A dísznövény-nemesítés napjainkban jóval összetettebb feladat, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A modern fajtáknak már nemcsak esztétikai szempontból kell kiemelkedőnek lenniük, hanem a városi környezet fokozódó terhelését és a klímaváltozás hatásait is el kell viselniük. Erről beszélt dr. Kisvarga Szilvia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti Intézetének munkatársa egy pölöskei szakmai rendezvényen, ahol a kutatócsoport eddigi eredményeit és jövőbeli célkitűzéseit is ismertette.
A szépség önmagában már nem elegendő
A Nébih, az MDSZSZ, a NAK és MATE közös szervezésében tető alá hozott fajtabemutatón elhangzott előadásának a „Több, mint szépség” címet adta, amely jól tükrözi a korszerű dísznövény-nemesítés szemléletét. Mint elmondta, korábban a nemesítési programok elsődleges célja az volt, hogy a létrehozott fajta valamilyen látványos újdonságot kínáljon – különleges virágszínt, eltérő növekedési formát vagy szokatlan habitust.
Napjainkra azonban a hangsúly jelentősen átalakult.
A városi környezetben alkalmazott növényeknek a szépség mellett szintén fontos tulajdonsága lett a stressztűrés, hiszen egyre nagyobb arányban kerülnek közterületekre, parkokba, utak mellé vagy önkormányzati zöldfelületekre.
A kutató szerint egy nemzetközi szakirodalmi adat alapján a világon előállított dísznövények közel 40 százaléka települési környezetbe kerül, ahol fokozott környezeti terhelésnek vannak kitéve.
A klímaváltozás új kihívásokat teremt
A városi környezet önmagában is jelentős stresszt jelent a növények számára, amelyet tovább fokoz a klímaváltozás. Az egyre gyakoribb hőhullámok, a hosszan tartó száraz időszakok és a szélsőséges időjárási események miatt ma már nem elegendő kizárólag a hagyományos szárazságtűrésre szelektálni.
Dr. Kisvarga Szilvia szerint a korábbi nemesítők kiszámíthatóbb klimatikus viszonyok között dolgozhattak.
Egy olyan fajta, amelyet évtizedekkel ezelőtt szárazságtűrőnek minősítettek, hosszú időn keresztül valóban jól teljesített. A jelenlegi gyorsan változó körülmények között azonban egy fajta teljesítménye néhány év alatt is jelentősen megváltozhat.
Éppen ezért a korszerű nemesítésnek olyan növényeket kell létrehoznia, amelyek többféle stresszhatás együttes elviselésére is képesek.
A piaci igényeket sem lehet figyelmen kívül hagyni
Az előadó hangsúlyozta, hogy a sikeres fajtafejlesztéshez a piaci elvárások folyamatos nyomon követése is elengedhetetlen.
A MATE kutatócsoportja nemzetközi fajtakereskedőkkel is együttműködik annak érdekében, hogy megismerje az aktuális trendeket. Ezek az információk segítenek meghatározni, milyen növényméret, habitus vagy színvilág iránt mutatkozik kereslet.
Hiába készül kiváló tulajdonságokkal rendelkező új fajta, ha az nem találkozik a vásárlói igényekkel, gazdasági szempontból nem lesz sikeres.
Tudományos alapokon zajlik a nemesítés
A kutatócsoport hat éve, a MATE megalakulásával egy időben kezdte meg működését. Már az induláskor célul tűzték ki olyan dísznövények fejlesztését, amelyek jól alkalmazhatók a városi zöldfelületeken, ellenállnak a környezeti kihívásoknak és megfelelnek a piaci elvárásoknak.
A nemesítési munka azonban nem csupán szelekcióból áll. A kutatók részletesen vizsgálják, hogy a növényeket milyen stresszhatások érik a városi környezetben, miként reagálnak ezekre, valamint elemzik a telepítési helyek talajviszonyait és környezeti adottságait is.
Az elmúlt években a kutatócsoport több tudományos publikációt is megjelentetett a témában. Vizsgálataik többek között a városi stressztűrésre, a klímaadaptív nemesítésre, a komplex stresszhatásokra, a növény–talaj kapcsolatokra, valamint a légszennyezés és a biomonitoring kérdéseire terjednek ki.
