A permeteződrón-technológia az agrárium egyik leggyorsabban fejlődő innovációs területe, amely az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szerepet kap a növényvédelmi kutatásokban és az engedélyezési eljárásokban is. A Vas vármegyében zajló kísérletek ennek a folyamatnak egy újabb fontos állomását jelentik, ahol a célzott, kontrollált és dokumentált vizsgálatok már közvetlenül az engedélyezési döntések szakmai megalapozását szolgálják.
A mostani program sajátossága, hogy a gyakorlati kísérletek mellett kiemelt hangsúlyt kapott az oktatás és a tudásátadás is, így a technológia nemcsak kutatási környezetben, hanem a jövő agrárszakembereinek képzésében is közvetlenül megjelent. Borhi András, az Eurofins Agroscience Services Kft szombathelyi telephelyvezetője, a nyugat-magyarországi kísérletek koordinátora és csapata május végén Vas vármegyében 4 permetező drónnal végzett engedélykiterjesztési kísérletet bonyolított le búzában, optimális környezeti paraméterek között.
A permetező drónnal kapcsolatos növényvédőszer-kiterjesztési kísérletek száma az elmúlt években exponenciálisan növekszik, melynek eredményeképpen évről évre több készítmény fog engedélyt kapni a technológiára, természetesen, a megfelelő hatósági és szakmai alapelvek alapján.
DJI Agras T10 és T25 drónok akcióban az Eurofins Agroscience Services Kft-nél – Fotó: Borhi András
Kutatás-fejlesztés és oktatás
Több helyszínen zajlottak a kísérletek, melynek külön érdekessége, hogy Borhi András felkereste a Kisalföldi ASzC Vépi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban Póczik Miklós szakmai vezetőt és a Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban Nagy Szabolcs szakmai vezetőt egy olyan céllal, hogy a fiatal, képzésben lévő és szakmába kerülő tanulók is láthassák, hogyan zajlik egy hivatalos drónos kísérlet és szakmai előadás, valamint sor kerülhessen tudásátadásra – a megkeresésre mindkét intézmény pozitívan reagált.
A vépi Technikum területén zajlott kísérlet és bemutató az intézmény diákjaival és oktatóival – Fotó: Borhi András
A mostani kísérletek alkalmával csak a Magyarországon már engedélyezett készítmény engedélykiterjesztése történhet meg drónnal, a megfelelő adminisztrációs és bejelentési kötelezettségek mellett, amelyet a mezőgazdasági szakhivatal és a légügyi hatóságok felé is meg kell tenni.
– Egy DJI Agras T10, fúvókával működő és egy DJI Agras T25 CDA cseppképzéssel (kontrollált cseppképzés, mely során egy fogazott tárcsa fordulatszámából adódóan képződhetnek cseppek akár 50-550 mikron között) rendelkező drónnal zajlottak a kezelések, melyek bővültek az ilyenkor szokásos üzemi kezelésű parcellákkal és kontroll parcellákkal – bocsátotta előre Borhi András.
A permetező drónok napjaink agráriumában – a legális használat feltételei
A mezőgazdaság gépesítésének a dróntechnika az egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Segítségével a termőterület térorientált detektálása, elemzése mellett ma már precíziós műveleteket lehet végrehajtani. A leggyakrabban alkalmazott és kidolgozott drónnal végzett művelet a monitoring és növényvédelem.
A permetező dróntechnológia az agrárium egyik leggyorsabban fejlődő és legnagyobb figyelmet kapó innovációja, amely mára a precíziós gazdálkodás meghatározó irányzatává vált.
A drónok alkalmazása a növényvédelemben nem csupán technológiai újdonság, hanem szemléletváltás is: a hagyományos, nagy lémennyiséggel dolgozó rendszerektől egyre inkább a célzott, adatvezérelt, környezetkímélő beavatkozások felé mozdul el a gyakorlat.
A világ számos országában – így Magyarországon is – a technológia még bevezetési és kísérleti fázisban van, ugyanakkor a szabályozási környezet, a képzési rendszerek és a típusminősítési eljárások már kialakulóban vannak, ami lehetővé teszi a fokozatos, biztonságos elterjedést.
– A permetező drónok előnyei – mint a nehezen megközelíthető területek kezelése, a talajterhelés elkerülése, a gyors beavatkozás lehetősége és a foltkezelés – egyre inkább igazolják a technológia létjogosultságát. Ugyanakkor a drónos kijuttatás komoly szakmai felkészültséget, precíz alkalmazástechnikát és szigorú jogi megfelelést igényel, hiszen a lémennyiség-csökkentés, az elsodródási kockázatok és a készítmények korlátozott engedélyezése mind olyan tényezők, amelyek csak alapos vizsgálatokkal és felelős használattal kezelhetők – fogalmazott a szakember.
