Megkezdődött az idei őzgidamentési szezon Magyarországon. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának kezdeményezése tavaly már látványos eredményeket hozott: a kaszálások előtt végzett hőkamerás drónos felderítéseknek köszönhetően országszerte 278 őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
A programot a szaktárcával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben folytatják, és a szervezők idén is várják az önkéntes drónpilóták, civil szervezetek és magánszemélyek csatlakozását.
Szabó László, a Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke szerint a gazdálkodók többsége nyitott az együttműködésre.
– Ha tudnak erről a lehetőségről, akkor szinte mindenhol segítőkészek. Jóérzésű gazdák, akik nem szeretnék, hogy a kaszálás során állatok pusztuljanak el. A legfontosabb, hogy időben szóljanak, ha szeretnének kérni drónos ellenőrzést – mondta.
A szakember hangsúlyozta: a mentés csak akkor hatékony, ha a gazdálkodó közvetlenül a kaszálás előtti napon jelzi a munkát. Ennek oka, hogy az őzsuták gyakran visszaviszik gidáikat a területre, így egy korábban átvizsgált tábla néhány nap alatt ismét veszélyessé válhat.
Szabó László – Fotó: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Hajnalban kezdődik a munka
A hőkamerás drónokkal végzett keresés különleges időzítést igényel. A felderítést hajnali órákban kell elvégezni, amikor a hőkamerák még egyértelműen meg tudják különböztetni az állatok testhőjét a környezetétől.
– Három órakor kelünk, mert hét óra körül már annyira felmelegszik a növényzet, hogy a hőkamera hatékonysága jelentősen csökken – magyarázta Szabó László.
A mentés jól szervezett rendszerben zajlik. A drónpilóta a levegőből keresi az állatokat, majd GPS-koordinátával vagy digitális jelöléssel rögzíti a helyüket. A segítők mobiltelefon segítségével jutnak el pontosan a megtalált gidához, amelyet biztonságba helyeznek és megjelölnek. A jelölések később tudományos kutatásokhoz is értékes adatokat szolgáltathatnak.
Nemcsak az őzeket védi a rendszer
A drónos felderítés nem kizárólag az őzgidák életét mentheti meg. A kaszálások során számos földön fészkelő madárfaj fészekalja is veszélybe kerülhet, amelyek szintén azonosíthatók a korszerű technológiával. Az elnök szerint ugyanakkor a megelőzésben továbbra is fontos szerepe van a vadriasztó láncoknak, amelyek használatát a gazdák egy része még mindig mellőzi, vagy nem megfelelő eszközöket alkalmaz.
– Sok helyen túl vékony láncokat használnak, amelyek gyakorlatilag csak a lepkéket zavarják fel a fűből. A megfelelő súlyú és kialakítású vadriasztó lánc valóban segíthet a vadak elriasztásában – fogalmazott.
Napi cukiságfaktor kimaxolva – Fotó: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Szenzoros kaszák jelenthetik a jövőt
A szakbizottság vezetője szerint hosszabb távon új technológiák is csökkenthetik a vadpusztulást. Kiemelte azokat a szenzorokkal felszerelt kaszákat, amelyek képesek érzékelni az előttük lévő élőlényeket, és automatikusan megemelni a vágószerkezetet. Szabó László úgy véli, érdemes lenne pályázati támogatásokkal ösztönözni az ilyen gépek beszerzését, különösen a nagyobb gazdaságok számára.
– A gazdák többsége vigyázni akar az állatvilágra. Ha megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, akkor nemcsak az őzgidákat, hanem a földön fészkelő madarakat is sokkal nagyobb biztonságban tudhatjuk – hangsúlyozta.
A tavalyi eredmények alapján a szakemberek szerint a drónos gidamentés ma már nem kísérleti program, hanem bizonyítottan működő természetvédelmi eszköz, amelynek sikeréhez a gazdálkodók, a vadászok és az önkéntesek együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen.
Indexkép: Országos Magyar Vadászati Védegylet
