Miközben Horvátország jelentős mennyiségű búzát, kukoricát, napraforgót és szóját exportál, számos alapvető élelmiszerből továbbra sem képes fedezni saját szükségleteit. A zágrábi Jutarnji List elemzése szerint a horvát mezőgazdaság egyik legnagyobb ellentmondása, hogy olcsó nyersanyagokat értékesít külföldön, majd magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott termékeket vásárol vissza.

A horvát mezőgazdasági minisztérium és a statisztikai hivatal adatai alapján készült összegzés szerint az ország ugyan jelentős gabona- és olajnövényfelesleggel rendelkezik, húsból, tejtermékekből, számos zöldség- és gyümölcsféléből, valamint egyes takarmány-alapanyagokból importra szorul.

Különösen szemléletes a szója példája. Horvátország nagy mennyiségben termeli és exportálja az Európai Unióban keresett, nem génmódosított szóját, ugyanakkor a feldolgozott szójaalapú takarmányokból csak néhány hétre elegendő hazai készlettel rendelkezik. A szakértők szerint ez egyértelműen a feldolgozóipari kapacitások hiányára utal.

Egyre kevesebb állat, egyre több import

A zágrábi egyetem agrártudományi karának professzora, Ivica Kisic szerint korábban a megtermelt kukoricát és más gabonaféléket a hazai állattenyésztés hasznosította. Ma azonban sok esetben a nyersanyag hagyja el az országot, miközben sertés- és marhahúsból egyre nagyobb importra szorulnak.

A szakértők szerint különösen aggasztó a tejágazat, a sertéstartás, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés helyzete. Ezekben az ágazatokban az elmúlt évek fejlesztési programjai sem hozták meg a várt áttörést.

Válsághelyzetben gyorsan kiderülnének a hiányosságok

Az elemzés arra is rámutat, hogy Horvátország több alapvető élelmiszerből nem tudná saját termelésből biztosítani egy teljes év szükségletét. Egy esetleges válság vagy a nemzetközi kereskedelem korlátozása esetén ugyan nem maradna élelmiszer nélkül az ország, de a fogyasztási szerkezet jelentősen átalakulna.

Ilyen helyzetben várhatóan a jelenleg is többletben termelt gabonafélék és olajnövények kapnának nagyobb szerepet, miközben a húsok, tejtermékek és egyes friss élelmiszerek kínálata szűkülhetne.

Tízmilliárd euró után sem sikerült áttörést elérni

Horvátország 2013-as uniós csatlakozása óta mintegy 10 milliárd euró mezőgazdasági fejlesztési támogatást használt fel, az eredmények azonban sok szakértő szerint elmaradnak a várakozásoktól. A becslések szerint a következő 10-15 évben további 7,5-10 milliárd euró célzott beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a legkritikusabb ágazatokban jelentősen javuljon az önellátottság.

A szakemberek hangsúlyozzák: a teljes élelmiszer-önellátás nem reális cél, ugyanakkor a stratégiai fontosságú ágazatokban a jelenlegi 30-50 százalékos szintről 75-80 százalékra lehetne növelni az önellátottságot. Ehhez a támogatási rendszer átalakítására, az állattenyésztés ösztönzésére, a feldolgozóipar fejlesztésére, valamint az öntözési és tárolási infrastruktúra bővítésére lenne szükség.

A horvát példa jól mutatja, hogy önmagában a növénytermesztési eredmények még nem jelentenek valódi élelmiszer-biztonságot. A kérdés nem csupán az, hogy mit termel egy ország, hanem az is, hogy mennyit képes abból saját maga feldolgozni és a fogyasztók asztalára juttatni.

Forrás: Economx

Indexkép: Pixabay