A drónnal történő növényvédelem csak alapos információ-elemzés, repülési tervezés, terület-elemzés és utóellenőrzés esetén lehet sikeres és gazdaságos – Fotó: Borhi András
Összességében a permeteződrónok a modern növényvédelem egyik legígéretesebb, ugyanakkor legnagyobb körültekintést igénylő technológiáját jelentik: a következő évek tapasztalatai és szabályozási fejlesztései döntik el, milyen mértékben válnak a mindennapi agrárgyakorlatok szerves részévé.
Képzés és engedélyek, hatóságok
A kezdés feltétele egy legalább 80 órás, növényvédelmi alapképzettséget igazoló tanfolyam elvégzése és a hozzá tartozó zöld könyv megszerzése. Ennek birtokában először el kell végezni az A1/A3 nyílt kategóriás drónképzést, majd az A2 nyílt kategóriás tanfolyamot; ezek megléte szükséges ahhoz, hogy a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány megszerzésére irányuló speciális képzésre jelentkezhessünk.
A fentiek teljesítése után, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elfogadott oktatóhelyeken indulhat meg a növényvédelmi drónpilóta-képzés, amely elméleti és gyakorlati vizsgával zárul, és komoly tananyag elsajátítását követeli meg. A sikeres vizsgák után lehet kérelmezni a Nébih nyilvántartásába való felvételt – kizárólag magánszemélyként – és a névjegyzékre kerüléssel szerezhető meg a permetező drónok vezetésére jogosultság. Ez a nyilvántartás a légi növényvédelemben ismert Kék könyv szerepét tölti be. A folyamat ezzel azonban nem ér véget.
– Amennyiben valaki nem rendelkezik növényvédelmi végzettséggel, a tevékenységet csak olyan megállapodás alapján végezheti, amelyben egy megfelelően képzett növényvédelmi szakirányító vállalja a szakmai felügyeletet. A szakirányító viseli a szakmai felelősséget és ellát adminisztratív, bejelentési feladatokat. A drónpilóta feladata a szükséges engedélyek beszerzése és a kijuttatás végrehajtása; a kezelések végrehajtása több szereplő együttes felelősségét jelenti. Mivel a drónos permetezés során veszélyes anyagot szállítanak és növényvédő szer kijuttatása történik, a művelet speciális kategóriába tartozik.
A Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály értelmezése szerint az (EU) 2019/947 rendelet 4. cikke szerinti nyílt kategóriában tilos a pilóta nélküli légijárművel veszélyes árut szállítani vagy bármilyen anyagot leszórni; ezért a permetezést az 5. cikk szerinti speciális kategóriában kell végrehajtani, amelyhez Műveleti engedély, Sztenderd forgatókönyv vagy Könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány (LUC) megszerzése kötelező. Ezek előkészítése után a dokumentációt a légügyi hatóságnak kell benyújtani jóváhagyásra, és az engedélytípushoz elengedhetetlen a műveleti kézikönyv kidolgozása – magyarázta Borhi András.
A növényvédelmi munkához típusminősített, a hatóságnál regisztrált drón szükséges; ebben a drónpiac szereplői nyújtanak támogatást. A drón kezelőjének kötelező magát és eszközét nyilvántartásba vetetni, valamint kötelező felelősségbiztosítást kötni az eszközre.
A műveleti engedélyhez kapcsolódó kockázatelemzésben feltárt kockázatok és protokollok (például földi kockázati osztály – GRC, légi kockázati osztály – ARC, valamint az eredményességi szint – SAIL) alapján előírt kompetenciák megléte kötelező.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény értelmében a magyar légtérben jogszerűen végrehajtott UAS-műveletekhez a MyDroneSpace alkalmazás használatával kell jelezni a légtér használatát; a speciális kategóriában a kezelés megkezdésekor az applikációban pedig bejelölni a légteret. Alkalmanként eseti légtér igénylésére is szükség lehet, például, ha lakott terület vagy annak közelében terveznek növényvédelmi beavatkozást; természetvédelmi vagy katonai légtér használata esetén a megfelelő hatóság engedélye szükséges.
A működés során keletkező, a művelet szempontjából releváns dokumentumokat a hatóság ellenőrizheti. Kötelező a karbantartási napló és az ellenőrző listák vezetése, továbbá a kockázati kategóriától függően további dokumentumok is előírhatók. A repülési adatok kinyerésére nem feltétlenül az alkalmazásból kell támaszkodni; a repülési napló vezetése erre megfelelő lehet.
