Ezt vallja Prof. Dr. Milics Gábor, a PREGA szántóföldi szekció programjainak egyik szervezője. A szervezői feladatokat Borhi Andrással közösen vállalták el. A konferencia szántóföldi programjai ezért az oktatástól a távérzékelésen és az adattömegen át egészen az öntözés közgazdasági megtérüléséig ívelnek, majd érintik a post-harvest technológiákat is, gyakorlati és kritikus megközelítéssel.
– A szántóföldi szekciót egy olyan témával kezdjük, ami nem is kizárólag szántóföldi kérdés – fogalmaz Prof. Dr. Milics Gábor. – Nekem ez személyesen is nagyon fontos volt, mert azt látom, hogy mindenki a digitalizációról, az oktatásról beszél, de ritkán nézzük meg rendszerszinten, hogy honnan jön a tudás, és hogyan jut el a gazdálkodókhoz.
A szervezők ezért egy átfogó kerekasztal-beszélgetéssel indítják a szekciót.
– Az oktatás "minden szintjét" leültetjük egy asztalhoz. Jön szakközépiskolai igazgató, a középiskolai oktató, a legnagyobb hazai agráregyetem rektora, de ott lesznek a kamarai, reguláris képzéseken kívüli szereplők is, digitális akadémiák, oktatással foglalkozó projektek. A konferencia alaphangulatát megadó kerekasztal beszélgetésnek azt a címet adtuk, hogy "Tudásátadás minden szinten", azt gondolom, ez mindent elmond.
A professzor szerint az oktatás vonzereje kulcskérdés a fiatalok megszólításában.
– Ha az oktatási környezet vonzó, ha az eszközpark modern, akkor a fiatalok szívesen járnak az intézménybe. Mezőhegyesen például négyszeres túljelentkezés van a szakközépiskolában, mert tudják, hogy ott valóban meg lehet tanulni a szakmát, a legmodernebb eszközökön lehet végezni a gyakorlatokat. A másik jó példa Nógrád megye, ahol Szécsényben drónpilóta jogosítványt szerezhetnek a diákok. Nemrégiben pedig a Dél-Dunántúli "Galambos" került be az országos hírekbe, ami jelentős eredményeket ért el a középiskolai rangsorolásban. Ezek nagyon erős visszajelzések – fogalmazott.
A program ezt követően gyorsan technológiai vizekre evez.

Prof. Dr. Milics Gábor – Fotó: Snoj Péter
– Az első nap első szakmai blokkja a távérzékelés. Műholdas megoldások, drónos technológiák, növényvédelem, takarónövény-vetés drónnal – olyan dolgok, amelyek Magyarországon még nem számítanak tömegmegoldásnak. Ennek a szekciónak a szervezése elsősorban Borhi András feladata, akit a távérzékelési – illetve a drónos szakmai kellően ismer.
A bemutatók egyik látványos eleme egy autonóm traktor lesz.
– Nem koncepcióról beszélünk, hanem olyan autonóm traktorról, amely Magyarországon már több száz hektárt ledolgozott emberi irányítás nélkül. Ez nem jövő idő, ez ma már a jelen – magyarázta.
A technológiai bemutatókat a szervezők szerint nem lehet elválasztani az adatok kérdésétől.
– Az egyik legfontosabb témánk a döntéstámogatás és az adattömeg. Végre eljutottunk odáig, hogy a gazdálkodók gyűjtik az adatokat, de sajnos sokszor még mindig csak ad hoc módon. Hol van adat, hol nincs. Nincs rendszer, nincs idősoros gondolkodás, így az adat nem segíti a döntéseket. Nagyon sok gazdaságban egyszerűen kidobják a régi adatokat, mert azt gondolják, hogy már nem kellenek. Pedig pont ezekből lehetne folyamatokat látni. Nem csak az aktuális évre reagálnánk, hanem trendeket tudnánk követni – hívta fel a figyelmet.
A délutáni blokk egyik legérzékenyebb témája az öntözés.
– Termésbiztonság, gazdasági szempontok, nyereségesség, öntözés – ez nálunk egy csomag. Az öntözés egyrészt termésbiztonsági kérdés, másrészt nagyon kemény gazdasági kérdés is – azaz mérlegelni kell, hogy megéri-e. Már a tavalyi PREGA konferencián is láttuk: Egy európai szintű gazdaságban az öntözés költsége nagyjából 400 euró hektáronként. Ahhoz, hogy ez megtérüljön, nagyjából három tonnával több kukoricát kellene termelni az öntözött területeken, mint az öntözetleneken. Az ismertetett gazdaságban másfél-két tonnával nő a termés. Ez hektáronként körülbelül száz euró veszteséget jelent. A kérdés, hogy ennek tükrében van-e értelme az adott területen öntözni az adott növénykultúrát? – tette fel a nem is annyira költői kérdést.
A szekció második felében a gyakorlati tapasztalatok kerülnek előtérbe.
– Olyan gazdálkodók előadásait várjuk, akik már a mindennapi gyakorlatban használják a precíziós technológiát. Gépek, rendszerek, működő megoldások lesznek napirenden.
A második nap fókusza a pályázatok és a modernizáció.
– Megvalósult projektek, klímakérdés, veszteségminimalizálás. A délután pedig regeneratív és precíziós megoldásokkal foglalkozik, egészen az élelmiszeripari, post-harvest technológiákig – jelezte.
A professzor azonban azt is hangsúlyozza, hogy
a PREGA nem kizárólag szántóföldi konferencia.
– Van élelmiszeres szekció, agrárdigitalizáció, kertészet, állattenyésztés, széles a repertoár. A precízió egy ernyő, ami alá sok minden befér – tette hozzá.
