszi, hogy külföldiek korlátozás nélkül vásároljanak olyan, művelésből kivont zártkerti ingatlanokat, amelyeket korábban magyar gazdák béreltek és használtak. A család szerint emiatt olyan helyzetbe kerültek, hogy feladják évek alatt felépített gazdaságukat, és elköltöznek – egyelőre azt sem tudják, hová.
Vivien és férje évekkel ezelőtt a Balaton-felvidékről költözött Baranya vármegyébe, Szigetvár térségébe, ahol regeneratív szemléletű gazdaságot kezdtek építeni. A háromgyermekes család legeltetéses állattartással foglalkozik: tojótyúkokat, kacsákat, kecskéket, lovakat és tenyészbivalyokat tartanak, miközben a talaj és a táj regenerálását tekintik elsődleges céljuknak.
A gazdaság működésének alapját azonban nemcsak a saját földjeik, hanem a bérelt legelők is jelentették. Ezek közül több olyan területet is elveszítettek, amelyeket évek óta kezeltek és fejlesztettek.
– Mi nem egyszerűen legeltettünk. Folyamatosan monitoroztuk a területeket, figyeltük, hogyan változik a növényzet, javul a talaj állapota és a vízmegtartó képesség. Már látszott az eredménye annak a munkának, amit beletettünk – mondta.
Most került nagy bajba a gazdaság, amikor már elkezdtek látszani az eredmények – Fotó: HEIMA
„Normális piaci áron mi is megvettük volna”
A gazdálkodó szerint a problémát nem az okozza, hogy külföldiek vásárolnak hétvégi házakat vagy kisebb birtokokat Magyarországon.
– Ezzel önmagában semmi baj nincs. Sok külföldi szomszédunkkal kiváló kapcsolatunk van. A gond ott kezdődik, amikor mezőgazdasági használatban lévő, de művelésből kivont zártkerti ingatlanokat korlátlanul felvásárolhatnak – fogalmazott.
Elmondása szerint ezeknél az ingatlanoknál a földtörvény korlátozásai nem érvényesülnek. Ha egy zártkerti ingatlan kivett művelési ágban szerepel, azt külföldiek is megvásárolhatják, hektárkorlátozás nélkül.
A család közvetlen szomszédságában így közel kilenc hektárnyi olyan terület került külföldi tulajdonba, amelyet korábban ők béreltek.
– Mi is megvettük volna ezeket a földeket normális piaci áron. Egyszerűen nem tudunk versenyezni az ő fizetőképességükkel – mondta.
Nemcsak a föld fogy el, a szemlélet is teljesen más
Vivien szerint a legnagyobb problémát végül nem is kizárólag a föld elvesztése jelentette.
Az új tulajdonosok – elmondása szerint – teljesen más elképzelést vallanak a tájhasználatról. Míg ők a regeneratív legeltetésben, a biodiverzitás megőrzésében és a természetes növénytakaró fenntartásában hisznek, addig új szomszédaik rövidre kaszált, parkosított gyepet szeretnének.
– Számukra a magasabb növényzet rendezetlenséget jelent. Mi hiába próbáltuk elmagyarázni, hogy a természetes növényzetnek szerepe van a talajvédelemben, a vízmegtartásban és az élővilág fenntartásában, nem voltak kíváncsiak rá – mondta.
Állítása szerint már olyan eset is előfordult, hogy az általuk még legeltetésre előkészített területet idő előtt elkezdték körben, a terület széléről befelé haladva szárzúzózni.
Meghozták a nehéz döntést
A családnak jelenleg mindössze mintegy négy hektár saját földje maradna, ami szerintük nem elegendő a gazdaság fenntartásához.
– Gyakorlatilag ellehetetlenültünk – fogalmazott.
A döntést végül az is megerősítette bennük, hogy úgy érzik,
a környezetük teljesen megváltozott, és már nem tudják megvalósítani azt a gazdálkodási modellt, amelyért éveken át dolgoztak.
Ezért úgy határoztak, hogy eladják a gazdaságot és elköltöznek.
– Egyelőre azt sem tudjuk, hová megyünk. Most még inkább a gyász feldolgozásánál tartunk – mondta.
A jogszabály módosítását is indokoltnak tartaná
Gréczi Vivien szerint érdemes lenne felülvizsgálni a jelenlegi szabályozást.
Úgy véli, nem azzal van gond, ha külföldiek egy kisebb hétvégi telket vagy néhány ezer négyzetméteres ingatlant vásárolnak, hanem azzal, hogy a jelenlegi rendszerben akár több hektárnyi, mezőgazdasági művelésre alkalmas zártkerti területet is megszerezhetnek, miközben a környéken gazdálkodó magyar családok ezt nem tudják megfizetni.
A pirossal jelölt terület Grécziéké, a kékek már mind külföldi tulajdonban vannak – Forrás: Gréczi Vivien
– A földtörvény eredeti célja az volt, hogy a magyar gazdákat védje. Ez a kiskapu viszont ezt a célt ma már nem minden esetben szolgálja – fogalmazott.
A család története jól mutatja, hogy a földtulajdon kérdése nemcsak gazdasági, hanem közösségi és vidéki életforma szempontjából is komoly következményekkel járhat. Egy évek óta épített regeneratív gazdaság lehetetlenült el most pusztán azért, mert a helyben gazdálkodók nem tudják felvenni a versenyt a külföldi vásárlók anyagi lehetőségeivel. Jó lenne azt a jogi kiskaput becsukni – ha be lehet...
Indexkép: HEIMA
