Az agráriumban jelentős változások zajlanak: a termőföld egyre keresettebb, de már nem kizárólag a gazdák érdeklődnek iránta. Egyre gyakrabban vásárolják fel a mezőgazdasági területeket ipari projektek, energetikai beruházások – például szélerőművek vagy napelemparkok –, illetve természetvédelmi célú szervezetek. Ez a jelenség komoly hatással van a földárakra és a gazdálkodók mindennapi tevékenységére.
A földpiaci kereslet ugrásszerű növekedése
Németország északi részén egyre több a földterület iránt érdeklődő beruházó. A hagyományos mezőgazdasági hasznosítás mellett az utóbbi időben felértékelődött a föld mint alapanyag az ipar, az infrastruktúra és az energiaátmenet számára is. Az olyan objektumok, mint utak, ipari létesítmények, lakótelepek, naperőművek vagy adatközpontok számára folyamatosan igény mutatkozik nagyobb földrészletekre. Mindemellett a természetvédelem is jelentkező, mely területek megszerzésével kívánja elősegíteni az ökoszisztémák védelmét.
Az így kialakuló keresletnövekedés az árakat drasztikusan emeli: Schleswig-Holstein tartományban például tíz év alatt jelentős áremelkedés történt. Egy hektár mezőgazdasági föld ára 2014-ben átlagosan 25 ezer euró (nagyjából 10 millió forint) volt, 2024-ben azonban már közel 36 ezer euróra (mintegy 14,3 millió forint) ugrott. Az árak a legjobb minőségű szántóföldek és rétek esetén még ennél is magasabbak lehetnek, ami jóval meghaladja sok helyi gazdálkodó pénzügyi lehetőségeit.
Korlátozások és bizonytalanság a gazdák számára
A növekvő árakkal párhuzamosan a hasznosítási feltételek is szigorodnak, főleg ha a területet természetvédelmi alap vagy szervezet vásárolja meg. Egy német tejtermelő gazda például arról számolt be, hogy a bérbe vett legelő központi részét a természetvédelmi alap vásárolta meg, s bár továbbra is használhatja, a megművelés és a takarmányhozam feltételei jelentősen korlátozottá váltak: például évente csak egyszer kaszálhat, nem használhat műtrágyát vagy növényvédő szert, így az állatállomány takarmányozásához egyre többet kell vásárolnia.
A családi gazdaságok számára ezt a bizonytalanságot az is erősíti, hogy egyre több terület csak bérelhető, a vásárlás pedig sokszor lehetetlen a piacra belépő tőkeerős befektetők miatt. Gyakran nem a gazdálkodó, hanem a legtöbbet fizető szerzi meg a kívánt földet, ami a mezőgazdasági versenyképességre is hatással van.
Az ökológiai ellentétek és a szabályozási környezet
A földpiac állami szabályozása sem könnyíti meg a helyzetet. Például Németország jelentős hangsúlyt fektet az élőhelyek védelmére, ezért minden, természetre tartósan ható beruházást (például egy ipari park vagy szélfarm létesítését) úgynevezett "kompenzációs területekkel" kell ellensúlyozni. Ez azt jelenti, hogy a beépített föld mellett egy másik, közeli területet is természetvédelmi funkcióval kell ellátni, hogy az elvesző ökológiai értékeket részben pótolják. E szabályozás értelmében a mezőgazdaságból kivont területek száma – átlátható adatok hiányában – folyamatosan nő, ráadásul a frontvonalak is egyre inkább kiéleződnek a gazdálkodók és természetvédők között.
Feszültségek és lehetséges megoldások
A német mezőgazdasági szervezetek, így a Dithmarschen-i gazdaszövetség is bírálja azt a gyakorlatot, hogy a természetvédelmi alapnak elővásárlási joga van a földekre. Szerintük a társadalmilag kiemelt jelentőségű, például zöldenergiával kapcsolatos építkezéseknél az ilyen kompenzációs földek kijelölése nem lenne indokolt. Ezzel szemben a természet- és környezetvédelmi politika mellett érvelők azt hangsúlyozzák, hogy ezek az intézkedések hosszú távon a mezőgazdasági tevékenység fennmaradását szolgálják, például az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése révén.
A gazdák számára részmegoldás lehet az úgynevezett "szerződéses természetvédelem", melynek keretében pénzügyi támogatásban részesülhetnek a természetvédelmi intézkedésekből adódó hozamkiesések kompenzálásáért. Ugyanakkor sok gazda számára továbbra is kihívást jelent az anyagi veszteség pótlása, és az a tény, hogy a földek kínálata nem növelhető, viszont a verseny minden bizonnyal csak fokozódik. Többen tehát azt szorgalmazzák, hogy az innovatív földhasználati megoldásokat támogassák – például a mezőgazdasági és energetikai célú hasznosítás ötvözését, mint az Agri-Photovoltaik rendszerek esetében, ahol napelemek alatt is folyhat növénytermesztés.
Tanulságok magyar szemmel
A német példákból a magyar gazdálkodók számára is több tanulság vonható le. Idehaza is tapasztalható, hogy ipari beruházások, infrastruktúra-fejlesztések és a természetvédelem szűkítik a mezőgazdaság számára elérhető földterületek körét, miközben a földárak folyamatosan nőnek. Az árak emelkedése, a tőkeerős szereplők megjelenése, valamint a támogatási és szabályozási rendszer átláthatóságának hiánya Magyarországon is kihívásokat jelent a családi gazdaságok számára, különösen azoknak, akik nem rendelkeznek saját földdel vagy nagy tőkével.
Mindemellett a természetvédelem és a mezőgazdaság közötti együttműködést segítő programok, illetve a földhasználat hatékonyságát növelő technológiai fejlesztések itthon is kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a gazdálkodók alkalmazkodni tudjanak a változó viszonyokhoz, és hosszú távon is jövedelmezően, fenntarthatóan tudják működtetni gazdaságukat.
Forrásunk volt: ndr.de
Indexkép: Pexels