A gazdálkodók technológiai nyitottságáról vegyes a kép.
– Látom a "csillagháborús" gazdaságokat, ahol van tőke, piac, és bátran vállalják a precíziós átállást. De látom azt az oldalt is, ahol a gépkezelő, az eszközpark, a szemlélet nincs erre felkészülve – mondta, majd egy hasonlattal élve így fogalmazott: – Ha valaki megvásárolta a csúcstechnológiára alkalmas gépeket, de azokat hagyományos szemlélettel használja, az nem aknázza ki a technológiában rejlő lehetőségeket. Olyan ez, mint amikor valaki iPhone 15-öst használ, de csak telefonálásra. Megteheti, de ez az erőforrás-pazarlás csúcsa. Mi, szervezők és a konferencia előadói a PREGA-n nem rémtörténeteket akarunk mesélni. Olyan tapasztalatokat mutatunk be, amelyek működnek, vagy amelyekből - ha valami miatt nem működik, akkor tanulni lehet – jelentette ki.
Milics szerint sok helyen a gép megvan, viszont az adat nincs.
– A digitalizációs pályázat sikeres oldala az volt, hogy sok helyen a gépbeszerzés megvalósult, de az adatalapú döntéshozatal nem feltétlenül épült erre rá. Ez a lépcső sok gazdaságban hiányzik ma még.
Pedig a végkövetkeztetés egyértelmű:
– A precízió elkerülhetetlen. Lehet nem kihasználni, lehet csak részben használni, de aki hosszú távon piacra termel, annak előbb-utóbb bele kell tanulnia az alkalmazásába. A PREGA ebben szeretne kapaszkodót adni – mondta zárásként.
Szerezd meg a jegyed most a prega.hu oldalon! Válaszd ki a neked legmegfelelőbbet és élj a kedvezményekkel!
Indexkép: Pexels
A szántóföldi szekciók programja
(folyamatosan frissül)
Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás
Időpont: 2026. február 10–11. (kedd–szerda)
1. nap – 2026. február 10. (kedd)
SZEKCIÓPROGRAMOK (11:00–13:15)
Szántóföld I.
Szekcióvezető: Borhi András, doktorandusz, szaktanácsadó, kutató, nyugat-magyarországi kísérletek koordinátora, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Szaktanácsadó; Eurofins Agroscience Services Kft.
11:00–11:15 – NÉBIH
11:15–11:30 – Harm Kalfbeeks – Europe Farming Kft.
11:30–11:45 – T-Systems International GmbH
11:45–12:00 – Precíziós gazdálkodási adatok és térképek – Csőke Ervin (World from Space)
12:00–12:30 – Kerekasztal
12:30–12:45 – A légi növényvédelem helye a XXI. században – Jordán László
12:45–13:00 – Technológiai kiegészítő előadás
12:20–13:00 – Ebédszünet
DÉLUTÁNI SZEKCIÓK (13:00–17:30)
Szántóföld II.
Szekcióvezető: Dr. Milics Gábor, egyetemi tanár, tanszékvezető – Precíziós Gazdálkodási és Agrárdigitalizációs tanszék, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:50 – 14:05 Termésbiztonság okos öntözéssel - Törő Attila, társtulajdonos, Creatiger Kft.
14:05 – 14:20 Közgazdász a földeken: így lesz nyereséges az öntözés - Pertich Bence, cégvezető, Tótkomlósi Agrár Zrt. (Bauer Hungária Kft.)
14:20 – 14:35 A precíziós öntözés ott kezdődik, ahol a rutin már nem elég - Fotyék Tibor, Irrigation Team Leader - Pipelife Hungária Kft.
14:35 – 14:50 Öntözési infrastruktúra építés betonpaplannal - hazai és külföldi példák építésre, újjáépítésre -Szatmári Tamás, építőmérnök, üzletfejlesztési menedzser, Concrete Canvas Ltd. (SoDeGo Consultant Ltd.)
14:50 – 15:05 Okos beruházás: Gazdaságos és innovatív megoldások a sikeres öntözésért - Molnár Krisztián, mezőgazdasági mérnök, öntözési projektmenedzser, Poliext Kft.
15:05 - 15:15 Innovatív megoldások a hatékony növénytáplálásért - Botka Beatrix, értékesítési vezető, Fertilia Trans Kft.
15:15 – 15:30 Komplex térinformatikai szemléletmód a precíziós gazdálkodásban, hatása a terméseredményre - Tóth Zoltán, ELCOM Kft.
15:30 – 15:45 Kávészünet
Szántóföld szekció III.
Szekcióvezető: Borhi András, doktorandusz, szaktanácsadó, kutató, nyugat-magyarországi kísérletek koordinátora, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Szaktanácsadó; Eurofins Agroscience Services Kft.
15:45 – 16:00 Az intelligens gazdálkodás új korszaka- Kovács Gábor, területi képviselő, Vaderstad Kft.
16:15 – 16:30 HABI Kft.
16:30 – 16:45 Dr. Domonkos Zsolt, kutatásért és fejlesztésért felelős vezető, Dan Slovakia Agrar a.s.
16:45– 17:00 " Kerekasztal - A haladó precíziós gazdálkodás feltételei - Vállalat – rendszer – szemlélet
2. nap – 2026. február 11. (szerda)
Párhuzamos szekciók 09:00-tól
Szántóföld IV–V.
Festetics György terem
- Pályázatok, kockázatkezelés
- FarmMAP
- Klímakárok kezelése
- Generációváltás, szemléletformálás
