Az elmúlt évek szélsőséges időjárása egyre komolyabb kihívások elé állítja a kertészeket. A hosszú aszályos időszakok, a hőhullámok és a kiszámíthatatlan telek alapjaiban változtatják meg, mely növények érzik jól magukat a hazai kertekben. Míg egyes korábbi kedvencek fokozatosan háttérbe szorulnak, más, korábban egzotikusnak számító fajok egyre könnyebben alkalmazkodnak az új körülményekhez.
A klímaváltozás vesztesei
Tuja: a sövények egykori királya veszélyben
Hosszú éveken át a smaragdtuja jelentette a tökéletes sövényt a magyar kertekben. Az egységes, sűrű zöld fal azonban az utóbbi időben egyre több helyen barnul, ritkul vagy teljesen kipusztul.
Bár sokan a csapadékhiányt okolják, a szakemberek szerint legalább ekkora problémát jelentenek az újonnan megjelenő kártevők. A mediterrán térségből érkező boróka-szú és boróka-díszbogár a növény belsejében okoz súlyos károkat, amelyek gyakran a teljes fa pusztulásához vezetnek. Hasonló veszély fenyegeti a leylandi ciprusokat is.
Málna: a forróság nagy vesztese
Kevés gyümölcs kötődik annyira a magyar kertekhez, mint a málna, ám úgy tűnik, hogy számára egyre kevésbé kedvező a hazai éghajlat.
A málna már a 30 Celsius-fok körüli hőmérsékletet is nehezen viseli, a tartós kánikula pedig jelentősen csökkenti a terméshozamot. Az országos termesztési terület néhány évtized alatt mintegy hatodára zsugorodott. A nyári hőség gyakran szó szerint „rásüti” a gyümölcsöket az ágakra, ezért a termesztők közül sokan felhagytak a termesztésével.
Kiskertben továbbra is próbálkozhatunk vele, de a korábbi bőséges termésekre már nem érdemes számítani.
_fitmax_750x750_0.jpg "klímaváltozásl")
Kevés gyümölcs kötődik annyira a magyar kertekhez, mint a málna, ám úgy tűnik, hogy számára egyre kevésbé kedvező a hazai éghajlat – Fotó: Pixabay
Angol gyep: szép, de egyre fenntarthatatlanabb
A tökéletesen nyírt, üde zöld gyep sok kerttulajdonos álma, ám a klímaváltozás korában egyre nehezebb fenntartani.
Az angol gyep sekély gyökérzetű fűfajokból áll, amelyek folyamatos vízellátást igényelnek. Az aszályos időszakokban ezért hatalmas mennyiségű öntözővízre van szükség a zöld felület megőrzéséhez. Ahol nincs rendszeres öntözés, ott a gyep gyakran kiég, megbarnul és elveszíti díszítőértékét.
A szakemberek egyre inkább szárazságtűrő gyepkeverékek vagy természetközelibb kertmegoldások alkalmazását javasolják.
Sárgabarack: a tavaszi fagyok áldozata
A sárgabarack termesztése ma már nemcsak a nyári aszályok miatt jelent kihívást. Az igazi veszélyt a szélsőségessé váló tél végi és tavaszi időjárás jelenti. A februári felmelegedések gyakran idő előtt beindítják a rügyfakadást és a virágzást, amelyet nem ritkán áprilisi fagyok követnek. Ezek a hideghullámok teljes terméskiesést is okozhatnak. Bár a jelenség korábban is ismert volt, az elmúlt években sokkal gyakoribbá vált.
Ha a tendencia folytatódik, a sárgabarack termesztése egyre bizonytalanabbá válhat Magyarországon.
Az új klíma nyertesei
Füge: a mediterrán kedvenc meghódította a kerteket
Néhány évtizede még ritkaságnak számított a füge Magyarországon, ma viszont egyre több kertben találkozhatunk vele. A növény jól viseli a forró nyarakat, és az enyhébb teleknek köszönhetően egyre ritkábban szenved fagykárokat. A megfelelő fekvésű kertekben sok esetben rendszeresen és bőségesen terem.
A füge népszerűségét különleges íze és viszonylag egyszerű gondozása is növeli.
Leander: a mediterrán virág otthonra talált
A leander sokáig elsősorban dézsás növényként volt ismert, amelyet minden ősszel biztonságos helyre kellett vinni.
A melegebb nyarak azonban kifejezetten kedveznek számára, és egyre több kertben fejlődik látványosan. A tapasztalatok szerint a nagyobb, jól beállt példányok már a téli hideget is jobban viselik, különösen védett helyeken. Nem véletlen, hogy a leander ma már a magyar kertek egyik legnépszerűbb mediterrán dísznövénye.
_fitmax_750x750_0.jpg "klímaváltozásl")
A leander sokáig elsősorban dézsás növényként volt ismert, amelyet minden ősszel biztonságos helyre kellett vinni – Fotó: Pixabay
Kivi: az egzotikus gyümölcs, amely szereti a magyar klímát
Bár sokan trópusi növényként gondolnak rá, a kivi valójában a mérsékelt égövön érzi jól magát.
Megfelelő gondozás mellett kiválóan termeszthető Magyarországon, ráadásul a teleket is jól átvészeli. A siker egyik feltétele, hogy porzópárként nő- és hímivarú növény is kerüljön a kertbe, hiszen csak így biztosítható a termékenyülés. Ha ez teljesül, a kivi meglepően megbízható termést adhat.
Pálma: már nem csak a mediterrán tájak növénye
A pálma sokak számára még mindig egzotikus látvány, pedig bizonyos fajai már a magyar kertekben is sikeresen nevelhetők.
A legnépszerűbb a kínai kenderpálma, amely fiatal korában ugyan némi téli védelmet igényel, később azonban akár komolyabb takarás nélkül is képes átvészelni a hazai teleket. Az enyhébb időjárásnak köszönhetően egyre több kertben válik meghatározó dísznövénnyé.
A kertjeink is alkalmazkodnak
A klímaváltozás nemcsak az időjárást alakítja át, hanem a kertek növényválasztékát is. Egyes hagyományos kedvencek egyre nehezebben tarthatók fenn, miközben korábban egzotikusnak számító növények érzik egyre jobban magukat hazánkban.
A jövő kertje valószínűleg szárazságtűrőbb, változatosabb és mediterránabb lesz, mint amit néhány évtizeddel ezelőtt megszoktunk. Az alkalmazkodás pedig nemcsak a növények, hanem a kertészek számára is elengedhetetlen feladat.
Forrás: egy.hu
Indexkép: pixabay.com
