A tartós szárazság már látványosan megviseli a szőlőültetvényeket is. A bogyók sok helyen kisebbek maradnak, a levelek idő előtt száradnak és hullanak, ami várhatóan a terméseredményekben is megmutatkozik. Dr. Füzi István címzetes egyetemi docens, szaktanácsadó szerint ugyanakkor a száraz időnek vannak kedvező oldalai is: a szürkepenész (botritisz) idén kisebb eséllyel okozhat gondot, miközben a peronoszpóra gyakorlatilag teljesen hiányzik.
– A legnagyobb probléma jelenleg egyértelműen a szárazság – fogalmazott Dr. Füzi István. A szakember szerint a szőlő ugyan jól tűri a meleg, napos időjárást az érés időszakában, de a bogyók megfelelő fejlődéséhez víz is szükséges.
A tartós csapadékhiány következménye, hogy sok ültetvényben kisebbek maradtak a bogyók, helyenként pedig már a vesszők és a fürtkocsányok is idő előtt beértek. Ez azt jelenti, hogy a termés tápanyagellátása gyakorlatilag lezárult, a szemek már csak úgy tudnak tovább növekedni, ha a felületükön keresztül vizet vesznek föl.
Füzi István – Fotó: Archív
A gyengébb talajokon már hullanak a levelek
A növényorvos szerint különösen a homoktalajokon és a sekély termőrétegű dombtetőkön látványos a vízhiány hatása.
– Már most hullanak az alsó levelek, szélsőséges esetekben a tőkék kiszáradnak. Ez a kedvezőtlen folyamat várhatóan terméscsökkenést is okoz majd – hangsúlyozta.
Hozzátette: hogy mekkora lesz a kiesés, azt egyelőre lehetetlen megmondani, mert minden azon múlik, érkezik-e még jelentősebb csapadék az érés végéig.
A talajadottságok között is jelentős különbségek mutatkoznak. A jó vízgazdálkodású csernozjom talajokon álló ültetvények lényegesen jobban viselik az aszályt, míg a vékonyabb termőrétegű erdőtalajokon súlyosabbak a következmények.
A szőlő sem szereti a szélsőséges vízhiányt
Dr. Füzi István szerint tévhit, hogy a szőlőnek kifejezetten jót tesz a tartós szárazság.
– Sokan mondják, hogy a szőlőt sanyargatni kell, de ennyire azért nem – fogalmazott. A szakember ugyanakkor annak sem örülne, ha most hirtelen csapadékos időjárás érkezne.
– Ha eddig kitartott a száraz idő, akkor már jobb lenne, ha a szüretig inkább így maradna, mint hogy egy szélsőségesen esős időszak következzen – mondta.
A botritiszre kevésbé kell számítani, peronoszpóra gyakorlatilag nincs
A száraz idő ugyan komoly stresszt jelent a szőlőnek, növényvédelmi szempontból azonban inkább kedvező.
Dr. Füzi István szerint a botritisz kialakulásához tartósan nedves környezetre lenne szükség, amitől idén nagyon messze vagyunk.
– A talaj rendkívül száraz, a "szomjas" föld még a nagyobb mennyiségű vizet is hamar elnyelné. Nem valószínű, hogy járványos szürkepenész-fertőzés alakulna ki. Utoljára 2016-ban volt igazán súlyos botritiszproblémánk ezen a vidéken – emlékeztetett.
A peronoszpóra még ennél is kisebb veszélyt jelent.
– Másfél hónapja semmilyen jel nem utal arra, hogy peronoszpóra-fertőzés kialakulhatna. Aki az idén okszerűen permetezett, nyugodtan megspórolhatott három-négy peronoszpóra elleni kezelést is – jegyezte meg.
A lisztharmat viszont sok ültetvényben járványos szintet ért el
A lisztharmat ezzel szemben idén jelentős problémát okozott.
A szakember szerint a bogyók már nem fertőződnek tovább, a leveleken azonban még erősödni fog a betegség, különösen ott, ahol idő előtt leálltak a védekezéssel. Hangsúlyozta, hogy a gomba áttelelő termőtestei már hetekkel ezelőtt megjelentek, és számuk rohamosan növekszik, de az, hogy mekkora fertőzés alakul majd ki jövő tavasszal, nagyban függ az őszi és a tavaszi időjárástól is.
Lisztharmatfertőzés súlyos következményei bogyón és vesszőn – Fotó: Füzi István
Repülnek az amerikai szőlőkabócák
Az amerikai szőlőkabóca lárvái időközben kifejlődtek, jelenleg már az imágók repkednek.
A csapdák néhol jelentős egyedszámot fognak, ugyanakkor Dr. Füzi István szerint a lárvák elleni védekezés összességében eredményes volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sok más kabócafaj is él a szőlőkben, amelyek nem terjesztik az aranyszínű sárgaság fitoplazmáját, ezért fontos a pontos fajazonosítás.
Amerikai szőlőkabóca L5-ös lárvájának levedlett lárvabőre szőlőlevél fonákán – Fotó: Füzi István
Óvatosan a permetezéssel!
A nagy hőség miatt a növényorvos külön figyelmeztette a termelőket a perzselés veszélyére.
A kéntartalmú készítményeket a legmelegebb órákban nem ajánlott kijuttatni, és felesleges külön nedvesítőszert keverni a permetléhez, mert az növeli a levélperzselés kockázatát.
Most a káliumpótlás lehet a legfontosabb
Dr. Füzi István szerint a következő hetek egyik legfontosabb feladata a káliumhiány megelőzése.
Aszályos években a nyár végén, ősszel különösen gyakori, hogy a levelek szélei barnulni kezdenek, majd elszáradnak. Ez csökkenti a fotoszintézist és végső soron a bogyók cukorfelhalmozását is.
Káliumhiány kezdeti tünetei a szőlőleveleken – Fotó: Füzi István
A szakember ezért indokoltnak tartja a káliumtartalmú levéltrágyák kijuttatását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeket is körültekintően kell alkalmazni, hogy elkerülhető legyen a perzselés.
Indexkép: Vízhiány következtében száradó szőlőlevelek Forrás: Füzi István
_fill_540x300_0.jpg)
_lead_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
