Megszületett a politikai megállapodás a magyar kormány és az Európai Unió közötti tárgyalásokon, amelyet a résztvevők egy közös sajtótájékoztatón jelentettek be. Bár a döntés értelmében még rengeteg jogszabályt kell elfogadni, a felek egybehangzóan történelmi jelentőségűnek nevezték az egyezséget.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a legfontosabb vállalásuk a magyaroknak járó, sok ezer milliárd eurós forrás hazahozatala volt. Kijelentette, hogy a pénzek visszatartásának valódi oka korábban a korrupció volt, ám most pár hét elegendőnek bizonyult a politikai megállapodás eléréséhez. Az Európai Bizottsággal minden olyan lényeges kérdésben egyezségre jutottak, amely lehetővé teszi a források megérkezését. Ezeket a pénzeket Magyarország újjáépítésére, a közszolgáltatások helyreállítására, valamint a hazai vállalkozások megerősítésére fogják fordítani.

A tárgyalások eredményeként összesen 16,4 milliárd euró – azaz mintegy 6 ezer milliárd forint – felszabadításáról állapodtak meg, ami a teljes éves magyar költségvetés 13 százalékát teszi ki.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a feltételek már eddig is teljesíthetőek lettek volna, és a mostani egyezséggel bebizonyosodott, hogy nem ideológiai kérdésekről volt szó. A megállapodás áraként Magyarország a bizottság elvárásainál is szigorúbb antikorrupciós intézkedéseket vezet be. Emiatt szigorú vagyonnyilatkozati rendszer lép életbe, amely a valótlan adatok közlése esetén súlyos következményekkel jár majd. A jogszabálytervezetek már elkészültek, és az ország csatlakozik az Európai Ügyészséghez is, garantálva, hogy a hatalom a közvagyont ne játszhassa ki a saját köreinek.

A megállapodás részét képező 16,4 milliárd euró elosztása többek közt a következő területeket érinti:

  • 4,4 milliárd euró kohéziós forrás jut a közlekedés, az egészségügy, a szociális szféra, a környezetvédelem, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására.
  • 2,2 milliárd eurót különítenek el az oktatás és a felsőoktatás fejlesztésére.
  • Körülbelül 4 milliárd euró jut a már megvalósult vagy jelenleg is folyamatban lévő beruházások finanszírozására.
  • 1,5 milliárd euróból fejlesztik az elektromos hálózatot, beleértve a napelemeket, a szélerőműveket, a tárolókapacitásokat és a kiegyenlítő kapacitásokat, hogy a magyar lakosság és a vállalkozások olcsóbban juthassanak energiához.
  • 2 milliárd eurót fordítanak új vasúti és HÉV-szerelvények beszerzésére.
  • A fennmaradó részből egyéb kkv-támogatási és hitelprogramok valósulnak meg.

Ezek a források elindítják a gazdasági növekedést, javítják a versenyképességet, ösztönzik a beruházásokat és a munkahelyteremtést, valamint enyhítik a lakhatási válságot többek között bérlakások és kollégiumok építésével, emellett megújul a közlekedés is.


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: szeptembertől a magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmus-programban.

Indexkép: Shutterstock