A feltételrendszer fontos eleme, hogy a kijuttatási tervet a kezelés előtt minimum 30 nappal be kell jelenteni az illetékes Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályához; indokolt esetben ettől az időtartamtól eltérni lehetséges, de az eltérésnek is bejelentési kötelezettsége van. A kezelést megelőző 2 nappal pedig pontosítani kell a helyszínt és időpontot, hogy a hatóság kapacitás függvényében megjelenjen a munkafolyamat során ellenőrzésre.
Engedélyezés és kijuttatható készítmények
A drónos kijuttatások jogi és gyakorlati kerete ma már létezik, de szigorúan szabályozott és korlátozott. A gyakorlatban különféle termésnövelő, növénykondicionáló, lombtrágya készítmények és engedélyezett növényvédőszerek is kijuttathatók drónnal, feltéve, hogy a kezelést végző rendelkezik a szükséges képzettséggel, a művelethez megvannak a légügyi és növényvédelmi engedélyek, valamint a kötelező bejelentési kötelezettségeket teljesítik. A gyakorlatban azonban kevés olyan szolgáltató rendelkezik tényleges legális folyamattal és műveleti engedéllyel, ezért a drónos kijuttatások piaca még kialakulóban van; sok szereplő illegálisan, biztosítékok nélkül végez munkát, ami kockázatos.
Jelenleg a növényvédőszerek légi vagy drónos kijuttatása szigorúan korlátozott: csak az a készítmény használható így, amelynek engedélyokiratában kifejezetten szerepel a drónnal való kijuttatás.
A gyakorlatban ez nyolc, drónos alkalmazásra jóváhagyott növényvédőszerre korlátozódik, és annak is szigorú feltételei vannak; például csak meghatározott kultúrákban alkalmazható adott védőtávolsággal, illetve pontosan előírt cseppméret, repülési magasság és drónsebesség szerepel az engedélyben. Minden más növényvédőszerrel történő drónos permetezés jelenleg tilos.
– Az EU s szabályozás alapelve szerint a légi kijuttatás tiltott, kivéve, ha a készítmény engedélyezett az adott technológiára, vagy ha más módszerrel nem lehet elhárítani a kárt és jelentős gazdasági veszteség fenyeget; ilyen esetben a hatóság szigorú szakmai indoklással adhat szükséghelyzeti engedélyt, viszont drónos kijuttatás esetén ilyenre még nem volt példa. A kísérleti engedély pedig arra szolgál, hogy kontrollált körülmények között, kutatási célból lehessen drónnal kijuttatást végezni — ez nem ad lehetőséget általános, szolgáltatásszerű permetezésre, hanem a később engedélyezésre kerülő készítmények megalapozó munkáját jelentheti – jelezte a szakember.
– A drónos növényvédelem különlegesen magas kockázatokat hordoz: alacsony lémennyiség, finom cseppek, elsodródás veszélye, magasabb permetlé koncentrációk és emberi vagy környezeti expozíció lehetősége, valamint a nem megfelelő hatékonyság kockázata. Emiatt a szakemberek, hatóságok és a gyártók csak minőségbiztosított kísérleti adatok és szakmai értékelések alapján engedélyeznek új készítményeket vagy felhasználási módokat. Ez magyarázza, hogy bár a képzési és engedélyezési rendszer jogszabályilag rendelkezésre áll, a tényleges, biztonságos és legális szolgáltatások elterjedése időigényes és nehéz folyamat.
Drónnal elméletben már több nem veszélyes, növénykondicionáló jellegű anyag kijuttatható a megfelelő képzettség és engedélyek birtokában, de a növényvédő szerek körében a felhasználás ma még erősen korlátozott: csak az engedélyokiratban kifejezetten megengedett szerrel és a rá vonatkozó szigorú paraméterek betartásával lehetséges. A biztonságos, legális elterjedéshez további kísérleti eredményekre, engedélyezési eljárásokra és felelős szolgáltatókra van szükség.
Szakértelem, veszélyek, paraméterek és a gyakorlat
A drónos permetezés lényegében más technológia, mint a hagyományos földi vagy akár a légi növényvédelem. Egy átlagos drónpilóta nem feltétlenül, és sokszor még a tapasztalt szakember sem tudja pontosan megmondani, hogy mekkorára csökkentett lémennyiséggel és milyen beállításokkal kell kijuttatni a készítményt ahhoz, hogy az valóban maximális hatékonyságot adjon; ennek oka, hogy még hiányoznak a hatóságok, a gyártók és a szakmai közösség által elfogadott, kísérleti és gyakorlati tapasztalatokon alapuló protokollok. Ezek nélkül sajnos előfordulhat, hogy a kezelések nem érik el a kívánt hatást, ha nem megfelelően végzik őket.
