A Magyar Közlönyben megjelent rendelet egyik legfontosabb eleme, hogy a stratégiai készletekből felszabadított üzemanyagok belső elszámolási árát emelik meg.

Ez azt jelenti, hogy:

  • a 95-ös benzin és a gázolaj stratégiai készletből történő beszerzési ára nő,
  • valamint emelkedik az a maximális nettó ár is, amelyen ezt tovább lehet adni a lánc következő szereplőinek.

A kiskereskedelmi, azaz a kutakon fizetett „védett fogyasztói ár” nem változik közvetlenül.

Konkrét számok: hol történt az emelés?

A rendelet alapján:

  • a 95-ös benzin stratégiai kitárazási ára 270,25 Ft/literről 283,45 Ft/literre nőtt,
  • a gázolajé 300,48 Ft/literről 310,47 Ft/literre emelkedett.

A továbbadásnál alkalmazható maximális árak is feljebb kerültek:

  • benzin: 286 → 290,95 Ft/liter,
  • gázolaj: 315 → 317,97 Ft/liter.

Fontos: ezek nettó, adók nélküli árak, így nem vethetők össze közvetlenül a lakossági árakkal.

Mit jelent ez a gyakorlatban az ellátási láncban?

A rendszer több lépcsőből áll, és most nem a fogyasztói szintet, hanem a köztes szinteket érintették.

1. Nagykereskedők helyzete szűkül

A stratégiai készlethez közvetlenül hozzáférő szereplők:

  • magasabb beszerzési árat fizetnek,
  • de csak korlátozottan emelhetik a továbbadási árat.

Ez azt eredményezi, hogy a marzsuk szűkül, ha a piaci árak nem követik az emelést.

2. Viszonteladókra is áthullámzik

A következő láncszemek – viszonteladók, kisebb nagykereskedők – esetében a hatás vegyes:

  • a beszerzési ár nő,
  • a továbbadási plafon is nő, de kisebb mértékben.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a lánc alsóbb szintjein is csökkenhet a profitráta, miközben a fogyasztói ár egyelőre nem változik.

Miért nyúlhatott bele a kormány?

A szabályozás mögött egy technikai, de fontos gazdaságpolitikai cél állhat.

A stratégiai készletek felszabadítása korábban:

  • a piaci áraknál olcsóbb beszerzést tett lehetővé,
  • ezzel támogatta a védett fogyasztói ár fenntartását,
  • ugyanakkor eltávolította a rendszer árát a piaci realitásoktól.

A mostani emelés célja valószínűleg:

  • közelíteni a készletárakat a piaci szinthez,
  • csökkenteni a jövőbeli visszapótlás költségkockázatát,
  • mérsékelni az állami rendszerben felhalmozódó finanszírozási terheket.

A védett ár marad – de a rendszer feszül

A hivatalos kommunikáció alapján a védett fogyasztói ár egyelőre fennmarad, de a háttérben több feszültség is látszik:

  • az import már korábban visszaesett,
  • a stratégiai készletek szintje csökkent,
  • a visszapótlás költsége bizonytalan,
  • a piaci és hatósági árak közötti különbség torzítja a kínálatot.

Ezek együtt azt eredményezik, hogy a rendszer egyre inkább finomhangolásra szorul, nem pedig egyszerű fenntartásra.

Mit érezhet ebből az átlagfogyasztó?

Rövid távon a kutakon fizetett ár nem változik ettől a rendelettől.

Középtávon viszont:

  • a nagykereskedelmi marzsok szűkülése,
  • a készletek visszapótlási költsége,
  • és a piaci torzulások

mind olyan tényezők, amelyek később árkorrekciós nyomást generálhatnak.

Forrás: Portfolio.hu

Indexkép: Pexels