Az utóbbi években látványos változások zajlanak a Bükk erdeiben: a vadmacska mellett már az európai szürke farkas és időnként a barna medve jelenlétét is észlelték a térségben. A szakemberek szerint ez annak a lassú, de jelentős folyamatnak a jele, amely során az erdők állapota és az erdőgazdálkodás szemlélete is átalakul.

Az EGERERDŐ Zrt. tájékoztatása szerint az erdő nem statikus rendszer, hanem folyamatosan változó, összetett élővilág. A jelenlegi erdők jelentős részét még korábbi generációk alakították ki, az akkori gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően. Ma azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a természetközeliség, az élőhelyvédelem és a rekreációs funkció.



Egyre több élet tér vissza az erdőkbe

A Bükk erdőinek állapotát jól jelzi az élővilág változása. A vadmacska már régóta jelen van a térségben, de az elmúlt évtizedekben újabb ragadozók is megjelentek. Az európai szürke farkas mára rendszeres lakója lett az erdős területeknek, és időről időre barna medvéket is észlelnek.

Az ilyen nagytestű ragadozók jelenléte általában azt mutatja, hogy egy erdei ökoszisztéma kellően kiterjedt, zavartalan és megfelelő táplálékforrást biztosít.

A szakemberek más fajoknál is pozitív változásokat figyeltek meg. Például a fehérhátú fakopáncs – amely érzékeny az erdők természetességére – szaporodó állományban fordul elő a térségben.

Nagyobb odafigyelés az állattartók részéről

A nagytestű ragadozók megjelenése a környék állattartói számára is új kihívásokat hozhat.

A juh-, kecske- vagy szarvasmarha-állományt tartó gazdáknak érdemes fokozott figyelmet fordítaniuk az állatok védelmére, különösen az erdőszéli legelők közelében.

A villanypásztor, az éjszakai karámozás vagy az őrzőkutyák alkalmazása csökkentheti a támadások kockázatát. A szakemberek szerint ugyanakkor a ragadozók elsősorban vadon élő zsákmányállatokat keresnek.



farkas

illusztráció – Fotó: Pixabay

Több millió fa és természetes megújulás

Magyarországon jelenleg több mint 2 millió hektár erdő található. Az EGERERDŐ Zrt. ebből mintegy 72 ezer hektárnyi területet kezel.

Az erdőgazdálkodás hosszú távú tervek alapján zajlik. A tízéves erdőtervek pontosan meghatározzák, hol és milyen mértékű beavatkozások történhetnek, beleértve az erdőfelújítást és a fakitermelést is. A természetvédelmi területeken mindezt a nemzeti parkokkal együttműködve végzik.

Az elmúlt években jelentős erdőmegújítási munka zajlott. 2020 óta több mint 2,8 millió facsemetét ültettek, és mintegy 400 mázsa makkot vetettek el. A fakitermeléssel érintett területek közel 90 százalékán természetes felújulás zajlik, vagyis az új erdő az anyafák magjából fejlődik ki.

Változó erdőgazdálkodási szemlélet

A mai erdőkezelés már jelentősen eltér a múlt század közepének gyakorlatától. A háborúk utáni időszakban sok helyen teljes hegyoldalakat érintő fakitermelésre volt szükség az újjáépítéshez és az ipari faanyag biztosításához.

Napjainkban inkább kisebb léptékű, mozaikos beavatkozások jellemzők, amelyek jobban illeszkednek az erdők természetes működéséhez. A cél az, hogy különböző korú állományok – fiatal, középkorú és idős erdők – egyszerre legyenek jelen, növelve az erdők ellenálló képességét.

A klímaváltozás hatásai ugyanakkor egyre erősebben érzékelhetők. Az egyik leginkább érintett fafaj a lucfenyő, amely a melegebb és szárazabb időjárás miatt sok helyen visszaszorul. Az elmúlt öt évben ezért közel 300 hektárnyi fenyvest váltottak fel őshonos lombos fafajokkal.


A holtfa és a víz is fontos szerepet kap

Az erdőgazdálkodásban ma már a holtfa is kiemelt jelentőségű. Míg korábban gyakran eltávolították, ma tudatosan hagynak vissza álló és fekvő holtfákat az erdőben. Ezek számos élőlény – rovarok, gombák, madarak és kisemlősök – számára jelentenek élőhelyet.

A víz megtartása szintén egyre fontosabb feladat. Ennek érdekében kisebb vizes élőhelyeket állítanak helyre, valamint úgynevezett hódgát-analóg megoldásokat és talajvíz-visszatartó elemeket alkalmaznak.

Lassú, de jelentős változás

Az erdők átalakulása nem egyik napról a másikra történik. Az igazi változások évtizedek alatt válnak láthatóvá, ahogy az erdő növekszik és alkalmazkodik a környezet változásaihoz.

A Bükkben megjelenő ragadozók és az egyre gazdagabb élővilág azonban azt jelzi, hogy a természetközelibb erdőkezelés már most is kézzelfogható eredményeket hoz.

Forrás: heol.hu

Indexkép: Pixabax