Alapvető kérdés, hogy a kontakt és a szisztemikus hatású növényvédő szerek a szóráskép függvényében alkalmasak-e drónos kijuttatásra. A növényvédőszerek dózisát sem lehet csökkenteni hektárra vetítve; a dóziscsökkentés lehetősége csak akkor merülhet fel, ha a drónos kijuttatás bizonyítottan hasonló vagy jobb hatásfokú, mint a hagyományos rendszerek. Ehhez azonban minőségbiztosított vizsgálatokra és képzett szakemberek értékeléseire van szükség, ezek alapján lehet reális esély a jövőben.
Fontos szerepe van a permetlé koncentrációjának és viszkozitásának is: minél több komponens kerül a keverékbe, annál sűrűbb lesz a permetlé, és ez újrakalibrálást igényel a drón kijuttatóegységén a keverék függvényében, hogy a kívánt hatóanyag dózis a területre kerüljön. Túl magas koncentráció esetén fitotoxicitás léphet fel, az állomány károsodhat és terméscsökkenés következhet be. Ugyanakkor a túl alacsony dózis alkalmazása rezisztencia kialakulásához vezethet; például egy rovarölő szer alacsony dózisú használata esetén a túlélő egyedekből kialakuló következő nemzedékek ellen a kezelések később hatástalanok lehetnek.
Magasabb a koncentráció
– Jelenleg folynak kísérletek annak vizsgálatára, hogy bizonyos cseppképzési technológiák alkalmazásával lehetséges-e a dózis csökkentése anélkül, hogy rezisztencia alakulna ki, de ilyen irányú, megbízható gyakorlati információ még nem, vagy kevés áll rendelkezésre – árulta el András. – A drónok területre vetített lémennyisége általában alacsonyabb, ezért a kijuttatott szerek permetlé koncentrációja magasabb, mint a hagyományos rendszerekben. Az elsodródás kockázata erősen függ az időjárási körülményektől (szélsebesség, széllökés, hőmérséklet, páratartalom) és a kezelő hozzáértésétől; a magasabb koncentráció miatt a nem célterületeken – például szomszédos bio művelésű táblákban vagy gyümölcsösökben – nagyobb károk keletkezhetnek, és bizonyos esetekben az emberi egészségre is fokozott veszélyt jelenthet a megnövekedett hatóanyagkoncentráció.
Egyes készítményeknél vagy speciális felhasználásoknál (például napraforgó szárítására illegálisan drónnal használt anyagoknál) ez súlyos környezeti és termelési következményekkel járhat.
Ezért Borhi András szerint a szakértelem különösen fontos. Az elsodródás csökkentésére az időjárási feltételek figyelembevétele mellett alkalmazható például cseppnehezítő használata, illetve a jövőben a drónokra optimalizált formulációk kifejlesztése. A permetlé-mennyiségek közötti különbségeket jól szemlélteti, hogy a szántóföldi növényvédelmi lémennyiség hagyományosan 200–300-(400) liter, ültetvényeknél 400–1000 liter, míg hagyományos légi növényvédelemnél csökkentett lémennyiségként 50–80 liter is előfordul; ezzel szemben a permeteződrónoknál Magyarországon az engedélyezett növényvédőszerek 20 liter per hektárral juttathatóak ki szántóföldön.
EU-szinten – művelési ágtól függően – hektáronként 20–150 liter a jellemző, de kevés helyen engedélyezett a technológia, vagy csak különleges módon. Mivel a legtöbb növényvédőszer készítményt nem ilyen alacsony lémennyiségre fejlesztették ki, elengedhetetlen, hogy ezekkel is megfelelő tapasztalatokat gyűjtsünk; nemcsak új hatóanyagok engedélyeztetése szükséges, hanem a meglévők új típusú, drónos felhasználásának vizsgálata is.
Rámutatott: technikailag megoldható a nagyon alacsony lémennyiségű kijuttatás, attól függően, hogy hidraulikus rendszerről vagy szabályozott cseppképzésre képes rendszerről van-e szó. A hidraulikus rendszerek különböző szórófejekkel különböző csepptartományokat képeznek, míg a szabályozott cseppképzésnél a cseppméret beállítható és szűkebb tartományban képződik, így pontosabban kontrollálható a kezelés és kiszámíthatóbb az elsodródás. Az elképzelés, hogy drónnal 5–75 literrel lehet helyettesíteni a hagyományos lémennyiségeket, vonzó, de a gyakorlati tapasztalatok jelenleg alakulnak: a piacon hosszú ideje használt készítményeket (inszekticidek, fungicidek, herbicidek stb.) nem ilyen alacsony lémennyiségekre tervezték, ezért megbízható tapasztalatok hiányában nem lehet biztosítani a hatékonyságot.
