A megújuló energiaforrások térnyerése Európa-szerte felgyorsult az elmúlt években. Egyre több napelempark és szélerőmű termel villamos energiát, ami kedvező hír a klímavédelem és az energiabiztonság szempontjából. Éppen ezért sokakat meglephet, hogy időnként mégis szándékosan visszafogják vagy teljesen leállítják ezeknek az erőműveknek a termelését. Első hallásra ez pazarlásnak tűnhet, a háttérben azonban jól érthető műszaki és gazdasági okok állnak.
A villamosenergia-rendszer egyik legfontosabb szabálya, hogy a termelésnek és a fogyasztásnak minden pillanatban egyensúlyban kell lennie. Az áramot ugyanis csak korlátozott mennyiségben lehet eltárolni, ezért azt szinte azonnal fel is kell használni. Ha egy napsütéses, szeles hétvégén rengeteg naperőmű és szélturbina termel, miközben a gyárak egy része nem működik, a fogyasztás pedig alacsony, könnyen előfordulhat, hogy több villamos energia készül, mint amennyire szükség van.
Ilyenkor a villamos energia nagykereskedelmi ára akár nulla alá is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy a termelőknek gyakorlatilag fizetniük kellene azért, hogy valaki átvegye az általuk megtermelt energiát.
Sok erőmű ilyenkor inkább leállítja a termelést, mert ez kisebb veszteséget jelent.
Az elmúlt időszakban Németországban különösen gyakran fordult elő ez a jelenség. Ennek egyik oka, hogy az országban rendkívül magas a nap- és szélenergia aránya. Emellett egy 2025-ben bevezetett szabályozás szerint az új megújulóenergia-termelők bizonyos támogatásokat elveszítenek, ha az áram ára negatív tartományba kerül. Ez még inkább arra ösztönzi az üzemeltetőket, hogy ilyen helyzetekben leállítsák az erőműveket.
Más európai országokban eltérő a helyzet. Franciaországban például a támogatási rendszer nagyobb rugalmasságot biztosít a termelőknek, ezért ott ritkábban döntenek a termelés visszafogása mellett. Finnországban pedig az elmúlt év kedvezőtlen vízviszonyai miatt magasabbak maradtak az áramárak, így kevesebb alkalommal alakult ki túltermelés.
A szakemberek szerint a probléma nem a megújuló energiaforrásokban rejlik, hanem abban, hogy az energiarendszer még nem alkalmazkodott teljes mértékben a gyors terjedésükhöz.
Az egyik legfontosabb megoldás az energiatárolás fejlesztése. A nagyméretű akkumulátoros rendszerek képesek eltárolni a napközben megtermelt villamos energiát, amelyet később – például este vagy a reggeli csúcsidőszakban – vissza lehet táplálni a hálózatba.
Szintén sokat segíthetnek az intelligens mérőórák és az úgynevezett időalapú áramtarifák. Ezek lehetővé teszik, hogy a háztartások a nagyobb energiaigényű berendezéseket – például a mosógépet, a mosogatógépet vagy az elektromos autó töltését – akkor használják, amikor bőséges a megújuló energia termelése, és az áram olcsóbb.
Hosszabb távon az elektromos autók, a hőszivattyúk és más villamos berendezések elterjedése is hozzájárulhat a rendszer kiegyensúlyozásához. Ha ugyanis egyre több fogyasztó tud alkalmazkodni a megújuló energia termeléséhez, akkor kevesebb tiszta energiát kell majd kényszerűen "elvesztegetni".
A szakértők egyetértenek abban, hogy a nap- és szélenergia további bővülése elkerülhetetlen, ugyanakkor az energiatárolás, a korszerű villamos hálózatok és a rugalmas fogyasztás fejlesztése nélkül egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy a megtermelt zöldenergia egy részét nem tudják hasznosítani. A jövő energiarendszerének egyik legnagyobb kihívása ezért már nem csupán az, hogy elegendő tiszta energiát termeljünk, hanem az is, hogy azt a megfelelő időben és helyen tudjuk felhasználni.
Forrás: euronews.com
Indexkép: Shutterstock
