A világra jövetelt követő első hetekben az őzgidák túlélésének záloga a lapulási reflex és a teljes szagtalanság. Álcázó testszínüknek és semleges illatuknak köszönhetően hatékonyan rejtőznek el a ragadozók elől. Míg ez a stratégia a gabonatáblákban vagy az erdőkben elegendő védelmet nyújt, a rétek és lucernások kaszálása során éppen ez válik a legfőbb veszélyforrássá. A gidák ugyanis az érkező mezőgazdasági gépek, traktorok zajára sem ugranak fel, hanem ösztönösen mozdulatlanul lapulnak a magas fűben, ami könnyen a végzetüket okozhatja.
A mentési módszer egy egyszerű, mégis precízen szervezett folyamat. A kaszálás előtt a földhasználó jelzi a helyi vadászatra jogosultnak a munka várható kezdetét. Ők értesítik a szakképzett drónpilótát, aki közvetlenül a traktorok érkezése előtt, a kora reggeli órákban végigrepüli a munkaterületet a hőkamerás drónnal. Amennyiben veszélyben lévő gidát találnak, azt a szakemberek óvatosan kiemelik, egy ládába helyezve biztonságba helyezik a tábla szélén, majd a kaszálás végeztével szabadon engedik. Az anyaállat, az őzsuta a közeli rejtekből figyelve gyorsan megtalálja kicsinyét, és folytatja a nevelését.
A kaszálás a magas fűben megbúvó őzgidákra halálos veszélyt jelenthet. Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Országos programmá nőtt a kezdeményezés
Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya 2024 májusában Kammermann Péter és Bleier Norbert tájegységi fővadászok részvételével indította el az Illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegységben a kaszálandó területeken az őzgidák szervezett mentését. A program célja azonban kettős volt: az életmentésen túl egy kutatási programot is útjára indítottak, amelynek keretében a megmentett egyedeket füljelzővel jelölik meg a további sorsuk nyomon követése érdekében.
Bleier Norbert tájegységi fővadász ismertette: az első év a tapasztalatszerzésről szólt, és a kora nyári, rendkívüli meleg alaposan megnehezítette a dolgukat. A drónos keresést sokszor hátráltatta, hogy a hőség miatt a hőmérséklet-különbség sokszor nem volt elég nagy, így a gidák hőképe nem volt mindig egyértelmű. A kezdeti nehézségek ellenére is öt vadászatra jogosult területén tizenöt gidát mentettek és jelöltek meg. A 2025-ös év őzgidaszületési időszakot már tapasztalatokkal felvértezve várták, és az időjárás tekintetében is szerencsésebbek voltak az előző évhez képest – tette hozzá a tájegységi fővadász. A mentés és kutatás területét bővítették a szomszédos Gemenci vadgazdálkodási tájegységben is, négy vadászatra jogosult közreműködésével. A két tájegységben 2025-ben 40 őzgidát mentettek és jelöltek meg a hőkamerás drón segítségével.
Tavaly óta a program országos kiterjesztésű lett: az Országos Magyar Vadászati Védegylet drón szakbizottsága – a megyei koordinátorok segítségével – 2026-ban is folytatja a kaszálások előtti hőkamerás drónos őzgidamentést és -jelölést. A kezdeményezés sikerességét és fontosságát ékesen bizonyítja, hogy tavaly országszerte 278 őzgidát sikerült megmenteni a biztos pusztulástól.
