A Duna magyarországi szakaszán olyan beavatkozás valósult meg, amely hosszabb távon javíthatja a folyópart vízellátását és kedvezőbb feltételeket teremthet a part menti élővilág számára.
A fejlesztés Sződligettel szemben, a Duna jobb partján valósult meg, ahol két korábbi folyószabályozási kőművet, úgynevezett sarkantyút bontottak vissza. A munkálatok a DANUBE4all nemzetközi projekt részeként, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából zajlottak - számolt be róla a WWF Magyarország.
Olyan műtárgyakat bontottak el, amelyek már elvesztették szerepüket
A Duna mentén számos helyen találhatók keresztirányban a mederbe benyúló kőművek, más néven sarkantyúk. Ezeket korábban elsősorban a hajózhatóság javítása, illetve a part menti területek védelme érdekében építették.
Az évtizedek során azonban a folyó medre és áramlási viszonyai jelentősen megváltoztak. A Sződligettel szemben található két szabályozómű esetében a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy azok már nem töltik be eredeti feladatukat, ezért lehetőség nyílt a visszabontásukra.
A beruházást megelőzően a tervezés során egyeztetések zajlottak a vízügyi igazgatósággal, kutatókkal és civil természetvédelmi szervezetekkel is annak érdekében, hogy a beavatkozás a természetvédelmi és vízgazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vegye.
Több víz maradhat a part menti sekély zónákban
A beavatkozás várható hatásai elsősorban magasabb vízállások idején lesznek érzékelhetők.
A visszabontott sarkantyúk környezetében közepes és alacsony vízállás esetén is hosszabb ideig maradhat jelen a folyóvíz a partközeli területeken. Ez kedvezőbb vízellátást biztosíthat a sekély vízű élőhelyek számára, amelyek számos növény- és állatfaj életében játszanak fontos szerepet.
A változatos vízmélységű partszakaszok kedvező feltételeket teremthetnek többek között a halak ivadékainak, a kétéltűeknek, a vízi gerincteleneknek és számos vízparti növényfajnak is.
A természetesebb vízjárás emellett hozzájárulhat ahhoz is, hogy a part menti élőhelyek ellenállóbbá váljanak a hosszabb száraz időszakokkal szemben.
Az első ilyen beavatkozás a magyar Duna-szakaszon
A WWF Magyarország szerint mérföldkőnek tekinthető, hogy a hazai Duna-szakaszon első alkalommal valósult meg ilyen jellegű folyórehabilitációs beavatkozás.
A szervezet bízik abban, hogy a mostani projekt tapasztalatai alapján a jövőben további olyan helyszíneken is sor kerülhet hasonló munkákra, ahol a régi folyószabályozási művek már nem látják el eredeti feladatukat.
Bár a most érintett terület nehezebben megközelíthető, a Duna mentén több olyan hely is található, ahol hasonló átalakításokkal a lakosság is könnyebben nyomon követheti, miként változik a folyópart élővilága a különböző vízállások mellett.
A szakemberek szerint az ilyen természetközeli beavatkozások hosszú távon hozzájárulhatnak a Duna ökológiai állapotának javításához, miközben a klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt felértékelődik minden olyan megoldás, amely segíti a víz helyben tartását és a természetes élőhelyek megőrzését.
Forrás és kép: WWF Hungary Facebook-oldala/Samu Andrea
