A magas energiaárak új lendületet adhatnak a bioüzemanyagok piacának. Ez húzóhatást fejt ki az üzemanyaggyártásra alkalmas termények árára, ami pedig megemeli más termények árát is. Továbbá az a kukorica, szója, cukornád és repce, amiből hajtóanyag lesz, hiányozni fog az élelmiszergyártásból, így ebben a szegmensben is áremelkedést okoz. És van még egy váratlan hatása annak, ha a tanknak termelünk és nem a tányérnak, ami a műtrágyapiacon jelentkezik – mutat rá egy friss tanulmány.

Emelkedő spirálban?

A Transport & Environment környezetvédelmi szervezet szerint a bioüzemanyagok globális felhasználása idén 30 százalékkal, 2030-ig pedig akár 70 százalékkal is növekedhet a tavalyi szinthez képest. A kutatás arra figyelmeztet, hogy több jelentős exportőr ország, köztük Brazília és Indonézia, korlátozásokat vezetett be olyan mezőgazdasági termények kivitelére, amelyek alapanyagként szolgálnak a bioüzemanyag-gyártásban. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a műtrágyaellátással kapcsolatos problémák miatt a mezőgazdasági termelés visszaesése várható. A csökkenő világpiaci kínálat pedig a globális élelmiszerárak növekedését hozza.

Rámutatnak még egy érdekes adatra: jelenleg a bioüzemanyagok előállítása a világ műtrágya-felhasználásának mintegy 5 százalékát köti le, miközben a bioüzemanyagok részesedése a globális üzemanyag-fogyasztásból csak 4 százalék körül alakul. Tehát miközben a kőolajtól való függésünket biodízellel akarjuk csökkenteni, egyre több kőolajból készülő nitrogénműtrágyát vásárolunk. Ez pedig csak tovább ront azon az ellátási krízisen, amit a Hormuzi-szoros blokádja okoz.

Nincs végtelen drágulás

A környezetvédők ezen a ponton nem viszik tovább a gondolatot, pedig egyértelmű a következő lépés: végeredményben maguk az emelkedő inputárak állítják le a növekvő bioüzemanyag-termelést. Ezt látjuk már most is a földeken, és nemcsak Hormuz miatt. A bioüzemanyag-gyártásra használt növények legtöbbje vagy sok tápanyagot, vagy sok vizet igényel, vagy pedig speciális éghajlati viszonyokat. Nagy tehát a befektetési kockázat, amit csak egy magas értékesítési árral lehet feledtetni.  Ha az üzemanyagcélú növény több műtrágyát igényel, mint amennyit kivált, akkor azzal az inputoldali áremelkedést ösztönzi. Végül nem jön ki a matek, és a termelő egy kisebb inputigényű növényre vált. 

A környezetvédőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a bioüzemanyag-termelés egy végtelen, felfelé tartó spirálban halad, és élelmezési válsághoz vezet. A termelők pedig örömmel veszik, hogy idén legalább az olajnövényeknek jól alakul az ára.

Indexkép: Shutterstock.