Borhi András: "Rendkívül ösztönző az a fejlődési folyamat, amely a drónos permetezés körül zajlik; valóban komoly lehetőségként tekinthetünk rá a növényvédelem jövőjében" – Fotó: Borhi András
– Lehetséges, hogy bizonyos növényvédő szerek egyszerűen nem lesznek alkalmasak a jelentős lémennyiség csökkentésre, mert nem biztosítják a szükséges hatékonyságot, fedettséget vagy a drón általi penetrációt. Ezt csak kontrollált kísérletekkel lehet eldönteni; ezek alapján alakítható ki egy biztonságos és hatékony felhasználási szabályrendszer a drónos kijuttatásra. Sokan próbálkoznak már a drónos kijuttatással, és arra hivatkoznak, hogy technikailag meg lehet oldani. Valóban meg lehet, de az nem jelenti azt, hogy az elvárt hatékonyság fog realizálódni, nem tudnak garanciát adni, valamint a szermaradék kérdése is fontos.
Nem elég elvégezni a permetezést; kérdés, hogy a permetcsepp eléri-e a növényt, nem párolog-e el, van-e elegendő idő a hatóanyag felszívódásához, illetve biztosít-e megfelelő fedést a kontakt és szisztemikus szerek esetén – így a szakember. – Amíg azonban az engedélyezési kísérletek folynak, amelyek szabályozott, kontrollált körülmények között zajlanak, addig viszont ki és milyen alapon mondja meg azt, hogy pontosan hogyan kell drónnal permetezni? Szigorú protokollok alapján lehet kimondani egy növényvédőszerről azt, hogy 100, 80 vagy 50 százalékos hatékonyságú és biztosított kijuttatási körülmények szükségesek hozzá. Képzetlen emberként és ránézésre sem lehet ezeket megállapítani. Messze van a hozzáértő szakemberek által értékelt egzakt adatokra alapozott eredményektől, amelyek nélkül a protokollok szerint egyébként nem lehet növényvédő szert alkalmazni.
A permeteződrón, mint lehetőség
Rendkívül ösztönző az a fejlődési folyamat, amely a drónos permetezés körül zajlik; valóban komoly lehetőségként tekinthetünk rá a növényvédelem jövőjében. Ugyanakkor az is igaz, hogy minél mélyebben ismer valaki egy területet, annál világosabban látja annak kockázatait és a megoldásra váró problémákat. A számos buktató, a szabályozási bizonytalanságok és a felmerülő kockázatok ellenére sokan továbbra is bíznak a drónos permetezés perspektíváiban. Joggal.
Permeteződrón műveletre felkészítve a szerzővel (háttérben jelölő pálcák és kísérleti eszközök) – Fotó: Borhi András
– A hagyományos és a drónos növényvédelem egyaránt rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal, de bizonyos helyzetekben a drónos kijuttatás jobb megoldást kínálhat. Alapvetően kisebb beruházási igénye van a hagyományos technológiákhoz képest, és alkalmazásával jelentős vízmegtakarítás érhető el, ami aszályos időszakokban különösen fontos. További előny, hogy nagyobb csapadék után, megfelelő időjárási feltételek mellett, a drónokkal gyorsan ki lehet menni a területre, nem kell napokat várni a talaj felszáradására; ez kritikus, mert az ilyen időszakokban a károsítók – különösen a gombák, kártevők és a gyomok – gyorsan megerősödhetnek. Emellett meredek, nehezen művelhető területeken is hatékony megoldást nyújthatnak a drónok.
Megfelelő szakértelem mellett, a hagyományos és precíziós gazdálkodás eszközeként, akár monitoringfelvételek alapján lehetőség nyílik foltkezelésre és differenciált kijuttatásra a hagyományos területkezelések kiegészítéseként; emellett bizonyos körülmények között akár éjszakai munkavégzésre is alkalmas lehet a technológia.
Fontos azonban, hogy a hatóságok, a készítménygyártók és a szakmai közösség által elfogadott, jól definiált kijuttatási szabályrendszer jöjjön létre, mert enélkül előfordulhat, hogy a kezelések nem lesznek hatékonyak. A következő évek tapasztalatai és a szabályozás alakulása fogja eldönteni, milyen szerepet kap ez a technológia a modern agráriumban – zárta mondandóját Borhi András.
Indexkép: Shutterstock
