Hatodik éve visszatérő aszály, drasztikusan csökkenő termésátlagok, elsivatagosodó táj és egyre nehezebb megélhetés – súlyos válságba került az Alföld mezőgazdasága. A szakemberek szerint a jelenlegi helyzet már nem egyszerűen időjárási probléma, hanem a klímaváltozás következménye, amely gyökeres változásokat követel a vízgazdálkodásban és a földhasználatban.

A Dél-Alföldön különösen nehéz gazdaságosan növénytermesztést folytatni. Az ismétlődő aszályok miatt csökkennek a termésátlagok, romlik a termőföld értéke, miközben egyre több gazdálkodó kényszerül felhagyni a termeléssel.

Már a búza is gyenge termést adott

A hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt. vezérigazgatója, Szabó Lajos szerint az idei év minden eddiginél nehezebb.

– Szomorú a helyzet, rosszul állunk! – fogalmazott.

A gazdaságban az árpa hektáronként alig haladta meg a 4 tonnát, míg a búza átlagtermése mindössze 2,2 tonna hektáronként. A kukorica helyzete sem biztató, mivel a növényt éppen a virágzás időszakában érte el a 40 Celsius-fok körüli hőség és a csapadékhiány.

A szakember szerint július elejére már nemcsak a kukorica, hanem a napraforgó alsó levelei is elszáradtak.

Az öntözés sem jelent teljes megoldást

A Hódagro Zrt. mintegy négyezer hektáron gazdálkodik, de ennek csupán töredékét tudja öntözni.

A vállalkozás idén 800 millió forintos, európai uniós támogatással megvalósuló öntözésfejlesztésbe kezdett, amely ugyan 160 hektárral növeli az öntözhető területet, de ez még mindig csak kis része az összes földnek.

A kukorica helyett egyre nagyobb területen vetnek cirokot, amely jobban viseli a szárazságot, de Szabó Lajos szerint ez sem jelent teljes megoldást.

Hat éve halmozódik a vízhiány

A gazdaság már több mint húsz éve alkalmaz regeneratív, szántás nélküli talajművelést, valamint szerves trágyával igyekszik javítani a talaj vízmegtartó képességét.

Ennek ellenére az időjárási szélsőségek egyre súlyosabbak.

Míg 2022-ben – az úgynevezett évszázad aszályának évében – mintegy 415 milliméter csapadék hullott, tavaly már csak 311 milliméter, az idén pedig a nyár közepéig alig 210 milliméter eső esett, ráadásul rendkívül kedvezőtlen eloszlásban.

A szakember szerint a folyamatos vízhiány olyan, mint a kamatos kamat, csak éppen negatív értelemben.

– A növényeknél is kamatostul jelentkezik a folyamatos vízhiány – fogalmazott.

A tartós szárazság miatt a talajvízszint is jelentősen lesüllyedt, a Tisza és a Maros alacsony vízállása pedig tovább rontja a helyzetet, mivel a folyók elszívják a környező területek talajvizét.

Egyre többen hagynak fel a gazdálkodással

A Dél-Alföldön már a földpiacon is érzékelhető az aszály hatása. A kisebb gazdaságok közül egyre többen feladják a termelést, ami lefelé nyomja a termőföldek árát.

Szabó Lajos szerint az idei év után még több gazda dönthet úgy, hogy befejezi a gazdálkodást.

Közel egymillió hektár vizes élőhely állítható helyre

A problémára a kutatók is keresik a megoldást.

Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója a Geography and Sustainability tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alföld ma már Európa egyik klímaváltozási válságövezetének tekinthető.

Vizsgálatai szerint az Alföld területének több mint egyötödén olyan gyenge vagy közepes termőképességű, korábban belvízjárta szántók találhatók, ahol indokolt lenne a vízvisszatartás és a földhasználat átalakítása.

A kutatás szerint közel egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása lenne lehetséges.

Negyedével is nőhetne a kukoricatermés

A tanulmány szerint a vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi szempontból lenne fontos.

Az egykori vizes élőhelyek környezetében fekvő mezőgazdasági területeken a javuló vízháztartásnak köszönhetően a kukorica termése 20–28 százalékkal is növekedhetne.

A kutatók szerint a tájba visszajuttatott víz egyszerre javítaná a mezőgazdasági termelés biztonságát és a természetes élőhelyek állapotát.

A regeneratív gazdálkodás terjed, de még ritka

A szakemberek szerint az alkalmazkodás egyik fontos eszköze a regeneratív gazdálkodás, amely a talaj bolygatásának csökkentésére, takarónövények alkalmazására és a talaj vízmegőrző képességének javítására épül.

Bár a módszer eredményei biztatóak, az Európai Unióban egyelőre még kevéssé elterjedt: jelenleg a gazdaságok mindössze mintegy két százaléka gazdálkodik teljes mértékben regeneratív szemlélettel, ugyanakkor közel 10 százalékuk már megkezdte az átállást.

A szakértők szerint azonban a klímaváltozás miatt a jövő mezőgazdaságában a vízmegtartás, a talajkímélő művelés és a tájrehabilitáció már nem csupán lehetőség, hanem egyre inkább a gazdálkodás fennmaradásának feltétele.

Forrás: mfor.hu

Indexkép: Shutterstock