A Rudbeckia hirta 'Shady Girl' már felszaporítás alatt áll – Fotó: Dr. Kisvarga Szilvia
Már új fajta is született
A kutatócsoport első jelentős nemesítési eredménye a Rudbeckia hirta 'Shady Girl', amely 2024-ben kapott közösségi növényfajta-oltalmat (CPVO).
A fajta jelenleg felszaporítás alatt áll. Kompakt növekedésű, sötét bordós-barna árnyalatú virágai jól illeszkednek a jelenlegi piaci trendekhez, miközben városi környezetben is kedvező teljesítményt nyújt.
Nagy lehetőséget látnak a ricinusban
A kutatócsoport kiemelt figyelmet fordít a Ricinus communis, vagyis a ricinus nemesítésére is.
A trópusi eredetű növény rendkívül jól viseli a magas hőmérsékletet és a száraz időjárást, ezért ígéretes jelölt lehet a jövő városi zöldfelületein.
Elterjedését azonban korlátozza, hogy magja ricint tartalmaz, amely erősen mérgező fehérje.
A kutatók hosszabb távú célja olyan változat létrehozása, amelyben géncsendesítési eljárással csökkenthető vagy megszüntethető a toxikus fehérje termelődése, így biztonságosabban alkalmazható lenne közterületeken is.
A Lagerstroemia több fajtáját is bemutatták a pölöskei előadás után – Fotó: Agroinform
Illatos selyemvirágfa és új cserjefajták is készülnek
A kutatócsoport több más dísznövényfajjal is dolgozik. Kiemelt kutatási irány a Lagerstroemia (kínai selyemvirágfa, vagy köznapi elnevezéssel selyemmirtusz), ahol az illatos változatok különösen ígéretesnek bizonyultak. Ezek a kutatók szerint a jövőben magasabb értékű, prémium kategóriás fajtákat képviselhetnek.
Emellett különféle mahóniákkal, hólyagvesszőkkel (Physocarpus) és egyéb díszcserjékkel is foglalkoznak, amelyek egész éven át díszítő értékkel rendelkeznek, és jól tűrik a városi környezet sajátosságait.
Idős fák genetikai értékeit is megőriznék
A MATE kutatói 2022-ben indították el a Matuzsálem fák programot, amelynek célja Magyarország kiemelkedően idős fáinak genetikai vizsgálata és megőrzése.
A program kezdetben az ország legidősebb páfrányfenyőire (Ginkgo biloba) koncentrált, de mára tölgyekre, hársakra és más fafajokra is kiterjedt.
A kutatók célja, hogy a különleges történelmi vagy kulturális jelentőségű fák genetikai állományát megőrizzék, és hosszabb távon szaporításukkal biztosítsák fennmaradásukat.
A páfrányfenyő városi környezetben – Fotó: Dr. Kisvarga Szilvia
A város természetes kutatólaboratórium
A kutatócsoport nemcsak a növényeket vizsgálja, hanem magát a városi környezetet is.
Elemzik a légszennyezés hatásait, a városi kanyonhatást és egyéb antropogén tényezőket, amelyek befolyásolják a növények fejlődését. E kutatások egyik fontos modellnövénye a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), amely jól alkalmazható biomonitoring célokra.
Emellett ipari partnerrel együttműködve olyan környezetbarát növényházi technológiákat is tesztelnek, amelyek képesek csökkenteni a hőterhelést anélkül, hogy visszafognák a növények számára szükséges fény mennyiségét.
Minden az egészséges talajnál kezdődik
A kutatások egyre fontosabb területe a talaj és a gyökérzóna vizsgálata.
A szakemberek szerint megfelelő talajállapot nélkül a legjobb genetikai tulajdonságokkal rendelkező növény sem tud tartósan jól teljesíteni. Ezért talajenzim-, mikroelem- és növény–talaj kapcsolatokat feltáró vizsgálatokkal keresik azokat a tényezőket, amelyek hosszú távon javíthatják a városi növényállományok egészségi állapotát.
A kutatócsoport célja, hogy a különböző kutatási irányok eredményeit összehangolva olyan új lágyszárú és fás szárú dísznövényfajtákat hozzon létre, amelyek a jövő településeinek változó környezeti feltételei között is megbízhatóan alkalmazhatók.
Indexkép: Agroinform
