Rendhagyó és mérföldkőnek számító személyi változás történt a hazai "zöld szakmában". Sipos Katalin, aki több mint egy évtizeden át irányította a WWF Magyarországot, elfogadta a felkérést, és mostantól természetvédelemért felelős helyettes államtitkárként dolgozik a kormányban. Ez a lépés egy teljesen új fejezetet nyithat az állami és a civil szféra kapcsolatában, hiszen a WWF Magyarország podcastjának Mélyvíz rovatában elhangzott beszélgetés alapján olyan szakember kerül a döntéshozói székbe, aki csaknem harminc éve tevékenykedik aktívan a terepen, az állami természetvédelemben és az érdekérvényesítésben. Az interjú egyszerre jelent búcsút a civil csapattól és egy új, felelősségteljes kezdetet a közigazgatásban.
A felkérés hátteréről Sipos Katalin elmondta, hogy a kormányzati struktúra kialakításakor szakembereket kerestek, és a szakmából több helyről is az ő neve merült fel opcióként.
Bár elismerte, hogy januárban, amikor a feladat először szóba került, nagyot nyelt a felelősség súlya miatt – hiszen a pozíció kőkemény munkával és komoly érdekütközésekkel jár –, a jelenleg tapasztalható alkotói energiák és az építkezés iránti társadalmi igény végül meggyőzték.
Pozíciójában a nemzeti parkigazgatóságok, a zöld civil szervezetek és a teljes természetvédelmi terület irányítása a feladatai közé tartozik majd az újonnan felálló Élő Környezetért Felelős Minisztériumban (ÉKÖM), ahol az erdők, a klíma, a vízgazdálkodás és az állatjólét kérdései végre egy közös tárca alá kerülnek.
Az egyik legfontosabb változást a civil szervezetekkel való partnerségben tervezi.
Nyugat-európai minták alapján szeretné elérni, hogy a zöld szervezetek ne a pálya széléről bekiabáló kritikusok legyenek, hanem valódi, technikai partnerek a jogszabályalkotásban, a szemléletformálásban és a kisléptékű élőhelyfejlesztésekben.
A civil szférában felhalmozott tudás és a nemzetközi uniós pályázati források bevonása komoly gyorsítópályát jelenthet az állam számára is. Sipos Katalin visszatekintve büszke a WWF-nél eltöltött 11 évére, a stabil, tehetséges csapatra és az olyan sikeres társadalmi mozgósításokra, mint a 2022-es tűzifa-rendelet elleni petíció, amely mögé napok alatt százezrek álltak be.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a Kárpát-medence egyedülálló, zárványszerű ökológiai terület Európában, olyan gyepekkel és erdőkkel, amelyek sehol máshol nem találhatók meg a kontinensen. Ennek ellenére ez a természeti tőke mégsem része a nemzeti identitástudatunknak, amin mindenképpen változtatni szeretne.
A legsürgetőbb, azonnali feladatok között az aszály elleni küzdelmet és a vízmegtartást nevezte meg. Olyan rendszert kell kiépíteni a gazdákkal és önkormányzatokkal közösen, amely alkalmas a villámárvizek és az esővíz helyben tartására.
A jövőre nézve Sipos Katalin célja egy ellenállóbb Magyarország felépítése, ami a felszínborítás újragondolását igényli. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás miatt sérülékeny, kiszáradó szántók helyett bizonyos területeken gyepeket vagy erdőket kell kialakítani. Az erdőgazdálkodás terén a folyamatos erdőképet biztosító, szálaló művelést és a védett területeken a fakitermeléstől mentes magterületek kijelölését szorgalmazza, bízva abban, hogy a szektor képes belülről is megújulni a társadalmi igényeknek megfelelően. Hosszú távú víziója egy olyan ország, amelynek 25-30 százaléka természetközeli élőhely, és ahol a lakosság érzelmileg is kötődik a táj értékeihez, aktívan téve a klímaszorongás ellen fák ültetésével, esővíz-megtartással vagy a környezet megtisztításával.
Forrás: Youtube
Indexkép: képernyőfotó
